Elnökválasztás és GDP. A Fitch elemzése is kitér arra, hogy Georgescu kizárása tiltakozást váltott ki támogatói részéről
Fotó: Alex Micsik/Agerpres
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a bruttó hazai termék (GDP) 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik, különösen a 2025 eleji nagy hiány miatt – figyelmezteti Romániát legfrissebb elemzésében a Fitch Ratings hitelminősítő.
2025. március 26., 18:302025. március 26., 18:30
Az elemzés azt követően látott napvilágot, hogy kiderült, a januári és februári költségvetési hiány elérte a 30 milliárd lejt, ami a 2025-ös költségvetésben előre vetített GDP 1,6 százalékára rúg. Ez az összeg pedig még nagyobb, mint négy választással is terhelt a 2024-es év azonos időszakában regisztrált 29 milliárd lejes szint, ami a Fitch Ratings szerint jól szemlélteti a költségvetési konszolidáció körüli politikai kompromisszumokat, és negatívan hathat a gazdasági növekedésre.
Az elemzők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy mindemellett – a legtöbb uniós tagállamhoz hasonlóan –
Ugyanakkor a politikai és költségvetési kockázatok ellenére a Fitch alapforgatókönyve szerény fellendülést prognosztizál, mostani előrejelzésük szerint a gazdaság 2025-ben 1,4 százalékkal, 2026-ban pedig 2,2 százalékkal nő, ami 6,8 százalékra segít csökkenteni a deficitet 2026-ra.
(a 2023-as 49 százalékról), ami meghaladja az azonos besorolási kategóriába („BBB”) tartozó országok esetében várt 56 százalékos átlagos szintet, 2028-ra pedig a GDP 70 százaléka körüli szintre emelkedhet” – kongatják meg a vészharangot az elemzők, utalva arra, hogy amennyiben nem sikerült javítani a mutatókon, leminősítés vár Romániára.
A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint tavaly decemberben 964,345 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 936,995 milliárd lejről.
„A rekordmagas hiány csökkentésével és az adósság stabilizálásával kapcsolatos kihívások, valamint a társadalmi polarizáció közepette a kormánykoalíció tartósságát érintő kockázatok tükröződnek a Románia szuverén osztályzatára vonatkozó negatív, BBB mínusz kilátásban” – mutatott rá a hitelminősítő.
Amelynek elemzői szerint miután a román alkotmánybíróság Călin Georgescu meglepetésszerű győzelmét követően – állítólagos külföldi beavatkozás miatt – érvénytelenítette a 2024. novemberi elnökválasztás első fordulójának eredményét,
A decemberi parlamenti választások eredményeképpen a törvényhozás még inkább széttöredezetté vált a szélsőjobboldali, EU-ellenes pártok térnyerésével – tette hozzá az elemzés.
„Az idei fejlemények összhangban vannak a Fitch 2024. decemberi hitelminősítői felülvizsgálat óta – amikor negatívra rontotta a román osztályzathoz rendelt kilátást – kifejtett véleményével, miszerint a politikai bizonytalanság – legalább az elnökválasztásig – nagy marad. Márciusban az alkotmánybíróság egyhangúlag elutasította Georgescu jelöltségét a májusi elnökválasztáson, ami némi tiltakozást váltott ki támogatói részéről. Georgescu elfogadta a döntést, és George Simiont támogatta, akinek jelölése most a rendszerellenes nézetek és a tiltakozó szavazatok vonzásának középpontjába kerülhet” – írták az elemzők.
Romániának 2025-ben jelentős államadósságot kell törlesztenie, és rekord kamatok mellett vesz fel hitelt, de vannak jelei annak, hogy a kamatok kezdenek csökkenni – jelentette ki Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Rámutatva egyúttal arra is, hogy a külpolitika és a védelem a mindenkori államfő fő feladatai közé tartozik, de nincs hivatalos szerepe a gazdaságpolitikában vagy az uniós források felhasználásával és elosztásával közvetlenül kapcsolatos intézkedésekben.
– figyelmeztetett újfent a Fitch Ratings.
Nem lehet biztosra kijelenteni, hogy elkerülhetőek lesznek idén az adóemelések, és még csak nem is az a legnagyobb rossz – véli Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
A nagyon magas költségvetési hiány miatt Románia európai uniós összevetésben a legmagasabb kamatlábak mellett vesz fel hitelt – jelentette ki Theodor Stolojan exkormányfő, a Világbank közgazdásza.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.
Elfogadja a kormány szerdai ülésén az üdülési csekkek odaítélésének szabályait rögzítő határozattervezetet – jelentette be az ülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
szóljon hozzá!