PISA-felmérés: a nemzetközi átlag alatt teljesítenek a romániai diákok

Kihalófélben a betűéhség? Az oktatásnak alkalmazkodnia kellene a mai gyerekek kultúrájához, már nem lehet csak olvasással lekötni a figyelmüket •  Fotó: Pixabay.com

Kihalófélben a betűéhség? Az oktatásnak alkalmazkodnia kellene a mai gyerekek kultúrájához, már nem lehet csak olvasással lekötni a figyelmüket

Fotó: Pixabay.com

Valamennyi területen – szövegértésben, matematikában és a természettudományokban is – romlott a romániai diákok teljesítménye a legújabb PISA-felmérés szerint. Miközben számos szakértő aggasztónak tartja a hazai oktatás helyzetét, az új román kormány tanügyminisztere nem ennyire borúlátó, elismeri ugyanakkor, úgy kell felkészíteni a diákokat, hogy az elméletet alkalmazni lehessen a mindennapi életben.

Kiss Judit

2019. december 04., 08:132019. december 04., 08:13

2019. december 04., 13:122019. december 04., 13:12

Lesújtó képet mutat a romániai diákok teljesítménye, amely mindhárom vizsgált területen a világátlag alatt található a 2018-as PISA-felmérés szerint. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által háromévente elvégzett, kedden Berlinben közzétett mérésen ezúttal is ázsiai országok érték el a legjobb eredményeket. A 2000 óta végzett nemzetközi diákteljesítmény-mérési program a 15 éves tanulók alkalmazott matematikai, természettudományi műveltségét, illetve szövegértését méri fel.

A tavaly végzett tesztelésen Románia mindhárom területen az OECD-átlag alatti eredményt ért el:

szövegértés terén 428 pontot összesített az ország (a világátlag 487), matematikából 430 pontot (a világátlag 489), természettudományokból pedig 426 pontot (a világátlag 489).

A felmérésből kiderül, hogy szövegértés terén a romániai diákok teljesítménye az egyik legnagyobb mértékű javulást mutatja: 7 százalékponttal emelkedett a 2015-ben regisztrált eredményekhez viszonyítva, és ezzel Románia a 7. helyen áll azon 29 ország ranglistáján, amelyekben nőtt ez a mutató. Matematikából viszont az egyik legnagyobb visszaesést könyvelheti el Románia 2015-höz képest: 14 százalékponttal csökkent a pontszám, és ezzel az utolsó azon 16 ország ranglistáján, amelyben csökkent a mutató. A PISA-mérésből az is kiderül, hogy Romániában nagyon magas az állami oktatási intézményekben tanulók száma: 99 százalékos, és ezzel az ország a 9. helyet foglalja el a 75-ből. Ezzel szemben a magániskolákban tanuló 15 éves diákok aránya csak 1 százalék (66. hely a 75-ből).

A sokktól a rendszerszintű problémákig

Mircea Miclea volt tanügyminiszter egyszerűen sokkolónak nevezte a PISA-felmérés romániai eredményeit. Az egyetemi oktató – aki a Tăriceanu-kormányban, 2004-ben és 2005-ben irányította a szaktárcát – a pedagógusok általa gyengének tartott teljesítményében látja a jelenség okát. Miclea szerint

minőségi elvárásokat kell támasztani a pedagógustársadalommal szemben,

valamennyi tantárgy esetében rögzíteni kell egy teljesítményalapú feltételrendszert, a béreket pedig a pedagógusok teljesítménye alapján kell megállapítani. „Sorozatosan óriási különbség mutatkozik az iskolai osztályzatok, illetve a képességfelmérők és az érettségi vizsgák eredményei között, és ezért senkit nem büntetnek” – méltatlankodott a volt miniszter.

Ezzel szemben a jelenlegi oktatási miniszter nem látja ennyire borúlátóan a helyzetet, szerinte ugyanis a PISA-felmérés nem a diákok tudására fekteti a hangsúlyt, hanem az ismereteik különböző élethelyzetekben történő alkalmazására. Monica Anisie a romániai eredményekre úgy reagált: mivel nemzetközi felmérésről van szó, „nem kell feltétlenül aggódni” miatta, és különbséget kell tenni a hazai szaktárca által a 2., 3 és 6., illetve a 8. osztályosok számára rendezett felmérő vizsgák és az érettségi között.

