Csak a terasszal nem sokra mennek. A vendéglátók képviselői szerint 75 százalékkal kevesebb forgalmat bonyolítanak, mint tavaly ilyenkor
Fotó: Rostás Szabolcs
Hidegzuhanyként érte a vendéglátásban érdekelt vállalkozókat, hogy a kormány mától nem léptet életbe újabb lazításokat, a korlátozások fenntartása ugyanis jelentős anyagi veszteségeket generál. A vállalkozók egy része abban bízik, hogy két hét múlva mégis megnyithatják a beltéri egységeket, mások arról számoltak be, ha a korlátozások hosszú ideig érvényben maradnak, talán végleg lakat kerül a vendéglőjükre.
Még több vendéglátóipari vállalkozás sodródhat a csőd szélére azt követően, hogy a bukaresti kormány úgy döntött, nem lépteti életbe a korábban július elsejére kilátásba helyezett lazításokat. Emiatt nem nyithatnak meg a vendéglők, bárok, kávézók beltéri helyiségei, mint ahogy a szállodák benti vendéglői, medencéi sem fogadhatnak vendégeket.
Azt, hogy mekkora a baj, Daniel Mischie, a Romániai Vendéglők Egyesületének (HORA) elnöke illusztrálta kedden a Profit.ro gazdasági portál megkeresésére. Az általa közöltek szerint csekély segítséget jelentett az ágazatban vállalkozóknak, hogy egy hónappal ezelőtt legalább a teraszaikat megnyithatták,
A szakember szerint az országban létező mintegy 35 ezer vendéglőből 5000 a koronavírus-járvány áldozata lesz, és nem fog újranyitni.
A wellness-szállodákat az érintette a leginkább fájdalmasan, hogy továbbra sem engedélyezik a beltéri medencék használatát – jelentette ki kedden a Krónika megkeresésére Godra Árpád, a szovátai Ensana Health Spa Resort (volt Danubius) értékesítési igazgatója. Hozzátette: az éttermi tiltás fenntartása nem befolyásolja annyira a működésüket, mert arra van alternatív megoldás, a teraszokon való kiszolgálással sikerül áthidalni.
– fejtette ki az igazgató. Emlékeztetett, hogy a június közepén kiadott miniszteri rendelet a szabadtéri strandok, medencék használatát szabályozza, a beltéri medencéket, uszodákat csak a sportolók vehetik igénybe. Az Ensana úgy nyitott meg a három szállodája közül kettőt, hogy újra várja a vendégeket a Medve-tó, amelynek használata alanyi jogon jár a szállóvendégeknek. Ugyanakkor
Viszont arra számítottak, hogy július 1-jétől megnyithatják a kétszintes, nyolcmedencés beltéri vizes központot, a vendégek egy része is ebben a reményben foglalt. Jelenleg mindenkivel egyenként felveszik a kapcsolatot, és megérdeklődik, hogy ilyen körülmények között fenntartja vagy felmondja a júliusi foglalását. Ez azért is fontos, mert a vizes bázis a szálloda egyik legfontosabb vonzerejének számít – szögezte le Godra Árpád.
Az étkeztetés kapcsán kérdésünkre elmondta:
Ugyanakkor nemcsak térben, hanem időben is felosztották az étkeztetést, két-két órás egységekre osztották a reggelinél és a vacsoránál is a vendégeket.
Fotó: Pixabay
A júliusi forgalom a szobakapacitáshoz képest negyedével csökken, és nincs esély arra, hogy a hátrányt a hónap közepétől „ledolgozzák”, mert átlag húsz nappal az érkezés előtt történnek a foglalások. Godra Árpád arra is kitért, hogy ez a járvány előtt átlag 32 nap volt, most húszra csökkent. A kijárási tilalom alatt az elmúlt évi foglalások 7 százalékát mondták vissza, ami nem tűnik soknak, de azt nem lehet felmérni, hogy ez alatt a két és fél hónap alatt még hányan foglaltak volna – részletezte az igazgató. Rámutatott, az év végén tudják megvonni a mérleget.
– összegzett Godra Árpád. Példaként említette, hogy az újranyitás előtt mind a 170 alkalmazottjuknak elvégeztetették a PCR-tesztet, azóta is minden óvintézkedést betartanak.
