Fotó: Gozner Gertrud
2007. november 30., 00:002007. november 30., 00:00
Mint ismeretes, a 35 évesnél fiatalabb munkavállalókat törvény kötelezi, hogy csatlakozzanak egy magánnyugdíjalapot kezelõ társasághoz. A 35–45 év közötti személyek számára ez opcionális, maguk dönthetik el, hogy kívánnak-e szerzõdést kötni. A nyugdíj második pilléreként ismert kötelezõ magánnyugdíj különben nem jelent többletkiadást. A havibérbõl nyugdíj-hozzájárulásként ezentúl is a bruttó kereset 9 százalékát kell befizetni, a különbség csupán annyi lesz, hogy míg eddig a teljes összeg az állami nyugdíjalapba ment, ezentúl 2 százalékot a magánalapba folyósítanak. A 2 százalékos magánalapi hozzájárulás évi 0,5 százalékponttal nõ majd, és így nyolc év múlva már a nyugdíj-hozzájárulás 6 százaléka kerül a magánalapba.
A jelenlegi rendelkezések alapján mindazon alkalmazottaknak, akik még nem csatlakoztak egy magánnyugdíjalapot kezelõ társasághoz, egyetlen tennivalójuk van: január 17-éig ki kell választaniuk egy nyugdíjalapot, amelynek ajánlata számukra a legmegfelelõbb, és ki kell tölteniük a csatlakozási ûrlapot. Mindazon 35 évesnél fiatalabb személyeket, akik ezt nem teszik meg, december 17. és január 17. között számítógépes program segítségével osztják el a biztosítótársaságok között. A magánnyugdíj egyik legfõbb elõnye, hogy a hozzájáruló elhalálozását követõen az összegyûlt pénzösszeg nem vész el, hanem hozzátartozói megkapják az addig begyûlt összeget. Ha már nyugdíjasként éri a halál, és korábban az összeg egy részét folyósították számára, a fennmaradó összeg akkor is a családot illeti meg. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem kell mindvégig kitartani amellett az alap mellett, amellyel a munkavállaló január 17-éig szerzõdést kötött. Abban az esetben, ha egy alkalmazott az elkövetkezõ években úgy látja, hogy valamely másik alap ajánlata inkább megfelelne számára, akkor nyugodtan válthat, és a korábban összegyûjtött pénzét átutalják az újonnan kiválasztott pénzintézet nyugdíjalapjába.
Fölényesen vezet az ING
A Magánnyugdíjrendszert Felügyelõ Bizottság (CSSPP) november 15-i kimutatásai arra mutatnak rá, hogy a 2,2 millió csatlakozó több mint harmada (34,6 százalék) az ING Nyugdíjalapját választotta, azaz 762 265 személy kötött szerzõdést a holland pénzintézet romániai vállalatával. A második legnépszerûbbnek a lakosság körében az Allianz-Þiriac által kezelt nyugdíjalap bizonyult 567 404 csatlakozóval, ami a piac 25,77 százalékának felel meg. A harmadik a Generali 188 952 aláíróval (8,58 százalék), majd az Aviva következik 184 853 csatlakozóval (8,39 százalék). Az Interamerican 137 631 (6,25 százalék), az AIG 123 581 (5,61 százalék), a BT-Aegon 63 936 (2,9 százalék), a BRD 56 806 (2,58 százalék) ügyféllel rendelkezett november közepén. A többi nyugdíjalap kezelõ társaságnak 50 ezernél kevesebb személyt sikerült meggyõznie. A csatlakozási idõszak szeptember 17-i rajtját követõ két hónap során egyetlen alapnak, a Zepternek nem sikerült egyetlen ügyfelet sem meggyõznie.
Érdeklõdés a fakultatív nyugdíj iránt
Elérte november közepére az egymillió eurót a nyugdíjak harmadik pillérének megfelelõ, fakultatív nyugdíjszerzõdések összértéke. Mint ismeretes, a fakultatív nyugdíjalaphoz mindazok a munkavállalók járulhatnak hozzá, akik 52 és fél évesnél fiatalabbak. A fakultatív nyugdíjhozzájárulás értéke nem haladhatja meg a bruttó fizetés 15 százalékát. Egyik fõ elõnye különben, hogy évi 200 euróig leírható a munkavállaló jövedelemadójából, illetve a munkaadó profitadójából.
November közepéig a fakultatív nyugdíjalapokat kezelõ társaságok közül a legnépszerûbbnek az Allianz-Þiriac által kezelt AZT Moderato alap bizonyult: 8 822 csatlakozó 1 418 834 lej értékben kötött itt fakultatív nyugdíj-biztosítási szerzõdést. A második az ING Clasic 4 976 szerzõdés 849 123 lej értékben, a harmadik pedig a szintén Allianz-Þiriac által kezelt AZT Vivace 3725 szerzõdéssel 399 148 lej értékben.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.