A pénz rendelkezésre áll, de feltételekhez kötött, amelyek teljesítését nem sietik el a romániai illetékesek
Fotó: Pixabay
Románia 9,4 milliárd eurót kapott az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében abból a 14,9 milliárd euróból, amelyet az eredeti ütemterv szerint kaphatott volna (beleértve az új REPowerEU komponens előfinanszírozását is) – derül ki az PNRR Monitor elemzéséből, amely a tervbe foglaltak alakulását és a mérföldkövek teljesítését vizsgálja.
2024. március 14., 13:382024. március 14., 13:38
Az Economedia.ro gazdasági portál által szemlézett dokumentum rámutat: a tavaly lehívható 5,5 milliárd euróból a PSD–PNL-kormány egyetlen centet sem hívott le (az októberben befutott 2,7 milliárd euró a 2022-es 2, szakaszból származott).
ezért is biztosítottunk egy körülbelül hat hónapos pufferidőszakot a mérföldkövek teljesítési határideje és a kapcsolódó kifizetési kérelem tényleges benyújtása között. Ami igazán aggasztó, az az, hogy a kormány nem reagál ezekre a késedelmekre, amelyek egyre csak halmozódnak” – írja a PNRR Monitor.
Az elemzés készítői ugyanakkor elismerik, hogy a pénzeszközök folyósítását befolyásoló másik ok a PNRR módosításának (a rendeletben előírt) megtárgyalása és az új REPowerEU komponenssel való kiegészítésének késedelme volt.
Megállapítják továbbá, hogy Románia szeptember elején nyújtotta be hivatalos javaslatát, jóval az Európai Bizottság által a végső értékelésre javasolt határidő után, hogy még 2023-ban legyen idő legalább a kifizetési kérelem benyújtására és annak jóváhagyására.
Az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács jóváhagyta Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Finnország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Lengyelország és Románia módosított helyreállítási tervét.
A PNRR Monitor készítői rámutatnak, hogy a teljesítetlen mérföldkövek között vannak rendkívül fontosak, mint például a nyugdíjak újraszámítása, a közalkalmazottak új bértörvénye és a városrendezési törvény, ezek elfogadásának elmaradása pedig véleményük szerint választási okokra vezethető vissza.
Románia az országos helyreállítási terv (PNRR) keretösszegének 3,2 százalékát használta fel szeptember végéig – közölte a beruházások és európai projektek minisztériuma az Economedia gazdasági portál megkeresésére.
„A 2023-as év utolsó negyedévének mérföldkövei voltak az elsők a módosított helyreállítási tervből, amelyeket a PSD–PNL-kormánynak teljesítenie kellett volna az általuk az Európai Bizottság előtt tett vállalásoknak megfelelően. A legfontosabbak közé tartozik a 239. mérföldkő, amely az új nyugdíjtörvény alapján az összes nyugdíj újraszámítására vonatkozik (az újraszámítást ugyanaz a PSD–PNL-kormány halasztotta el, amely megtartotta ezt a mérföldkövet 2024 szeptemberi határidővel).
Egy másik rendkívül fontos, a 4. igényléshez előirányzott mérföldkő a közalkalmazottak új bértörvénye volt, amelyet Marcel Ciolacu kormányfő pusztán választási okokból elhalasztott, arra hivatkozva, hogy ebben a választási évben tudatlanság lenne elfogadni, holott már a tavalyi év közepén meg kellett volna jelennie a Hivatalos Közlönyben.
A városrendezési törvényt sem fogadták el, pedig az is 2023 júniusában lett volna esedékes, ismét az ingatlanpiaci érdekekhez kapcsolódó, választási okok miatt” – sorolja az elemzés.
Az Európai Bizottság még vizsgálja az uniós helyreállítási mechanizmus keretében Románia által benyújtott második kifizetési kérelmet – közölték szerdán a brüsszeli testület képviselői.
Ott van például a 437. mérföldkő – az elektronikus közbeszerzési rendszer (SEAP) összekapcsolása más adatbázisokkal, a 27. mérföldkő – új, legalább 500 000 négyzetméteres városi erdőterületek létrehozása.
A PNRR Monitor összeállítói szerint lassan szabályszerűvé válik, hogy nem tartják be a különböző mérföldkövek teljesítésére megszabott határidőket, legyen szó a helyreállítási terv eredeti vagy módosított változatáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!