Idézet
Ezek a nemzetközi felmérések nem feltétlenül arra fektetik a hangsúlyt, amit a diákok tudnak, hanem az ismereteik különböző élethelyzetekben történő alkalmazására. Tehát tekintettel kell lennünk erre a körülményre”

– nyilatkozta a Digi24 hírtelevíziónak a liberális kormány tárcavezetője. Anisie úgy véli, rendszerszintű problémával állunk szemben, és a pedagógusoknak úgy kellene felkészíteniük a diákokat, hogy az oktatás összhangban legyen a munkaerő-piaci igényekkel, és az elméletet alkalmazni lehessen a mindennapi életben. Az oktatási miniszter fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a mostani PISA-felmérés keretében vizsgált diákok még a korábbi, és nem a 2016-ban elfogadott tananyag alapján tanultak. „Meglehet, jobb eredményeink lesznek három év múlva, amikor azoknak a tudását mérik fel, akik az új tananyagból tanultak” – jelentette ki Monica Anisie.

A felmérés szerint matematikából is rosszabb eredményt értek el a diákok, mint korábban Galéria

A felmérés szerint matematikából is rosszabb eredményt értek el a diákok, mint korábban

Ma már nem lehet szöveggel lekötni a figyelmet

Bíró Sára, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium magyar nyelv- és irodalom tanára lapunknak elmondta, annak, hogy

a mai diákgenerációk egyre távolabb kerülnek az értő szövegolvasástól, egyik fő oka lehet, hogy erőteljesen hat rájuk a virtuális, képek villódzását előnyben részesítő internetes világ.

Kifejtette, képközpontú a mai gyerekek kultúrája, rengeteg információ kész képként, nem pedig olvasáson keresztül érkezik a tudatukba, így nem nekik kell megteremteniük a belső képeket, mint ahogyan azt a korábbi nemzedékek tették.

„Amióta az okostelefonok ennyire elterjedtek, határozottan érezhető, hogy csökkent az érdeklődés az irodalom iránt. Az oktatásnak pedig alkalmazkodnia kell a mai gyerekek kultúrájához, nyitni kell feléjük, különben két csűrben csépelünk. De úgy kell ezt tenni, hogy ne menjen az igazi értékek átadásának, a minőségnek a rovására. A virtuális világnak az oktatásba való bevonásával kellene becsalogatni a gyerekeket abba a világba, amit felsőbb kultúrának nevezünk” – jelentette ki a korábban általános, jelenleg pedig középiskolásokat oktató pedagógus. Bíró Sára úgy látja, már az öt-nyolc osztályosok esetében megnehezítette a munkáját, hogy a gyerekeket egyre inkább beszippantja a virtuális világ. „Kegyelmi helyzetben vagyok, mert Udvarhely egyik legjobb iskolájában tanítok, itt nem tapasztalom, hogy a gyerek valamit elolvas és nem értené meg. Legalábbis a diákság elitjére ez nem jellemző, remélem, nem is lesz így, de az is lehet, hogy még nincsen így” – mondta el Bíró Sára, aki huszonkét éve oktat magyar irodalmat.

Hozzátette, húsz vagy akár tizenöt évvel ezelőtt teljesen más volt a helyzet, körülbelül tíz éve kezdődtek a problémák.

