Fotó: Videófelvétel
Spontán sztrájkba kezdtek csütörtökön a Bihar megyei Rézbányán működő, rézbányászattal foglalkozó, brit tulajdonú Vast Băiţa Plai Rt. munkatársai, miután a cég sokadszor késik a bérek kifizetésével.
2023. szeptember 21., 16:572023. szeptember 21., 16:57
A bányászok szakszervezetének közleménye szerint a munkások nem hajlandók lemenni a tárnákba, miután a cég vezetősége nem tartotta be azon ígéretét, miszerint az alkalmazottak szeptember 20-án megkapják a fizetésüket.
A szakszervezet közleményes szerint szinte havi rendszerességgel előfordul, hogy a munkáltató késlekedik a bérek kifizetésével és az élelmiszer-utalványok kiosztásával.
Ez a helyzet enyhén szólva is furcsa, tekintve, hogy a bánya rézércet termel ki, ami rendkívül fontos nyersanyag a jelenlegi gazdasági körülmények között” – áll a közleményben.
A szakszervezet követeli, hogy a gazdasági minisztérium és a kormánynak alárendelt és a miniszterelnök koordinálásával működő Ásványkincsek Országos Ügynöksége ellenőrizze, hogy a Vast Băița Plai Rt., amely a Vast Resources PLC brit vállalat tulajdonában lévő Vast Băița Plai platformon rézérceket termel ki, betartja-e az engedély megadásának feltételeit, valamint
„Felhívással fordulunk a román politikai osztályhoz és az illetékes intézményekhez, hogy szankcionálják az ilyen magatartást, mert a befektetők ilyen magatartása nemcsak erkölcstelen, hanem némileg törvénytelen is. Azzal, hogy nem törődnek azzal, hogy tárgyalásokat kezdjenek a kollektív munkaszerződésről, noha erre törvényi kötelezettségük van, nem tesznek eleget a saját alkalmazottaik kifizetésére vonatkozó kötelezettségüknek, és a megalapozott gyanú szerint megszegik saját magatartási kódexüket, rossz szolgálatot tesznek a munkavállalóknak, a befektetőknek és a román államnak. Felszólítjuk a politikai osztályt és az állami intézményeket, hogy a Baița Plai platformon képviseljék a munkavállalók érdekeit, és biztosítsák az összes munkavállaló jogainak tiszteletben tartását a hatályos jogszabályoknak megfelelően” – áll a bányászok követelésében.
A rézványai céget 2013-ban a gazdaságosság hiányára hivatkozva bezárták. A 2014-ben a romániai piacra belépett Vast Resources 2020-ban indította újra a termelést. Az angliai anyacég vezetői 2021-ben már derűlátó közleményben tudatták, hogy a bányászati tevékenység tovább bővül.
Idén a kitermelés növekedését jelentették, és úgy becsülték, hogy a cég tevékenysége hamarosan nyereségessé válik. A cégnek mintegy 400 alkalmazottja van. A cég tavalyi bejelentése szerint a beruházások nyomán havi 7000 tonnáról havi 14 000 tonnára bővítették az ércfeldolgozó-kapacitást. A bánya értékét a Vast Resources 70 millió dollárra becsüli.
Nem csak rezet, uránércet is bányásztak Rézbányán
Rézbányán már a középkor óta zajlik a rézérc kitermelése, de nem csupán rezet bányásznak a helyszínen. A török időkben megszűnt benne a bányaművelés, 1726-ban birtokosa, a nagyváradi római katolikus püspökség indította újra. 1744 után a püspökség vaskohi uradalma két ispánsága közül az egyiknek lett a székhelye. 1751-ben a bányákban részesedést szerzett a királyi kincstár. Az Antal-tárnában 1755-ben már ólomércet termeltek ki. Német bányászai számára 1793-ban római katolikus plébániát szerveztek. A helyben bányászott réz- és ezüstércet a gyulafehérvári pénzverdének adták el, az ólmot helyben dolgozták fel. 1840-ben 227 bánya- és kohómunkás és 25 fuvaros dolgozott benne. 1863–64 és 1870 között a bányászat ideiglenesen szünetelt, majd a magyar állam indította újra a Mélyvölgybánya nevű tárnát. 1880-ban 1567 kg ezüstöt, 5326 kg ólmot és 7399 kg rezet termeltek ki. 1899-ben a Gizella- és a Réz-bányában megkezdték a márvány bányászatát. Az 1900-as évekig közigazgatásilag két részből, Rézbányaváros-ból és Rézbányafalu-ból állt. 1935-ben az Aurum cég kezdett bányáiban molibdént és bizmutot bányászni, 1937-ben összesen 27 tonnát. 1938-ban flottáló üzemet is létrehoztak. 1959–60-ban megnyitották az 1 Molibden aknát, majd hamarosan másik kettőt. A molibdén- és bizmutbányászat az 1970-es években ért csúcspontjára. A második világháború után külterületén hozták létre Diófást. Rézbányától két és fél kilométerre északra a Sovrom–Kvarțit szovjet–román vállalat kezdte meg 1952-ben az uránérc felszíni és felszín alatti bányászatát. A kinyert érc nagy részét közvetlenül a Szovjetunióba szállították, és e célból a Vaskohsziklás és Szegyest közötti Dumbrava fennsíkon repülőteret is kialakítottak. Az uránércbányászat miatt a vidék lakossága sokszorosára duzzadt. 1960 után csökkent a termelés, bár 1962-ben megnyitották az Avram Iancu bányát. Gheorghe Gheorghiu-Dej 1965-ben felmondta a szovjetekkel kötött uránbányászati szerződést, ezután az ércet Földvár mellett dolgozták föl. 1985-ben itt hozták létre Románia egyetlen atomtemetőjét az egykori uránbánya két tárnájában, 840 méteres magasságban. 1970 körül a településtől öt kilométerre kőbányát is nyitottak, ahol fehér díszítő mészkövet termelnek ki.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!