Növekvő gabonaszükségletre figyelmeztetnek a szakemberek, érdemes a termelőnek kitartania
Fotó: Gábos Albin
Nem kell tartani a gabonapiaci árak összeomlásától, a jövőben inkább a folyamatosan növekvő kereslet és a gyors éghajlatváltozás miatt a mezőgazdaságra nehezedő nyomás határozza meg a kenyérgabona árának alakulását, ami emelkedő tendenciát mutat. Ez derül ki a párizsi székhelyű Agritel tanácsadó cég friss elemzéséből.
2024. augusztus 27., 20:302024. augusztus 27., 20:30
A francia székhelyű Agritel Európa és a nagyvilág legjelentősebb tanácsadó cégei közé tartozik, mezőgazdasági elemzései iránymutatóak a különböző agrárágazatok számára, elsősorban a piaci értékesítés terén. Friss elemzésük a gabonapiacot veszi górcső alá, ami az olcsóbb ukrán gabona miatt egyre több fejtörést okoz az Európai Unió legnagyobb gabonatermesztő országai – közöttük Románia – számára.
Az elemzés szerzője, Sébastien Poncelet gabonapiaci szakértő – az Agritel cég fejlesztési igazgatója – arra hívja fel a figyelmet, hogy
A hirtelen árcsökkenés vagy áremelkedés szimptómája mintegy húsz éves múltra tekint vissza. Első jelei 2007-ben jelentkeztek, majd 2010-ben és 2012-ben is egyféle piaci bizonytalanság volt tapasztalható, amit több éves nyugalom követett. Ez a biztonságosnak tartott piac borult fel a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború negatív hatásai miatt.
,,Tíz hónappal ezelőtt korábban elképzelhetetlen fluktuáció jellemezte a nemzetközi gabonapiacot, tonnánként akár napi 10 eurós áringadozást is megtapasztaltak a kereskedők, ami komoly aggodalomra adott okot. A piac viszont máig nem nyugodott meg” – foglalja össze a gabonapiac aggasztó jelenségét a francia szakértő.
Sébastien Poncelet szerint a gabonapiacra számos nyomás nehezedik: geopolitikai turbulenciák, a kereslet és kínálat gyors változása, a Föld lakosságának növekedésével összefüggő gabonafogyasztás növekedése, amire rátevődik az éghajlatváltás negatív hatása. A szakember szerint 2007 és 2012 között a világszerte tapasztalható áremelkedés a gyenge gabonatermésnek volt köszönhető, az utóbbi két esztendő árváltozásait azonban nem a magas rekordhozamok határozták meg.
Habár tavaly nyár óta nincs orosz-ukrán megállapodás a fekete-tengeri gabonafolyosóról, az ukránok szinte zavartalanul szállítják gabonaexportjukat a tengeren, illetve a Dunán keresztül, ugyanakkor nagy mennyiségű ukrán gabona a konstancai kikötőben kerül berakodásra. Az idei aratás befejezése óta az ukránok 1,44 millió tonna gabonát szállítottak elsősorban vízi úton külföldre, és a többi mezőgazdasági terményük kivitele is jelentős. Noha az ukrajnai mezőgazdasági termés mennyisége jóval kisebb, mint a háború előtti években, az ukrán gabona továbbra is meghatározó a világpiaci árak alakulásában.
A francia mezőgazdasági szakember úgy látja, amennyiben a legkisebb zavar is beállna az ukrán gabonaexport terén – az oroszok újra megakadályoznák a gabonaszállító kereskedelmi hajók forgalmát –, a búza világpiaci ára hirtelen emelkedne. A gabonapiac árainak ,,idegessége” mögött valójában az áll, hogy a világ legnagyobb gabonaimportőr országainak – például Egyiptomnak – mindössze 50 napra van elegendő gabonatartaléka. A kenyérgabona-tartalék az utóbbi tíz évben 20 százalékkal csökkent, ami a kedvezőtlen időjárás, a tartós háború vagy más negatív tényezők miatt a világ számos részében súlyos következményekkel járhat a biztonságos élelmiszer-ellátás terén, mutat rá a szakértő.
ami a gabonapiacon is drasztikus áremelkedést hozna. Összességében a gabonapiacot meghatározó valamennyi összetevő inkább abba az irányba mutat, hogy a kenyérgabonának és az olajos magvaknak közép és hosszú távon emelkedő ára lesz, amit elsősorban a növekvő kereslet határoz meg, a gabonatermesztőknek tehát érdemes kitartaniuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!