Idézet
Korábban a tanár bemehetett egy kötettel a diákokhoz, ha jól elmagyarázta, mire figyeljenek olvasáskor, mi miért érdekes, egész órára le lehetett kötni az egész osztály figyelmét. Ez mostanra erőteljesen megváltozott: merész vállalkozás lenne, ha a tanár azt szeretné elérni, hogy egy szöveggel lekösse a gyerekek figyelmét”

– mondta a pedagógus. Kifejtette, ahogyan a virtuális világ nagyon erősen berobbant a gyerekek érdeklődési körébe, többlet kihívásokkal szembesültek a tanárok. „Meg kellett tanulnom, miként lehet mégis az irodalomra irányítani a gyerekek figyelmét, hiszen rendkívül ingergazdag világban élnek, amelyben nehéz az örök értékű irodalmi művekkel felkelteni a figyelmüket. Az irodalmi szövegekben számolni kell a régies kifejezésekkel is, amiket meg kell magyarázni a diákoknak. Fontos, hogy motiválni kell őket, hogy odafigyeljenek az irodalomolvasásra, ugyanakkor tudni kell, hogy az igazi művészi értékek nem adják könnyen magukat, mint mondjuk a közösségi oldalon olvasható dolgok, amihez hozzá vannak szokva. Magasabb értékhez magasabb befektetett energiaszint szükséges” – fejtette ki a magyartanár.

Képünk illusztráció •  Fotó: Gábos Albin Galéria

Képünk illusztráció

Fotó: Gábos Albin

Muszáj alkalmazkodni a diákok kultúrájához

Bíró Sára kitért arra is, hogy manapság nem tudja megkerülni a pedagógus a diákok kultúrájához való alkalmazkodást, képekkel kell ellátni az átadandó tananyagot, változatossá kell tenni a tanórát, ugyanis ez a generáció hozzászokott ahhoz, hogy amiként a videoklipekben sűrűn váltják egymást a villanások, helyzetek, a mondanivalók, ugyanúgy arra kell törekedni, hogy többféleképpen közelítse meg a pedagógus a témát. Ezért kivetítőt használnak, olyan táblát, amire írni és vetíteni is lehet.

„A szövegértés képességét mozgósító hagyományos módszerrel igenis végigrágjuk magunkat először mondjuk egy Arany-balladán, utána már nagyon élvezik a Zanza TV (magyarországi internetes lap, amely érdekfeszítő, pörgő ritmusú kisfilmekben magyarázza el a nyolc tantárgy legfontosabb témáit – szerk. megj.) tömörítő jellegű, a virtuális világ törvényeihez illeszkedő feldolgozását” – említette példaként a pedagógus. Kármán József Fanni hagyományai című szentimentalista, a mai gyerek számára nehezebben olvasható regényét szintén kihívás elfogadtatni a diákokkal, ezért az udvarhelyi pedagógus játékot alkalmaz. „Ha bizonyos mai szentimentális dalszövegeket sortörések nélkül odaillesztünk Kármán szövegének részletei mellé, sokszor alig lehet megkülönböztetni, melyik 18. század végén született regény, és melyik a modern dal. És a diákok rácsodálkoznak: nincsen új a nap alatt, így felkelti érdeklődésüket a regény” – részletezte a pedagógus.

Lendületben az ázsiai országok

A 2018 májusában 79 országban, 600 ezer tanuló bevonásával készült felmérés során mindhárom területen ázsiai országok érték el a legjobb eredményeket. Az első helyen négy kínai metropolis, illetve tartomány (Peking, Sanghaj, Csiangszu és Csöcsiang) végzett, amelyeket Szingapúr, Makaó, Hongkong, Észtország és Kanada követ a rangsorban. Az előző felméréshez képest néhány ország – köztük Észtország, Lengyelország és Portugália – jobb eredményeket ért el 2018-ban, elsősorban a pedagógusok továbbképzésére tett erőfeszítéseknek köszönhetően – hívja fel a figyelmet az OECD. A jelentés „elkeserítő” tényként emeli ki, hogy bár az elmúlt tíz évben 15 százalékkal nőttek az OECD országaiban az alap- és középfokú oktatásra szánt ráfordítások, az államok többségében 2000 óta gyakorlatilag nem történt érdemi előrelépés a tanulók teljesítménye terén. A 79 vizsgált ország közül mindössze hét esetében figyelhető meg jelentős javulás, és ezek közül csak egy – Portugália – tagja az OECD-nek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. december 01., vasárnap

„Erősödik a magyargyűlölet, mindenki vigyen magával még egy embert” – buzdítanak az RMDSZ politikusai

Minden erdélyi magyarnak el kellene mennie szavazni, hiszen nagy a tét – fogalmazták meg RMDSZ-es politikusok, miután leadták voksukat a parlamenti választáson.