Marad a terasz és a remény – fogalmazta meg eközben a megkeresésünkre Kovács Zsolt, a kolozsvári Mikó étterem tulajdonosa. Bár a vendéglő Facebook-oldalán kedden még az volt az utolsó bejegyzés, hogy március közepén meghatározatlan időre bezártak, jelezte,
„Csak azért nyitottuk meg a teraszt, hogy megtartsuk az állandó vendégeinket, és hogy ne veszítsük el az alkalmazottainkat” – mutatott rá a vállalkozó. Hozzátette, a munkatársai 30 százalékát tudta visszahívni a kényszerszabadságról, ez is fontos volt, mert fennáll annak a veszélye, hogy ha a bér 75 százalékát kapják, időközben máshova szerződnek. „Takaréklángon működünk, és bízunk benne, hogy július közepén megnyithatjuk az éttermet, nem húzzák tovább a korlátozásokat” – szögezte le Kovács Zsolt.
Fotó: Rostás Szabolcs
„Ha a korlátozásokat még fenntartják, kénytelenek leszünk elgondolkodni a folytatáson” – válaszolta borúlátóan kérdésünkre Kovács Gábor, a sepsiszentgyörgyi Kastély étterem, a Palota rendezvényterem és a Gado bisztró tulajdonosa. Mint részletezte, a teraszok működtetésével nem tudják biztosítani az alkalmazottak fizetését. Már eddig is megváltak két munkavállalótól, a csúcs-
szezonban foglalkoztatott idénymunkásokra nem tartanak igényt, de a többi munkatárs bérét sem tudják „kitermelni”.
– összegezte a vállalkozó. Kifejtette, a belvárosban működő bisztróban nagy lenne a forgalom, hatalmas az igény a szolgáltatások iránt, de nincs elég hely arra, hogy mindenkit leültessenek, tehát ez esetben is korlátozott a bevételi forrás.
A rendezvények elmaradása további hatalmas érvágás a vállalkozásnak. Kovács Gábor szerint érthető, hogy nem lehet 100–200 fős esküvőket szervezni, viszont logikátlan, hogy a 30 fős családi rendezvények lebonyolítására sincs lehetőség. „Egy kicsengetés, keresztelő alkalmával csak a tágabb család ül össze, akik amúgy is rendszeresen találkoznak, tehát ez nem jelentene veszélyforrást” – emelte ki a vállalkozó. Meglátása szerint lenne megoldás, hiszen szabályozni lehetne, hogy ezeken a rendezvényeken nem vehetnek részt más megyéből vagy éppen külföldről érkezők.
– fakadt ki a székelyföldi vállalkozó.
Fotó: Pixabay
„Egy hónapja nyitottuk meg a teraszunkat, amely sajnos nem a legnagyobb, ugyanis a korlátozások miatt 8 asztal fér be, az eddigi 13-14 helyett. Mivel az székek számánál is van korlátozás így a teraszon körülbelül fele annyi ülőhely van, mint tavaly nyáron” – illusztrálta a lazítások elhalasztása nyomán is fennmaradó helyzetet Pósa Tibor, a rendezvényeket és bulikat is szervező nagyváradi Gekko Pub menedzsere.
Rámutatott ugyanakkor, hogy miután főleg klubként és diákkocsmaként működtetik a helyet, a teraszt nem érné meg nekik nyitva tartani. „Viszont nem tehetjük meg, hogy egyáltalán nem generálunk bevételt, ugyanis lakbért kell fizetni, és minden bevétel jól jön. Egy hónap után elmondhatjuk, hogy tavaly júniushoz képest négyszeres a visszaesés a bevételben” – összegezte a pillanatnyi állást a menedzser. Tapasztalatai szerint amúgy azokon vendéglátóhelyeken, ahol az éjszakai életre és bulikra fókuszáltak, nagyon nagy a visszaesés, viszont van egy pár olyan vendéglátóipari egység Nagyváradon, amely tudta növelni a terasz kapacitását, így talán a bevételét is a tavalyihoz képest.
A lakóautók lehetnek a járvány győztesei
Megváltoztatta a koronavírus-járvány az utazási szokásokat, a nyaralni indulók körében pedig egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a lakóautók. A Zf.ro gazdasági hírportál szerint egyértelműen kijelenthető, hogy az előző évekhez képest többen bérelnek ilyen járműveket. „Az emberek inkább lakóautóval indulnak útra, mintsem hotelekben szállnának meg. Szinte valamennyi kliensünk új, akik még soha nem utaztak lakóautókkal” – nyilatkozta a portálnak Andrei Drăgan Răduleţ, a lakóautók bérelésével foglalkozó nagyszebeni Rulotescu cég illetékese. Jelezte egyúttal: nálunk már idén nyáron nincs bérelhető lakóautó, és üzleti forgalma jelentős növekedésére számít. Egy négy-öt fős lakóautó bérlése amúgy napi 100 euró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!