Fotó: Pixabay.com
Felfelé módosította az Európai Bizottság (EB) hétfőn közzétett tavaszi jelentésében a román gazdaság idei és jövő évi növekedésére vonatkozó előrejelzését.
2023. május 15., 13:502023. május 15., 13:50
Ebben az évben 3,2 százalékkal, 2024-ben 3,5 százalékkal bővül a bruttó hazai termék (GDP) az EB prognózisa szerint, amelyben azonban figyelmeztetnek, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) gyakorlatba ültetésének késése visszavetheti a beruházásokat. Téli előrejelzésében 2023-ra még 2,5 százalékos, 2024-re pedig 3 százalékos gazdasági növekedést jósolt az EB.
Februárban erre az évre szintén 9,7 százalékos, 2024-re pedig 5,5 százalékos pénzromlást vetítettek előre. A munkanélküliség csak kis mértékben fog csökkenni, így a munkaerőpiac továbbra is feszes marad.
A költségvetési hiány az előrejelzések szerint 2023-ban a GDP 4,7 százalékát teszi ki, 2024-ben pedig 4,4 százalékra csökken. A GDP-arányos államadósság 2023-ban 45,6 százalék lesz, 2024-ben pedig eléri a 46,1 százalékot – idézi az Agerpres a prognózis Romániára vonatkozó részét.
A háztartások kiadásainak csökkenése miatt az év első felében lassulni fog a román gazdaság növekedése a várható beruházások csökkenése és az export növekedési ütemének lassulása miatt az OTP Bank elemzőinek prognózisa szerint.
A tavaszi gazdasági előrejelzés amúgy nem csak Románia kapcsán derűlátó, a brüsszeli testület elemzői úgy számolnak, hogy
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve közölte, az alacsonyabb energiaárak, a kínálati korlátok mérséklődése és az erős munkaerőpiac kismértékű növekedést eredményezett 2023 első negyedévében, ez eloszlatta a recessziótól való félelmet.
Az euróövezetre vonatkozó várakozások szintén felfelé módosulnak és hasonló nagyságrendűek: 2023-ban 1,1, illetve 2024-ben 1,6 százalékos GDP-növekedés várható. A továbbra is fennálló árnyomás az inflációt is felfelé módosította, 2023-ban 5,8 százalékra, 2024-ben pedig 2,8 százalékra az euróövezetben.
Az első negyedévben a GDP 0,3 százalékkal nőtt az EU-ban, az euróövezetben pedig 0,1 százalékkal. A mutatók a második negyedévben folytatódó növekedésre utalnak – idézte az uniós biztost az MTI.
Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa és a Romanian Economic Monitor kutatócsoport tagja úgy számol, hogy a háború miatt az infláció kétszer vagy akár háromszor magasabb lett egy háború nélküli forgatókönyvhöz képest.
Az Európai Bizottság az előrejelzésben azt írta: az európai gazdaságnak sikerült megfékeznie Oroszország Ukrajna elleni háborújának kedvezőtlen hatását, az ellátás gyors diverzifikációjának és a gázfogyasztás jelentős visszaesésének köszönhetően átvészelte az energiaválságot.
A jelentősen alacsonyabb energiaárak csökkentik a cégek termelési költségeit, mérséklődnek a fogyasztók energiaszámlái is. A magánfogyasztás ugyanakkor visszafogott marad, mivel a bérnövekedés elmarad az inflációtól. Minthogy az infláció továbbra is magas, a finanszírozási feltételek tovább szigorodnak – jegyezték meg. Kiemelték:
A maginfláció – az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélküli infláció – tartósabbnak bizonyul. Márciusban történelmi csúcsot, 7,6 százalékot ért el, de fokozatosan csökkenni fog, mivel a haszonkulcsok elnyelik a magasabb bérnyomást és szigorodnak a finanszírozási feltételek – írták. Éves alapon az euróövezet maginflációja 2023-ban átlagosan 6,1 százalék lehet, majd 2024-ben 3,2 százalékra csökken – tették hozzá.
Egy számjegyű inflációs rátát vetít előre friss elemzésében a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja.
A prognózis szerint az EU aggregált államháztartási hiánya 2022-ben a GDP 3,4 százalékára csökkent. Idén és jövőre az energiaárak csökkenése lehetővé teszi a kormányok számára, hogy fokozatosan leállítsák az energiatámogatási intézkedéseket, ami további hiánycsökkentést eredményez majd, idén a GDP 3,1 százalékára, 2024-ben pedig 2,4 százalékra. Az EU GDP-arányos adóssághányada az előrejelzések szerint 2024-ben 83 százalék alá csökken (az euróövezetben 90 százalék), ami még mindig meghaladja a világjárvány előtti szintet – jegyezték meg.
A foglalkoztatás növekedése idén 0,5 százalék lesz, majd 2024-ben 0,4 százalék. A munkanélküliségi ráta az előrejelzések szerint valamivel 6 százalék felett marad.
Noha a bérnövekedés eddig jóval az infláció alatt maradt, azonban tartósabb béremelések várhatók egyebek mellett a minimálbérek több országban tapasztalható erőteljes emelése és általában véve a munkavállalók részéről az elvesztett vásárlóerő visszaszerzésére irányuló nyomás miatt.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
Az Európai Parlament szerdán új, az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanáccsal már egyeztetett intézkedéseket fogadott el az új nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok szigorítása érdekében.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a februári 7,23 százalékról 6,61 százalékra csökkent márciusban az éves infláció Romániában.
Rögtön az elején akadályokba ütközik a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út építése: óvás miatt felfüggesztik az egyik szakasz megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!