„Erősödik a magyargyűlölet, mindenki vigyen magával még egy embert” – buzdítanak az RMDSZ politikusai
2024. december 01., vasárnap

Erdélyi óvodákat is támogat a Rákóczi Szövetség a karácsonyi készülődésben

Közel ötszáz külhoni óvoda pályázatát karolta fel a Rákóczi Szövetség annak érdekében, hogy a karácsonyi készülődés a gyermekek számára minél szebb és tartalmasabb legyen – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.

Erdélyi óvodákat is támogat a Rákóczi Szövetség a karácsonyi készülődésben
2024. december 01., vasárnap

Magas részvételre számít, minden magyart szavazásra buzdít az RMDSZ

„Minden magyar szavazatra szükség van!” – jelentette ki vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, miután leadta voksát a parlamenti választáson.

Magas részvételre számít, minden magyart szavazásra buzdít az RMDSZ
2024. december 01., vasárnap

Gyulafehérvári Nyilatkozat: „A román politikum ugyanabba a hibába esik, mint a magyar 120 évvel korábban”

Király András nyugalmazott történelemtanár, az aradi Szabadság-szobor Egyesület elnöke szerint már korábban eldöntötték, hogy az első világháború után, az Antant győzelme esetén kielégítik a Román Királyság területi követeléseit.

Gyulafehérvári Nyilatkozat: „A román politikum ugyanabba a hibába esik, mint a magyar 120 évvel korábban”
2024. november 30., szombat

Adventi ablakvadászat kezdődik a kincses városban

Adventi ablakvadászat kezdődik a kincses városban idén is, akárcsak a korábbi években – közölte a Szent Mihály Római Katolikus Plébánia.

Adventi ablakvadászat kezdődik a kincses városban
2024. november 30., szombat

Turistákat sodort el a lavina a Bilea-tónál

Lavina sodort el két turistát szombaton a Bilea-tónál. Mindkettőjüket sikerült kiszabadítani a hó alól.

Turistákat sodort el a lavina a Bilea-tónál
2024. november 30., szombat

Zárópecsét nélküli szavazólapos zsákok ügyében nyomoz a rendőrség

Nyomozást indított a rendőrség, miután olyan szavazólapos zsákokat találtak Kolozsváron, amelyeken felszakították a záró pecsétet.

Zárópecsét nélküli szavazólapos zsákok ügyében nyomoz a rendőrség
2024. november 29., péntek

Határidő előtt elkészül a Partiumot a Bánsággal összekötő híd

A 2025 januári határidő előtt, még idén decemberben befejezik a Partiumot a Bánsággal összekötő angyalkúti Maros-híd és az Arad–Temesvár vasútvonal feletti felüljáró építését, így áprilisban megnyitják a forgalom előtt a hiányzó körgyűrűszakaszt.

Határidő előtt elkészül a Partiumot a Bánsággal összekötő híd
2024. november 29., péntek

Az egyházaktól az EMSZ-ig, SZNT-tig, a székelyföldi futballcsapattól Bagossyig és Patakyig szavazásra buzdítják az erdélyi magyarokat

A december elsejei romániai parlamenti választáson való részvételre buzdítják a magyarokat társadalmi szervezetek, egyházak, kissé rendhagyó módon ugyanakkor sportklubok és népszerű közéleti személyiségek is csatlakoztak a mozgósításhoz.

Az egyházaktól az EMSZ-ig, SZNT-tig, a székelyföldi futballcsapattól Bagossyig és Patakyig szavazásra buzdítják az erdélyi magyarokat
2024. november 29., péntek

Értékes lelet: rovásírásos sorok kerültek elő egy kövön a Székelyföldön

Történelmi jelentőségű, igen értékes lelet került feltárásra a homoródkarácsonyfalvi unitárius templomban – közölte pénteken a Magyar Unitárius Egyház.

Értékes lelet: rovásírásos sorok kerültek elő egy kövön a Székelyföldön