Növekvő gabonaszükségletre figyelmeztetnek a szakemberek, érdemes a termelőnek kitartania
Fotó: Gábos Albin
Nem kell tartani a gabonapiaci árak összeomlásától, a jövőben inkább a folyamatosan növekvő kereslet és a gyors éghajlatváltozás miatt a mezőgazdaságra nehezedő nyomás határozza meg a kenyérgabona árának alakulását, ami emelkedő tendenciát mutat. Ez derül ki a párizsi székhelyű Agritel tanácsadó cég friss elemzéséből.
2024. augusztus 27., 20:302024. augusztus 27., 20:30
A francia székhelyű Agritel Európa és a nagyvilág legjelentősebb tanácsadó cégei közé tartozik, mezőgazdasági elemzései iránymutatóak a különböző agrárágazatok számára, elsősorban a piaci értékesítés terén. Friss elemzésük a gabonapiacot veszi górcső alá, ami az olcsóbb ukrán gabona miatt egyre több fejtörést okoz az Európai Unió legnagyobb gabonatermesztő országai – közöttük Románia – számára.
Az elemzés szerzője, Sébastien Poncelet gabonapiaci szakértő – az Agritel cég fejlesztési igazgatója – arra hívja fel a figyelmet, hogy
A hirtelen árcsökkenés vagy áremelkedés szimptómája mintegy húsz éves múltra tekint vissza. Első jelei 2007-ben jelentkeztek, majd 2010-ben és 2012-ben is egyféle piaci bizonytalanság volt tapasztalható, amit több éves nyugalom követett. Ez a biztonságosnak tartott piac borult fel a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború negatív hatásai miatt.
,,Tíz hónappal ezelőtt korábban elképzelhetetlen fluktuáció jellemezte a nemzetközi gabonapiacot, tonnánként akár napi 10 eurós áringadozást is megtapasztaltak a kereskedők, ami komoly aggodalomra adott okot. A piac viszont máig nem nyugodott meg” – foglalja össze a gabonapiac aggasztó jelenségét a francia szakértő.
Sébastien Poncelet szerint a gabonapiacra számos nyomás nehezedik: geopolitikai turbulenciák, a kereslet és kínálat gyors változása, a Föld lakosságának növekedésével összefüggő gabonafogyasztás növekedése, amire rátevődik az éghajlatváltás negatív hatása. A szakember szerint 2007 és 2012 között a világszerte tapasztalható áremelkedés a gyenge gabonatermésnek volt köszönhető, az utóbbi két esztendő árváltozásait azonban nem a magas rekordhozamok határozták meg.
Habár tavaly nyár óta nincs orosz-ukrán megállapodás a fekete-tengeri gabonafolyosóról, az ukránok szinte zavartalanul szállítják gabonaexportjukat a tengeren, illetve a Dunán keresztül, ugyanakkor nagy mennyiségű ukrán gabona a konstancai kikötőben kerül berakodásra. Az idei aratás befejezése óta az ukránok 1,44 millió tonna gabonát szállítottak elsősorban vízi úton külföldre, és a többi mezőgazdasági terményük kivitele is jelentős. Noha az ukrajnai mezőgazdasági termés mennyisége jóval kisebb, mint a háború előtti években, az ukrán gabona továbbra is meghatározó a világpiaci árak alakulásában.
A francia mezőgazdasági szakember úgy látja, amennyiben a legkisebb zavar is beállna az ukrán gabonaexport terén – az oroszok újra megakadályoznák a gabonaszállító kereskedelmi hajók forgalmát –, a búza világpiaci ára hirtelen emelkedne. A gabonapiac árainak ,,idegessége” mögött valójában az áll, hogy a világ legnagyobb gabonaimportőr országainak – például Egyiptomnak – mindössze 50 napra van elegendő gabonatartaléka. A kenyérgabona-tartalék az utóbbi tíz évben 20 százalékkal csökkent, ami a kedvezőtlen időjárás, a tartós háború vagy más negatív tényezők miatt a világ számos részében súlyos következményekkel járhat a biztonságos élelmiszer-ellátás terén, mutat rá a szakértő.
ami a gabonapiacon is drasztikus áremelkedést hozna. Összességében a gabonapiacot meghatározó valamennyi összetevő inkább abba az irányba mutat, hogy a kenyérgabonának és az olajos magvaknak közép és hosszú távon emelkedő ára lesz, amit elsősorban a növekvő kereslet határoz meg, a gabonatermesztőknek tehát érdemes kitartaniuk.
Az elkövetkező időszakban hat új mozdonyt szállít le romániai és magyarországi vasúttársaságoknak – jelentette be a Softronic Craiova gördülőállomány-gyártó a világ legnagyobb vasúti vásárán, az immár 14. alkalommal megszervezett Innotranson.
Aláírták pénteken a Prut folyó romániai és moldovai köztársaságbeli partját összekötő híd építésére vonatkozó szerződést – közölte a Facebookon Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Elindították pénteken 10 órakor a Zöldház program 2024-es kiírását; az északnyugati régió számára elkülönített, összesen 274,29 millió lejes támogatási keret alig két perc alatt kimerült – tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium.
Jelentősen rontott a román gazdaság 2024-es növekedésére vonatkozó előrejelzésein az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön közzétett jelentésében.
Az informatika az a terület, ahol az elmúlt évben a legnagyobb mértékben, átlagosan havi 10 ezer lejre emelkedtek a munkavállalók bérezési elvárásai – derül ki egy online munkaközvetítő platform csütörtökön közzétett elemzéséből.
Románia előrelépést tett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás folyamatában, és a jelenlegi ütemet tartani fogja – jelentette ki szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A nemrég szinte bezárt marosludasi cukorgyár a tulajdonosváltást követően immár napi 24 órában üzemel, hogy feldolgozza a félezer erdélyi gazdától érkező nyersanyagot. A cukorgyár 8800 hektár cukorrépaföldre kötött szerződést.
A Németország által ideiglenesen bevezetett közúti határellenőrzés veszteségeket okoz a fuvarozóknak, az így keletkezett megnövekedett költségeket pedig a végső fogasztó, a vásárló fizeti majd meg.
A román GDP éves növekedése 2024-ben 1,8 százalékra mérséklődik, ami az első félévben tapasztalt pozitív tendenciák ellenére jóval elmarad a korábban becsült 3 százaléktól – állapították meg friss elemzésükben a kolozsvári BBTE munkatársai.
Tavaly 7042 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 916 lejjel, azaz 15 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!