A közlekedés is egyre drágább. Közel 30 százalékkal emelkedett az üzemanyagok ára Romániában az elmúlt év leforgása alatt
Fotó: Haáz Vince
Nem szolgálnak jó hírekkel a gazdasági elemzők azok számára, akik az elmúlt időszakban azt tapasztalták, hogy bevásárlásról bevásárlásra több pénzt kell lepengetniük egy nagyjából azonos tartalmú kosárért, a helyzet ugyanis várhatóan tovább romlik. Úgy tűnik, hiába irányította rá a figyelmet minap Facebook-bejegyzésében Florin Cîţu miniszterelnök, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) és a Román Nemzeti Bank (BNR) adatai alapján a havi átlagbér idén „sokkal gyorsabban” emelkedett, mint az infláció mértéke, ha ezt az emberek többsége nem így érzi. A miértekről gazdasági elemzőkkel beszélgettünk.
A 2021-es év folyamán további drágulásokra kell készülni Közép- és Délkelet-Európában, Románia pedig az élbolyban lesz ebben a tekintetben – vetíti előre friss elemzésében az Osztrák Nemzeti Bank. Amikor Románia kapcsán arról beszélnek, hogy az árak az év folyamán folyamatosan nőni fognak, az elemzők kiemelik az energiaárak robbanásszerű növekedését.
– irányítják rá a figyelmet az osztrák szakemberek.
Meglátásuk szerint a román gazdaság számára a legnagyobb gondot továbbra is a deficitek jelentik. A régióban ugyanis itt a legmagasabb a költségvetési hiány mértéke, 2020-ban meghaladta a 9 százalékot, mint ahogy egyre mélyül a külkereskedelmi mérleg hiánya is. Mindez pedig az osztrák gazdasági elemzők szerint gazdasági konszolidációt fog megkövetelni. A folyamat amúgy gyakorlatilag elkezdődött,
Florin Cîţu miniszterelnök szerint azonban egyelőre nincs ok aggodalomra, az Országos Statisztikai Intézet (INS) és a Román Nemzeti Bank (BNR) általa idézett adatai alapján a havi átlagbér ugyanis idén „sokkal gyorsabban” emelkedett, mint az infláció mértéke, és ennek következtében nőtt a vásárlóerő.
„A nagy átlagot tekintve a romániai bérek egyelőre valóban gyorsabb mértékben növekednek, mint az infláció, tehát a vásárlóerő minimálisan, de növekszik, ebben igaza van Florin Cîţu miniszterelnöknek” – szögezte le a Krónika kérdésére Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
Az elemző azonban árnyalta a képet, hangsúlyozva, az átlag ebben az esetben is megtévesztő lehet, hiszen az országban nagyon kevesen élnek átlagbérből, a statisztikai átlagnak nagy a szórása, vannak jóval felette és alatta is. Viszont nem biztos, hogy annak is növekszik a vásárlóereje, aki az átlagnál sokkal kevesebbet keres, sőt a nagyon alacsony jövedelműek esetében tipikusan nem nő a vásárlóerő, hanem az infláció miatt éppen romlik, miközben a relatív magas jövedelműek bére gyorsabban növekszik, tehát a vásárlóerejük is nő.
– mutatott rá Rácz Béla Gergely. Kifejtette, az infláció önmagában is egy fontos mutató, de azt is vizsgálni kell, hogy a pénzromlás üteméhez képest milyen mértékben növekednek a bérek, hiszen ha a béremelkedések nem múlják alul az inflációt, a vásárlóerő nem romlik.
A kolozsvári közgazdász is arra irányította rá a figyelmet, hogy a prognózisok a gazdasági növekedés, az államháztartási hiány és az infláció növekedését is elővetítik. „Ez egymással nem ellentétes, és nem is váratlan” – jegyezte meg. Hangsúlyozta,
ez értelemszerűen beindítja a gazdasági növekedést. Ugyanakkor ha nagyobbak a jövedelmek, nő a fogyasztás, de a magasabb szintű jövedelmek önmagukban is képesek nagyobb inflációt generálni. „Tehát a deficit, az infláció és a gazdasági növekedés logikusan kéz a kézben jár, viszont fontos kérdés, hogy milyen szerkezetű az államháztartás hiánya” – részletezte az egyetemi oktató.
Felidézte, a miniszterelnök is sokat beszél arról, hogy a hiány már nem azért keletkezik, mert folyó költségeket fedez belőle az állam, hanem a nagy része abból adódik, hogy beruházásokat eszközölnek, amelyek tartósan, hosszú távon hozzájárulnak a gazdaság fenntartható növekedéséhez.
