A pénz rendelkezésre áll, de feltételekhez kötött, amelyek teljesítését nem sietik el a romániai illetékesek
Fotó: Pixabay
Románia 9,4 milliárd eurót kapott az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében abból a 14,9 milliárd euróból, amelyet az eredeti ütemterv szerint kaphatott volna (beleértve az új REPowerEU komponens előfinanszírozását is) – derül ki az PNRR Monitor elemzéséből, amely a tervbe foglaltak alakulását és a mérföldkövek teljesítését vizsgálja.
2024. március 14., 13:382024. március 14., 13:38
Az Economedia.ro gazdasági portál által szemlézett dokumentum rámutat: a tavaly lehívható 5,5 milliárd euróból a PSD–PNL-kormány egyetlen centet sem hívott le (az októberben befutott 2,7 milliárd euró a 2022-es 2, szakaszból származott).
ezért is biztosítottunk egy körülbelül hat hónapos pufferidőszakot a mérföldkövek teljesítési határideje és a kapcsolódó kifizetési kérelem tényleges benyújtása között. Ami igazán aggasztó, az az, hogy a kormány nem reagál ezekre a késedelmekre, amelyek egyre csak halmozódnak” – írja a PNRR Monitor.
Az elemzés készítői ugyanakkor elismerik, hogy a pénzeszközök folyósítását befolyásoló másik ok a PNRR módosításának (a rendeletben előírt) megtárgyalása és az új REPowerEU komponenssel való kiegészítésének késedelme volt.
Megállapítják továbbá, hogy Románia szeptember elején nyújtotta be hivatalos javaslatát, jóval az Európai Bizottság által a végső értékelésre javasolt határidő után, hogy még 2023-ban legyen idő legalább a kifizetési kérelem benyújtására és annak jóváhagyására.
Az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács jóváhagyta Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Finnország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Lengyelország és Románia módosított helyreállítási tervét.
A PNRR Monitor készítői rámutatnak, hogy a teljesítetlen mérföldkövek között vannak rendkívül fontosak, mint például a nyugdíjak újraszámítása, a közalkalmazottak új bértörvénye és a városrendezési törvény, ezek elfogadásának elmaradása pedig véleményük szerint választási okokra vezethető vissza.
Románia az országos helyreállítási terv (PNRR) keretösszegének 3,2 százalékát használta fel szeptember végéig – közölte a beruházások és európai projektek minisztériuma az Economedia gazdasági portál megkeresésére.
„A 2023-as év utolsó negyedévének mérföldkövei voltak az elsők a módosított helyreállítási tervből, amelyeket a PSD–PNL-kormánynak teljesítenie kellett volna az általuk az Európai Bizottság előtt tett vállalásoknak megfelelően. A legfontosabbak közé tartozik a 239. mérföldkő, amely az új nyugdíjtörvény alapján az összes nyugdíj újraszámítására vonatkozik (az újraszámítást ugyanaz a PSD–PNL-kormány halasztotta el, amely megtartotta ezt a mérföldkövet 2024 szeptemberi határidővel).
Egy másik rendkívül fontos, a 4. igényléshez előirányzott mérföldkő a közalkalmazottak új bértörvénye volt, amelyet Marcel Ciolacu kormányfő pusztán választási okokból elhalasztott, arra hivatkozva, hogy ebben a választási évben tudatlanság lenne elfogadni, holott már a tavalyi év közepén meg kellett volna jelennie a Hivatalos Közlönyben.
A városrendezési törvényt sem fogadták el, pedig az is 2023 júniusában lett volna esedékes, ismét az ingatlanpiaci érdekekhez kapcsolódó, választási okok miatt” – sorolja az elemzés.
Az Európai Bizottság még vizsgálja az uniós helyreállítási mechanizmus keretében Románia által benyújtott második kifizetési kérelmet – közölték szerdán a brüsszeli testület képviselői.
Ott van például a 437. mérföldkő – az elektronikus közbeszerzési rendszer (SEAP) összekapcsolása más adatbázisokkal, a 27. mérföldkő – új, legalább 500 000 négyzetméteres városi erdőterületek létrehozása.
A PNRR Monitor összeállítói szerint lassan szabályszerűvé válik, hogy nem tartják be a különböző mérföldkövek teljesítésére megszabott határidőket, legyen szó a helyreállítási terv eredeti vagy módosított változatáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!