Fotó: Kristó-Gothárd Hunor
Bár az európai légi forgalom várhatóan még nem éri el a 2019-es, azaz a pandémiát megelőző szintet, a nyári csúcsidényre jellemző utasszámmegugrás, a személyzethiány, a rendszeres sztrájkok és az ukrajnai háború okozta légtérbeszűkülés idén is jelentős fennakadásokat, sok bosszúságot okozhat a vakációzni vágyóknak.
2023. július 09., 10:332023. július 09., 10:33
2023. július 09., 11:082023. július 09., 11:08
A járatkésések és -törlések várhatóan magas számára a minap az Eurocontrol vezetője figyelmeztetett. Raúl Medina, a légi közlekedés biztonságáért, a zökkenőmentes pán-európai légi forgalomért felelős nemzetközi szervezet főigazgatója egy szakmai konferencián előrevetítette, nehéz nyár elé nézünk. Ugyanis a járatok számának jelentős növekedése mellett mintegy 20 százalékkal csökkent a civil gépek által használható légtér az ukrajnai háború miatt, így számos fontos légi kikötőben túlterheltté válik a forgalmi irányítás. Emiatt a gépeknek sok esetben hosszabb kerülőutakat kell választaniuk, ami késésekhez vezethet.
És ami bekövetkezhet, az a jelek szerint be is fog. Mintegy 200 román állampolgárságú utas pénteken délután a római Fiumicino repülőtéren szembesült azzal, hogy a Bukarestbe tartó légi járatukat törölték. Az Euronews hírtelevízió beszámolója szerint a Wizz Air légitársaság előzetesen nem figyelmeztette ügyfeleit arra, hogy gépük nem fog felszállni, az utasok a légikikötő személyzetétől értesültek a törlésről. A Wizz Air utólag, a sajtó megkeresésére „be nem tervezett” műszaki ellenőrzéssel magyarázta az incidenst, és leghamarabb vasárnapra ajánlott fel pótjáratot az utasoknak, akiknek a többsége azonban ezt elutasította, és visszakövetelte a repülőjegy árát.
Egyébként az Eurocontrol közleménye szerint éppen múlt pénteken dőlt meg a napi járatszám rekordja a világjárvány kezdete óta: június 30-án 34 042 gép közlekedett Európa légterében, ami már csak 8,5 százalékkal kevesebb, mint a valaha mért legnagyobb szám, melyet 2019. június 28-án regisztráltak. Idén júniusban a 2019-es hasonló időszakban jegyzett járatszám 92 százalékán teljesítettek a légitársaságok.
A június 26. és július 2. közötti héten tapasztaltak szerint a járatok közül három százalékkal több jegyzett késést, mint 2019 hasonló időszakában (érkezésnél 67,5, indulásnál 59,5 százalék volt pontos). Ugyanakkor javulás várható, miután a nyugat-európai légterekben lezárult egy nagyobb légi hadgyakorlat (Air Defender).
Szakemberek szerint a következő nyolc hétben átlagosan napi 33 ezer járattal kell számolni Európában, péntekenként ez a szám 34 ezer fölé ugorhat, ami tavalyhoz képest mintegy 8 százalékos növekedést jelent. A rohamosan növekvő igény idén már egy rekordban is megmutatkozott: június 11-én az isztanbuli reptér 1684 fel- és leszállást bonyolított le, ami 60-nal több, mint a frankfurti létesítmény által 2019 szeptembere óta tartott csúcs.
Például a franciaországi sztrájkhullám miatt a Ryanair fapados légitársaságnak júniusban több mint 900 járatát törölnie kellett. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) elnöke, Willie Walsh nemrég úgy fogalmazott, a forgalmi zavarok száma jócskán meghaladta az erre az időszakra jellemző szintet, a franciaországi események a teljes európai légi közlekedésre kihatottak.
Egyébként a hírek szerint az Eurocontrol alkalmazottai is sztrájkra készülnek, ugyanis nem egyeztek meg a fizetést, az emberállományt és a munkaidőt érintő kérdésekben a vezetőséggel. Esetleges munkabeszüntetésük napi több ezer járat közlekedésére kihathat.
Számos kedvezőtlen tényező együttes hatásának tudható be, hogy manapság már a fapados légitársaságok sem kínálnak 10-20 eurós repülőjegyeket. Idén az elmúlt évek legnagyobb útiköltségére kell számítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!