Fotó: Gozner Gertrud
2007. november 30., 00:002007. november 30., 00:00
Mint ismeretes, a 35 évesnél fiatalabb munkavállalókat törvény kötelezi, hogy csatlakozzanak egy magánnyugdíjalapot kezelõ társasághoz. A 35–45 év közötti személyek számára ez opcionális, maguk dönthetik el, hogy kívánnak-e szerzõdést kötni. A nyugdíj második pilléreként ismert kötelezõ magánnyugdíj különben nem jelent többletkiadást. A havibérbõl nyugdíj-hozzájárulásként ezentúl is a bruttó kereset 9 százalékát kell befizetni, a különbség csupán annyi lesz, hogy míg eddig a teljes összeg az állami nyugdíjalapba ment, ezentúl 2 százalékot a magánalapba folyósítanak. A 2 százalékos magánalapi hozzájárulás évi 0,5 százalékponttal nõ majd, és így nyolc év múlva már a nyugdíj-hozzájárulás 6 százaléka kerül a magánalapba.
A jelenlegi rendelkezések alapján mindazon alkalmazottaknak, akik még nem csatlakoztak egy magánnyugdíjalapot kezelõ társasághoz, egyetlen tennivalójuk van: január 17-éig ki kell választaniuk egy nyugdíjalapot, amelynek ajánlata számukra a legmegfelelõbb, és ki kell tölteniük a csatlakozási ûrlapot. Mindazon 35 évesnél fiatalabb személyeket, akik ezt nem teszik meg, december 17. és január 17. között számítógépes program segítségével osztják el a biztosítótársaságok között. A magánnyugdíj egyik legfõbb elõnye, hogy a hozzájáruló elhalálozását követõen az összegyûlt pénzösszeg nem vész el, hanem hozzátartozói megkapják az addig begyûlt összeget. Ha már nyugdíjasként éri a halál, és korábban az összeg egy részét folyósították számára, a fennmaradó összeg akkor is a családot illeti meg. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem kell mindvégig kitartani amellett az alap mellett, amellyel a munkavállaló január 17-éig szerzõdést kötött. Abban az esetben, ha egy alkalmazott az elkövetkezõ években úgy látja, hogy valamely másik alap ajánlata inkább megfelelne számára, akkor nyugodtan válthat, és a korábban összegyûjtött pénzét átutalják az újonnan kiválasztott pénzintézet nyugdíjalapjába.
Fölényesen vezet az ING
A Magánnyugdíjrendszert Felügyelõ Bizottság (CSSPP) november 15-i kimutatásai arra mutatnak rá, hogy a 2,2 millió csatlakozó több mint harmada (34,6 százalék) az ING Nyugdíjalapját választotta, azaz 762 265 személy kötött szerzõdést a holland pénzintézet romániai vállalatával. A második legnépszerûbbnek a lakosság körében az Allianz-Þiriac által kezelt nyugdíjalap bizonyult 567 404 csatlakozóval, ami a piac 25,77 százalékának felel meg. A harmadik a Generali 188 952 aláíróval (8,58 százalék), majd az Aviva következik 184 853 csatlakozóval (8,39 százalék). Az Interamerican 137 631 (6,25 százalék), az AIG 123 581 (5,61 százalék), a BT-Aegon 63 936 (2,9 százalék), a BRD 56 806 (2,58 százalék) ügyféllel rendelkezett november közepén. A többi nyugdíjalap kezelõ társaságnak 50 ezernél kevesebb személyt sikerült meggyõznie. A csatlakozási idõszak szeptember 17-i rajtját követõ két hónap során egyetlen alapnak, a Zepternek nem sikerült egyetlen ügyfelet sem meggyõznie.
Érdeklõdés a fakultatív nyugdíj iránt
Elérte november közepére az egymillió eurót a nyugdíjak harmadik pillérének megfelelõ, fakultatív nyugdíjszerzõdések összértéke. Mint ismeretes, a fakultatív nyugdíjalaphoz mindazok a munkavállalók járulhatnak hozzá, akik 52 és fél évesnél fiatalabbak. A fakultatív nyugdíjhozzájárulás értéke nem haladhatja meg a bruttó fizetés 15 százalékát. Egyik fõ elõnye különben, hogy évi 200 euróig leírható a munkavállaló jövedelemadójából, illetve a munkaadó profitadójából.
November közepéig a fakultatív nyugdíjalapokat kezelõ társaságok közül a legnépszerûbbnek az Allianz-Þiriac által kezelt AZT Moderato alap bizonyult: 8 822 csatlakozó 1 418 834 lej értékben kötött itt fakultatív nyugdíj-biztosítási szerzõdést. A második az ING Clasic 4 976 szerzõdés 849 123 lej értékben, a harmadik pedig a szintén Allianz-Þiriac által kezelt AZT Vivace 3725 szerzõdéssel 399 148 lej értékben.
Nicușor Dan államfő kihirdette az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagról szóló törvényt.
Felvásárolta a kolozsvári EnergoBitet a francia energetikai nagyvállalat, a Vinci – adta hírül az Economica.net gazdasági portál a cég közleménye alapján.
A kormány elfogadta a fejlesztési minisztérium javaslatát, amelynek értelmében augusztus 1-jétől megszűnik az ülésjáradék a területi közrendi hatóság (ATOP) tagjai számára – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ sajtóirodája.
Jelentősen csökkent júniusban a román gazdasággal szembeni bizalom indexe, a mutató jelenlegi szintje a recesszió kockázatát jelzi – közölte csütörtökön a pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület.
Az S&P Global nemzetközi hitelminősítő szerdán megerősítette Románia BBB-/A-3 szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, és a hozzá rendelt negatív kilátás is maradt.
Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes szerda este a B1 televízióban nyilvánosan bírálta a CFR személyszállító ágazata vezérigazgatójának, Traian Preoteasának a közelmúltban tett kijelentéseit a havi 11 ezer eurót meghaladó jövedelméről.
Új időszámítást jelent a romániai idegenforgalomban, hogy a kormány idén módosította a közalkalmazottak üdülési csekkjeire vonatkozó rendelkezést, és nem jár automatikusan mindenkinek az összeg.
Elkezdődhet az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya Bisztraterebes és Bihar közötti szakaszának építése, miután a közúti beruházásokért felelős társaság szerdán kiadta az engedélyt a munkálatok elindítására.
Idén júniusban 4 693 581 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4132-vel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2766 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerdán közzétett adataiból.
Az APIA igazolásokat állít ki az állattartó gazdálkodóknak, akik banki hiteleket szeretnének igénybe venni a folyó tevékenységeik finanszírozására.