Bérolló. Még mindig 180 százalékos a bukaresti és a legszegényebb megyében regisztrált átlagfizetés közötti különbség
Fotó: Pixabay.com
Romániában az elmúlt 10 évben csaknem megháromszorozódtak a bérek, és az átlagjövedelmek vásárlóereje is majdnem megduplázódott ebben az időszakban, de jelentős területi egyenlőtlenségek is tapasztalhatók – derül ki a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara kutatóinak elemzéséből. A Romanian Economic Monitor kutatási projekt keretében a közgazdászok a fizetések alakulását is elemezték, és kimutatták, hogy 11 megye van a leghátrányosabb helyzetben, miközben mindössze 3 megyében magasabb az átlagbér az országos átlagnál.
2024. július 30., 10:012024. július 30., 10:01
Az elmúlt évtizedben Romániának sikerült jelentősen közelítenie az európai átlaghoz számos gazdasági mutató tekintetében, beleértve a bérnövekedést is, amely nominális értékben csaknem megháromszorozódott az országban az elmúlt 10 évben: a 2013-as 1579 lejről 2023-ra 4584 lejre emelkedett az országos átlagfizetés.
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem közgazdászai rámutatnak, ha az inflációt is figyelembe vesszük, szintén jelentős növekedést kapunk: az átlagbérek vásárlóereje ugyanebben a 10 éves időszakban majdnem megduplázódott – pontosabban reálértéken +189 százalékos volt a növekedés.
Ugyanakkor jelentős területi egyenlőtlenségek is tetten érhetőek – figyelmeztetnek a kutatók.
Az Economedia.ro gazdasági szakportál által szemlézett elemzésből az is kiderül, hogy a regionális egyenlőtlenségek jelentősek, és az átlagbérek eltérése regionális szinten nagy.
Tíz megyében több mint 20 százalékkal, öt megyében viszont 10 százaléknál is lassúbb ütemben nőtt a nettó átlagbér 2024 februárjára az egy évvel korábbi szinthez képest – irányította rá a figyelmet friss elemzésében a Zf.ro gazdasági és pénzügyi portál.
„Fontos azonban elemezni e bérek növekedésének dinamikáját, mert ebből a szempontból a helyzet nem olyan súlyos” – húzták alá a kutatók.
Gyorsabban nőnek a bérek azokban a megyékben, amelyek amúgy is a „gazdagabbak” közé sorolhatók? – tették fel a kérdést, amelyre a válaszaik:
• Valójában mindössze három olyan megye van (Temes, Kolozs és Szeben), ahol mind a nettó bérek aktuális szintje, mind pedig az elmúlt 10 év bérnövekedése meghaladta az országos átlagot
• A főváros és két további megye (Ilfov, Argeș) átlag fölötti bérekkel rendelkezik, de a bérnövekedés az elmúlt 10 évben viszonylag lassabb volt
• Összességében egy (lassú) konvergenciának lehetünk tanúi, a megyék túlnyomó többsége ugyanis az átlag alatti bérek, de átlagot meghaladó növekedés kategóriájába esik.
• Van 25 megye – köztük Hargita, Kovászna, Bihar, Máramaros, Szilágy, Brassó, Maros, Krassó-Szörény, Beszterce-Naszód, Fehér –, ahol az átlagbérek az országos átlag alatt mozognak, de a bérek növekedési üteme az elmúlt 10 évben az országos átlag felett volt, tehát ezek a megyék, ha lassan is, de felzárkózóban vannak;
• A leghátrányosabb helyzetben az a 11 megye – erdélyi köztük mindössze Hunyad – van, ahol a bérek alacsonyabbak az országos átlagnál, és a bérnövekedés üteme is az országos átlag alatt maradt. Ezek azok a megyék, amelyeket fokozottan fenyeget a gazdasági lemaradás veszélye;
• Az öt megye és Bukarest esetében, ahol az átlagbérek meghaladják az országos átlagot, csak három megye mutat az országos átlagnál gyorsabb bérnövekedési ütemet. „Ez a három megye Szeben, Temes és Kolozs, amelyek magas növekedési potenciált mutattak, így a megyék élére kerültek a nettó átlagbérek tekintetében. Argeș és Ilfov megyében, valamint Bukarest, bár az átlagbér magasabb az országos átlagnál, a növekedési ütemük elmaradt az országos átlagtól, ami a jövőben csökkenő növekedési potenciál jele lehet” – mutattak rá az elemzés készítői.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
míg például 2014-ben a legalacsonyabb (Hargita) és a legmagasabb (Bukarest) nettó átlagbérrel rendelkező területi egységek közötti különbség 195 százalékos volt (1251 lej Hargitában és 2441 lej Bukarestben), addig 2024 áprilisára ez a különbség „mindössze” 180 százalékra csökkent (3739 lej Teleormanban és 6713 lej Bukarestben).
„Ugyanezt a konvergencia gondolatot támasztja alá az is, hogy a legtöbb megyében, ahol viszonylag alacsonyabbak a bérek, átlagon felüli a növekedési ráta. Természetesen a területi egyenlőtlenségek még mindig jelentősek, és a konvergenciát a hátrányos helyzetű területeken történő beruházások ösztönzésével és megvalósításával kell fokozni” – összegzett a Romanian Economic Monitor friss elemzése.
Márciusban februárhoz képest 309 lejjel (6,3 százalékkal) 5185 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet . A bruttó átlagbér 8502 lej volt, 512 lejjel (6,4 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!