Több mint hétszáz sikeres háromszéki vállalkozást díjazott a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, amely immár huszonkettedik alkalommal szervezte meg éves díjátadó ünnepségét, amelynek idei mottója az „Értékek találkozója” volt.
2015. október 25., 21:152015. október 25., 21:15
Kovászna megyében jelenleg 4890 cég működik, ezek összforgalma tavaly meghaladta az 5 milliárd lejt, amely ugyan 100 millió lejjel kevesebb 2013-hoz képest, a nyereségük azonban 8 millió lejjel, 308 millió lejre emelkedett egy év alatt.
A kereskedelmi kamara ezek közül a 742 legeredményesebb vállalkozást jutalmazta: az érintett cégek 2014-es üzleti forgalma 3,2 milliárd lej volt, 1,94 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. A rendezvényen kiderült: Kovászna megye tíz legsikeresebb cége tejfeldolgozással, készruhagyártással, építő- és csomagolóanyag-előállítással foglalkozik, illetve a kereskedelemben, a szállító ágazatban, az építőiparban, a pékiparban és a távközlési szektorban tevékenykednek.
Édler András, az iparkamara elnöke a díjkiosztón rámutatott: tavaly éles tendenciaváltást figyeltek meg, az ipar ugyanis mind üzleti forgalom, mind gazdasági növekedés tekintetében megelőzte a kereskedelmet, ami szerinte jó jel, hiszen így sokkal nagyobb hozzáadott érték termelődik. Édler arról is beszámolt, hogy a kitüntetett vállalkozások összesen 45 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, és bár a munkanélküliségi mutató 6 százalék körül van, „elmondható, hogy csak az nem talál állást, aki nem akar\".
A szakember ugyanakkor megjegyezte: az átlagbér továbbra is kisebb az országos átlagnál, és óriási erőfeszítéseket kell tenni, hogy megváltozzon a háromszéki munkaerőpiac képe. „Ne azért jöjjenek Kovászna megyébe a befektetők, mert itt olcsó a munkaerő. Az olcsó munkaerő már mind foglalt, csak az jöjjön, aki egyebet keres, és nagyobb béreket kínál\" – szögezte le a kamara elnöke. Édler egyébként előrelépésként könyvelte el, hogy a megye fejlesztési stratégiájába a fafeldolgozás és a turizmus mellé bekerült a számítástechnika is.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy az általa vezetett hivatal az „egyik legnagyobb üzem\" a megyében, alárendelt intézményeivel együtt ugyanis 1819 alkalmazottat foglalkoztat. A megyei tanács idén 42 millió eurós költségvetésből gazdálkodott, és azon négy erdélyi megye közé tartozott – Kolozs, Beszterce és Hargita mellett –, ahol a fejlesztésre szánt összeg nagyobb, mint a működésre szánt keret.
A politikus hangsúlyozta, a konfekcióipar kivételével kevés az olyan háromszéki vállalkozás, amelynek ne lenne szerződése a megyei tanáccsal. Tamás Sándor arra is kitért, hogy a megye lakosságának csak 9,6 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ezen szerinte változtatni kell, ezért örülnek, hogy a Babeş–Bolyai Tudományegyetem mellett a Sapientia EMTE is kihelyezett tagozatot indított Sepsiszentgyörgyön.
Sztakics Éva, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere arról számolt be, hogy a megyeszékhelyen alacsony a munkanélküliség, a meghirdetett állásokra pedig nehéz megfelelő személyt találni, emiatt főként az alacsony fizetések okolhatók. Ugyanakkor köszönetet mondott a sepsiszentgyörgyi vállalkozóknak, hogy támogatták az önkormányzatot, amikor két évvel ezelőtt drasztikusan megemelték az ingatlanadót.
Annak kapcsán, hogy Sepsiszentgyörgy megpályázta az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címet, kifejtette, a kultúra inspiráló hatással van a gazdaságra, nem jó, ha az emberek bezárkóznak, sőt ha eljárnak hangversenyre, színházba, ismerkednek, kapcsolatokat építenek, az a gazdaság fellendülésének motorja lehet.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
szóljon hozzá!