A román államháztartási hiány meghaladta a 9 százalékot
Fotó: Pixabay
Az euróövezetben és az Európai Unióban is csökkent a GDP-arányos államháztartási hiány 2024-ben az előző évhez képest, miközben nőtt az államadósság aránya – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden.
2025. április 22., 13:042025. április 22., 13:04
Az euróövezetben a GDP-arányos államháztartási teu 3,1 százalék volt tavaly, kisebb a 2023. évi 3,5 százaléknál. Eközben az Európai Unió egészében a hiány 3,5 százalékról 3,2 százalékra mérséklődött.
az összes többi EU tagállam hiányról számolt be.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
A legnagyobb deficit Romániában (–9,3 százalék), Lengyelországban (–6,6 százalék), Franciaországban (–5,8 százalék) és Szlovákiában (–5,3 százalék) keletkezett. Tizenkét tagállam hiánya elérte vagy meghaladta a GDP 3 százalékát.
A GDP-arányos államadósság az eurózónában tavaly 87,4 százalékra emelkedett a 2023. évi 87,3 százalékról, míg az Európai Unióban a mutató 80,8 százalékról 81 százalékra nőtt.
Az alacsony jövedelmű nyugdíjasok idén 800 lejes juttatást kapnak, az összes nyugdíjnak az inflációs rátával történő indexálását, amelyről azt rebesgették, hogy szeptemberben lehetséges lesz, azonban nem tervezték be 2025-re – ismételte meg Tánczos Barna.
Bulgáriában (24,1 százalék), Luxemburgban (26,3 százalék), Dániában (31,1 százalék), Svédországban (33,5 százalék) és Litvániában (38,2 százalék) volt.
Tizenkét tagállamban az államadósság rátája meghaladta a GDP 60 százalékát, a legmagasabb Görögországban (153,6 százalék), Olaszországban (135,3 százalék), Franciaországban (113,0 százalék), Belgiumban (104,7 százalék) és Spanyolországban (101,8 százalék) volt.
Nem lehet biztosra kijelenteni, hogy elkerülhetőek lesznek idén az adóemelések, és még csak nem is az a legnagyobb rossz – véli Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!