Fotó: Kristó-Gothárd Hunor
Bár az európai légi forgalom várhatóan még nem éri el a 2019-es, azaz a pandémiát megelőző szintet, a nyári csúcsidényre jellemző utasszámmegugrás, a személyzethiány, a rendszeres sztrájkok és az ukrajnai háború okozta légtérbeszűkülés idén is jelentős fennakadásokat, sok bosszúságot okozhat a vakációzni vágyóknak.
2023. július 09., 10:332023. július 09., 10:33
2023. július 09., 11:082023. július 09., 11:08
A járatkésések és -törlések várhatóan magas számára a minap az Eurocontrol vezetője figyelmeztetett. Raúl Medina, a légi közlekedés biztonságáért, a zökkenőmentes pán-európai légi forgalomért felelős nemzetközi szervezet főigazgatója egy szakmai konferencián előrevetítette, nehéz nyár elé nézünk. Ugyanis a járatok számának jelentős növekedése mellett mintegy 20 százalékkal csökkent a civil gépek által használható légtér az ukrajnai háború miatt, így számos fontos légi kikötőben túlterheltté válik a forgalmi irányítás. Emiatt a gépeknek sok esetben hosszabb kerülőutakat kell választaniuk, ami késésekhez vezethet.
És ami bekövetkezhet, az a jelek szerint be is fog. Mintegy 200 román állampolgárságú utas pénteken délután a római Fiumicino repülőtéren szembesült azzal, hogy a Bukarestbe tartó légi járatukat törölték. Az Euronews hírtelevízió beszámolója szerint a Wizz Air légitársaság előzetesen nem figyelmeztette ügyfeleit arra, hogy gépük nem fog felszállni, az utasok a légikikötő személyzetétől értesültek a törlésről. A Wizz Air utólag, a sajtó megkeresésére „be nem tervezett” műszaki ellenőrzéssel magyarázta az incidenst, és leghamarabb vasárnapra ajánlott fel pótjáratot az utasoknak, akiknek a többsége azonban ezt elutasította, és visszakövetelte a repülőjegy árát.
Egyébként az Eurocontrol közleménye szerint éppen múlt pénteken dőlt meg a napi járatszám rekordja a világjárvány kezdete óta: június 30-án 34 042 gép közlekedett Európa légterében, ami már csak 8,5 százalékkal kevesebb, mint a valaha mért legnagyobb szám, melyet 2019. június 28-án regisztráltak. Idén júniusban a 2019-es hasonló időszakban jegyzett járatszám 92 százalékán teljesítettek a légitársaságok.
A június 26. és július 2. közötti héten tapasztaltak szerint a járatok közül három százalékkal több jegyzett késést, mint 2019 hasonló időszakában (érkezésnél 67,5, indulásnál 59,5 százalék volt pontos). Ugyanakkor javulás várható, miután a nyugat-európai légterekben lezárult egy nagyobb légi hadgyakorlat (Air Defender).
Szakemberek szerint a következő nyolc hétben átlagosan napi 33 ezer járattal kell számolni Európában, péntekenként ez a szám 34 ezer fölé ugorhat, ami tavalyhoz képest mintegy 8 százalékos növekedést jelent. A rohamosan növekvő igény idén már egy rekordban is megmutatkozott: június 11-én az isztanbuli reptér 1684 fel- és leszállást bonyolított le, ami 60-nal több, mint a frankfurti létesítmény által 2019 szeptembere óta tartott csúcs.
Például a franciaországi sztrájkhullám miatt a Ryanair fapados légitársaságnak júniusban több mint 900 járatát törölnie kellett. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) elnöke, Willie Walsh nemrég úgy fogalmazott, a forgalmi zavarok száma jócskán meghaladta az erre az időszakra jellemző szintet, a franciaországi események a teljes európai légi közlekedésre kihatottak.
Egyébként a hírek szerint az Eurocontrol alkalmazottai is sztrájkra készülnek, ugyanis nem egyeztek meg a fizetést, az emberállományt és a munkaidőt érintő kérdésekben a vezetőséggel. Esetleges munkabeszüntetésük napi több ezer járat közlekedésére kihathat.
Számos kedvezőtlen tényező együttes hatásának tudható be, hogy manapság már a fapados légitársaságok sem kínálnak 10-20 eurós repülőjegyeket. Idén az elmúlt évek legnagyobb útiköltségére kell számítani.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
szóljon hozzá!