A pénz rendelkezésre áll, de feltételekhez kötött, amelyek teljesítését nem sietik el a romániai illetékesek
Fotó: Pixabay
Románia 9,4 milliárd eurót kapott az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében abból a 14,9 milliárd euróból, amelyet az eredeti ütemterv szerint kaphatott volna (beleértve az új REPowerEU komponens előfinanszírozását is) – derül ki az PNRR Monitor elemzéséből, amely a tervbe foglaltak alakulását és a mérföldkövek teljesítését vizsgálja.
2024. március 14., 13:382024. március 14., 13:38
Az Economedia.ro gazdasági portál által szemlézett dokumentum rámutat: a tavaly lehívható 5,5 milliárd euróból a PSD–PNL-kormány egyetlen centet sem hívott le (az októberben befutott 2,7 milliárd euró a 2022-es 2, szakaszból származott).
ezért is biztosítottunk egy körülbelül hat hónapos pufferidőszakot a mérföldkövek teljesítési határideje és a kapcsolódó kifizetési kérelem tényleges benyújtása között. Ami igazán aggasztó, az az, hogy a kormány nem reagál ezekre a késedelmekre, amelyek egyre csak halmozódnak” – írja a PNRR Monitor.
Az elemzés készítői ugyanakkor elismerik, hogy a pénzeszközök folyósítását befolyásoló másik ok a PNRR módosításának (a rendeletben előírt) megtárgyalása és az új REPowerEU komponenssel való kiegészítésének késedelme volt.
Megállapítják továbbá, hogy Románia szeptember elején nyújtotta be hivatalos javaslatát, jóval az Európai Bizottság által a végső értékelésre javasolt határidő után, hogy még 2023-ban legyen idő legalább a kifizetési kérelem benyújtására és annak jóváhagyására.
Az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács jóváhagyta Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Finnország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Lengyelország és Románia módosított helyreállítási tervét.
A PNRR Monitor készítői rámutatnak, hogy a teljesítetlen mérföldkövek között vannak rendkívül fontosak, mint például a nyugdíjak újraszámítása, a közalkalmazottak új bértörvénye és a városrendezési törvény, ezek elfogadásának elmaradása pedig véleményük szerint választási okokra vezethető vissza.
Románia az országos helyreállítási terv (PNRR) keretösszegének 3,2 százalékát használta fel szeptember végéig – közölte a beruházások és európai projektek minisztériuma az Economedia gazdasági portál megkeresésére.
„A 2023-as év utolsó negyedévének mérföldkövei voltak az elsők a módosított helyreállítási tervből, amelyeket a PSD–PNL-kormánynak teljesítenie kellett volna az általuk az Európai Bizottság előtt tett vállalásoknak megfelelően. A legfontosabbak közé tartozik a 239. mérföldkő, amely az új nyugdíjtörvény alapján az összes nyugdíj újraszámítására vonatkozik (az újraszámítást ugyanaz a PSD–PNL-kormány halasztotta el, amely megtartotta ezt a mérföldkövet 2024 szeptemberi határidővel).
Egy másik rendkívül fontos, a 4. igényléshez előirányzott mérföldkő a közalkalmazottak új bértörvénye volt, amelyet Marcel Ciolacu kormányfő pusztán választási okokból elhalasztott, arra hivatkozva, hogy ebben a választási évben tudatlanság lenne elfogadni, holott már a tavalyi év közepén meg kellett volna jelennie a Hivatalos Közlönyben.
A városrendezési törvényt sem fogadták el, pedig az is 2023 júniusában lett volna esedékes, ismét az ingatlanpiaci érdekekhez kapcsolódó, választási okok miatt” – sorolja az elemzés.
Az Európai Bizottság még vizsgálja az uniós helyreállítási mechanizmus keretében Románia által benyújtott második kifizetési kérelmet – közölték szerdán a brüsszeli testület képviselői.
Ott van például a 437. mérföldkő – az elektronikus közbeszerzési rendszer (SEAP) összekapcsolása más adatbázisokkal, a 27. mérföldkő – új, legalább 500 000 négyzetméteres városi erdőterületek létrehozása.
A PNRR Monitor összeállítói szerint lassan szabályszerűvé válik, hogy nem tartják be a különböző mérföldkövek teljesítésére megszabott határidőket, legyen szó a helyreállítási terv eredeti vagy módosított változatáról.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!