Hat kilométerre kellett lefúrni a makói gázért.
Több mint harminc évre biztosíthatná Románia teljes gázszükségletét az a gázmező, amelyet a román-magyar határ szomszédságában fekvő Makó térségében talált egy kanadai társaság. A több mint egy éve folyó fúrások pozitív eredményei a napokban kerültek nyilvánosságra Magyarországon.
Amint Nagy Sándor, a Szolnoki Bányakapitányság főmérnöke az MTI-nek elmondta: a kanadai Falcon Oil and Gas Ltd. jelenleg két helyen, Makó és Pusztaszer térségében végez földgázkutatást nagy mélységig lehatolni képes berendezések segítségével. A szakmában elfogadott képletekkel nemzetközi hírű professzorok számításai támasztják alá azt a feltételezést, hogy Makó térségében mintegy 600 milliárd köbméternyi gázmennyiség rejtőzik a föld alatt és ezt a becslést a bányahatóság elfogadta - közölte a főmérnök.
Hozzátette: a kutatások először szeizmikus mérésekkel kezdődtek, ezeket mélyfúrások követték, illetve követik, majd a becsült érték ezen információk felhasználásával született meg. A szakember tájékoztatása szerint a makói árokban körülbelül 6.000, míg Pusztaszernél 4.500 méter mélységig kellett lefúrni. A kutatási program négy évre szól - jegyezte meg.
Szabó György, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a nagy mélység miatt egy, csak az Egyesült Államokban használatos műszaki-technológiai megoldás adaptálásán dolgoznak. Ez még folyik, az év közepén lesz látható az eredmény. A TXM ügyvezetője arról tájékoztatott, hogy az úgynevezett gyűjtő gázvezetéket már megépítették, amely a Mol Rt. vezetékéhez kapcsolódik, s megkezdődött a mérési és termelési eszközök szállítása is. Magyarországi szakértők szerint nem biztos, hogy az ilyen nagy mélységben lévő gázt költséghatékonyan a felszínre lehet hozni a jelenleg rendelkezésre álló technológiával. A kibányászott termék után egyébként a kanadai cég az államnak bányajáradékot fizet, ez a kitermelt érték 12 százaléka.
„Ha a határ közelében a magyar oldalon ilyen leletre bukkantak, akkor valószínűsíthető, hogy a határ romániai oldalán is földgáz hozható a felszínre” – nyilatkozta a Krónikának Kramer Alpár, a Romgaz Rt. kereskedelmi igazgatója. Azonnal hozzátette azonban, hogy a Nyugati határvidéken a Petrom Rt. szerezte meg a földgáz és a kőolaj kitermelési jogát. Románia 17-18 milliárd köbméteres éves gázszükségletéből egyébként harmadrészt biztosít a Romgaz Rt. harmadrészt a Petrom, a fennmaradó harmadrészt pedig behozatallal pótolják. Amint Kramer Alpár hozzátette, a Romániában alkalmazott technológiával nem lehet 3500 méternél nagyobb mélységre lefúrni, így a Makó környéki gázmező – még ha át is terjed Románia területére – a hazai technológiával jelenleg elérhetetlen.
A Petrom sajtóosztálya lapzártánkig nem válaszolt írásban feltett kérdéseinkre.
G. A.
Keret
Román-ukrán határvita a gáztartalékok miatt
Románia és Ukrajna között 2001-ben éleződött ki a határvita, amikor a két ország tengeri határvidékén kanadai kutatók nagy mennyiségű földgáz és kőolaj jelenlétét mutatták ki. Az ukrán megbízásból végzett próbafúrások kimutatták, a tengerfenék alatti készletekből Ukrajna földgázfogyasztásának felét, és kőolajfogyasztásának negyedrészét lehetne biztosítani. A román kormány nemcsak a próbafúrások ellen tiltakozott meglehetősen vehemensen, hanem az Ukrajnához tartozó Kígyók szigete benépesítésére irányuló próbálkozások ellen is. Az államhatár kijelölésénél tudniillik az az alapkérdés, hogy lakott területnek minősül-e a sziget vagy sem. Ha lakott, akkor a nemzetközi szabályok szerint Ukrajnához tartozik a vitatott terület. A Román álláspont szerint viszont nem tekinthető lakottnak a sziget, melyen csupán egy katonai radarállomás kiszolgáló személyzete tartózkodik. A román fél 2004 szeptemberében a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult a határ kijelölése kérésével. A per egyelőre az álláspontok írásos kifejtésének a szakaszáig jutott.