Dráguláshullám. Egyre többe kerül egy nagyjából hasonló termékeket tartalmazó bevásárlókosár
Fotó: Gábos Albin
„A kulcsszó a fenntarthatóság, ez a kormány a saját bevallása és a statisztikák szerint is nagyobb figyelmet fordít a beruházásokra, azaz a korábbi kormányokhoz képest következetesebb és fenntarthatóbb gazdaságpolitikát folytat. Ez még távol áll a fenntartható gazdasági növekedési pályától, de legalább
Most már a hiteleknek egy nagyobb részét – mint korábban – azért hívják le, hogy azokból beruházásokat valósítsanak meg, amelyek hosszú távon szavatolják a gazdaság növekedését” – magyarázta a szakember.
Véleménye szerint problémát jelent azonban, hogy a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiánya komoly sérülékenységet okoz a hazai gazdaságnak. „Az ikerhiány következménye, hogy folyamatosan növekszik az eladósodottság, mert a hiányt finanszírozni kell, és ezt hitelből lehet. Az ikerhiány válság esetén rendkívül mértékben sérülékennyé teszi a gazdaságot, bizonyos értelemben történtek elmozdulások, de nem valószínű, hogy ebből rövid távon kilábal az ország” – szögezte le Rácz Béla Gergely.
Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója eközben attól tart, hogy a bérek nem érik utol az inflációt. Meglátása szerint lesznek olyan ágazatok, amelyek fejlődni tudnak, az állami beruházások és támogatások felpörgetik a tevékenységüket, ezeknél a cégeknél, intézményeknél lehet fizetésemelés, amellyel tartani tudják a lépést az inflációval. Ugyanakkor meglátása szerint
„A közszférában szintén nem várható béremelés, hiszen a következő három évben nem lesznek választások, ami a bérek növelésére ösztönözné a döntéshozókat. Valószínűleg két és fél év múlva érhető majd tetten egy kismértékű vásárlóerő-növekedés. Bár tévednék, hiszen mint mindenki, én is örülnék, ha növelnék a fizetésemet, de nem hiszek benne, hogy ez a közeljövőben megtörténik” – fogalmazott Szabó Árpád.
A szakértő azt látja az áremelkedés hátterében, hogy az elmúlt másfél év veszteségeit akarják rövid idő alatt pótolni a cégek, ugyanakkor készülnek a sokat emlegetett negyedik hullámra, tartalékolni próbálnak, amiből majd az esetleges újabb lezárások esetén túl tudnak élni.
Sok vállalkozó – termelők, kereskedők – hallja, hogy várható a negyedik hullám. Eddig is nagy veszteségeket kellett elkönyvelniük, most arra összpontosítanak, hogy az eddigi kieséseket nagyobb árbevétellel enyhítsék, fel akarnak készülni a járvány következő hullámára, hogy legyen vésztartalékuk, amiből az esetleges újabb lezárások esetén túl tudnak élni” – vallja Szabó Árpád. Meglátása szerint ugyanakkor az is dráguláshoz vezet, hogy még nem álltak helyre teljes mértékben az ellátási láncok, a vállalkozók ezt is beleszámolják az árakba.
Az országos helyreállítási terv (PNRR) Románia eddigi legambiciózusabb reformcsomagja, de a végrehajtása rendkívül lassan halad, és a mérföldkövek teljesítése nélkül az eurómilliárdok nem fognak megérkezni – írja véleménycikkében Cristian Popa.
Egyre csökkennek a romániai gáztárolókban levő készletek a hideg időjárás miatt, ezt pedig a zsebünkön is meg fogjuk érezni.
Mostantól havi rendszerességgel jegyezhetők az állampapírok a FIDELIS-program keretében, amelynek idei első kiadása pénteken indul – jelentette be csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Várhatóan a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) asztalára kerül az E.ON Energie Románia MVM általi felvásárlása – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) péntekig Romániában tartózkodó küldöttségével találkozott csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany csütörtökön 441,8557 lejt ér, 1,5799 lejjel (0,35 százalékkal) többet, mint szerdán (440,2758 lej). Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
Optimális esetben már idén nyáron lezárulhat a tranzakció a magyar MVM és az E.ON romániai leányvállalata között – adott hangot derűlátásának Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója.
Újra árat emelt csütörtökön töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez volt a februári hónap első drágítása, miután januárban hét áremelést és két árcsökkentést hajtott végre.
Tavaly a nyers adatok szerint 8,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2023-hoz képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Elfogadta a kétkamarás bukaresti parlament együttes ülése szerdán a 2025. évi állami költségvetést, amely 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.
szóljon hozzá!