A jogszabály a kétéves szavatossági időszak leteltét követően is kötelezné például a mosógépgyártókat arra, hogy termékeik javíthatóságát biztosítsák
Fotó: Pixabay.com
Az Európai Bizottság javaslatot dolgozott ki annak ösztönzésére, hogy a gyártók és szolgáltatók inkább javítsák, mint cseréljék a meghibásodott termékeket, ami anyagi megtakarítást és a képződő hulladék csökkentését is szolgálja – tájékoztatott a brüsszeli testület.
2023. március 24., 19:582023. március 24., 19:58
2023. március 24., 20:222023. március 24., 20:22
A javaslat egyszerűbb és olcsóbb megoldásokat tesz lehetővé a műszakilag javítható termékek, köztük a porszívók, mosógépek, televíziók, számítógépek vagy az okostelefonok javítására akkor is, ha a jótállásuk lejárt, vagy ha az áru kopás és elhasználódás miatt már nem működőképes – számolt be az MTI.
A törvényes jótállás keretein belül az eladóknak fel kell ajánlaniuk a javítás lehetőségét, kivéve, ha az drágább, mint a meghibásodott áru cseréje. A tájékoztatás szerint a jogi jótálláson túl a szabályozás biztosítani fogja, hogy a fogyasztóknak mindig legyen kihez fordulniuk, amikor termékeik javítása mellett döntenek, valamint fenntarthatóbb üzleti modellek kialakítására ösztönzik majd a gyártókat. A gyártók kötelesek lesznek tájékoztatást adni az önmaguk vagy egy javítóműhely által elvégezhető javításokról.
Ezzel egy időben a javítási szolgáltatásokra vonatkozóan európai minőségi szabványt dolgoznak ki. Ehhez azok a javítóműhelyek csatlakozhatnak, amelyek elkötelezik magukat a minimális minőségi előírások mellett, például az időtartam vagy a termékek rendelkezésre állása alapján.
A kezdeményezés nem új keletű: az Európai Parlamentben már tavaly áprilisban elfogadták a javításhoz való joghoz kapcsolódó prioritásokat. Az EP honlapján olvasható korábbi beszámoló szerint a javításhoz való jogot kulcsfontosságú lépésnek tekintik abban, hogy a zöldmegállapodás keretein belül 2050-re az EU megvalósítsa a körforgásos gazdaságot – az egyszeri fogyasztásra épülő gazdasági modellel szemben, amely környezetszennyező és pazarló.
Egyrészt az Eurobarométer felmérése szerint az uniós fogyasztók 77%-a szívesebben javítaná meg termékeit, mintsem újat vásároljon, de végül ki kell cserélnie vagy ki kell dobnia azokat a javítási költségek és a szolgáltatás hiánya miatt. A fenntarthatóbb fogyasztás másik akadálya az elavulás: egyes termékeket eleve úgy terveznek, hogy bizonyos idő vagy mennyiségű használat után meghibásodjanak. Egyes esetekben a készülékek alkatrészei úgy vannak rögzítve, hogy azokat nem lehet kivenni és kicserélni.
Fotó: Rédai Attila
Ugyanakkor az elektronikai hulladékok a leggyorsabban növekvő hulladékforrások az EU-ban: 2017-ben több mint 3,5 millió tonnát gyűjtöttek össze, és csak 40%-át hasznosították újra. Viszont a legfrissebb Eurobarométer-elemzés szerint jelenleg évente mintegy 35 millió tonnányi olyan elektronikai hulladék kerül a szemétdombokra, melyeket egyébként még meg lehetett volna menteni és további évekig használni.
A mostani kezdeményezés a tervek szerint gazdasági növekedést, és mintegy 4,8 milliárd eurós összbefektetést eredményez az Európai Unióban. És az sem mellékes, hogy az elektronikai eszközök javítása jót tenne a környezetnek, az erőforrás-felhasználás, az üvegházhatású gáz-kibocsátás és az energiafogyasztás csökkenéséhez vezetne.
Az Európai Unió végrehajtó szervének, az Európai Bizottságnak a napokban elfogadott előterjesztése szerint a tartós fogyasztási cikkek, így elsősorban a háztartási nagygépek vásárlóit újabb jogok illetnék meg. A legfőbb újdonság, hogy a jogszabály a kétéves szavatossági időszak leteltét követően is kötelezné bizonyos, pontosan megnevezett termékkörök gyártóit arra, hogy termékeik javíthatóságát biztosítsák, termékcsoporttól függően a vásárlástól számított minimum öt, maximum tízéves jogvesztő határidőig.
– emelte ki a Hwsw.hu informatikai hírmagazin. Az Európai Bizottság emellett egy olyan, online felület létrehozását is előírná, ahol könnyedén kereshetővé válhatnak a lokális javítószolgálatok, szervizek, illetve transzparens módon összehasonlítható azok árazása. A Bizottság szerint mindez növelheti a szervízszolgáltatások közti versenyt, ami végeredményben az árak csökkenésében testesülhet meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás