Folytatódhat a drágulás, romlik a vásárlóerő: bár nőtt az átlagbér, sokan kevesebbet tudnak megengedni maguknak

A közlekedés is egyre drágább. Közel 30 százalékkal emelkedett az üzemanyagok ára Romániában az elmúlt év leforgása alatt •  Fotó: Haáz Vince

A közlekedés is egyre drágább. Közel 30 százalékkal emelkedett az üzemanyagok ára Romániában az elmúlt év leforgása alatt

Fotó: Haáz Vince

Nem szolgálnak jó hírekkel a gazdasági elemzők azok számára, akik az elmúlt időszakban azt tapasztalták, hogy bevásárlásról bevásárlásra több pénzt kell lepengetniük egy nagyjából azonos tartalmú kosárért, a helyzet ugyanis várhatóan tovább romlik. Úgy tűnik, hiába irányította rá a figyelmet minap Facebook-bejegyzésében Florin Cîţu miniszterelnök, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) és a Román Nemzeti Bank (BNR) adatai alapján a havi átlagbér idén „sokkal gyorsabban” emelkedett, mint az infláció mértéke, ha ezt az emberek többsége nem így érzi. A miértekről gazdasági elemzőkkel beszélgettünk.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2021. július 27., 07:532021. július 27., 07:53

A 2021-es év folyamán további drágulásokra kell készülni Közép- és Délkelet-Európában, Románia pedig az élbolyban lesz ebben a tekintetben – vetíti előre friss elemzésében az Osztrák Nemzeti Bank. Amikor Románia kapcsán arról beszélnek, hogy az árak az év folyamán folyamatosan nőni fognak, az elemzők kiemelik az energiaárak robbanásszerű növekedését.

Idézet
A Covid–19 miatt bevezetett korlátozások feloldása nyomán megnövekedett kereslet az árak emelkedéséhez vezetett, illetve megbontotta a kereslet és a kínálat viszonyát, nyomást gyakorolva a termelési költségekre”

– irányítják rá a figyelmet az osztrák szakemberek.

Meglátásuk szerint a román gazdaság számára a legnagyobb gondot továbbra is a deficitek jelentik. A régióban ugyanis itt a legmagasabb a költségvetési hiány mértéke, 2020-ban meghaladta a 9 százalékot, mint ahogy egyre mélyül a külkereskedelmi mérleg hiánya is. Mindez pedig az osztrák gazdasági elemzők szerint gazdasági konszolidációt fog megkövetelni. A folyamat amúgy gyakorlatilag elkezdődött,

már befagyasztották a közalkalmazottak fizetését, a szakemberek szerint pedig a kiadások lefaragása mellett adó- és illetékemelések várhatók, amelyek miatt tovább csökkenhet a vásárlóerő.

Florin Cîţu miniszterelnök szerint azonban egyelőre nincs ok aggodalomra, az Országos Statisztikai Intézet (INS) és a Román Nemzeti Bank (BNR) általa idézett adatai alapján a havi átlagbér ugyanis idén „sokkal gyorsabban” emelkedett, mint az infláció mértéke, és ennek következtében nőtt a vásárlóerő.

Kevesen élnek átlagbérből vagy többől

„A nagy átlagot tekintve a romániai bérek egyelőre valóban gyorsabb mértékben növekednek, mint  az infláció, tehát a vásárlóerő minimálisan, de növekszik, ebben igaza van Florin Cîţu miniszterelnöknek” – szögezte le a Krónika kérdésére  Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.

Az elemző azonban árnyalta a képet, hangsúlyozva, az átlag ebben az esetben is megtévesztő lehet, hiszen az országban nagyon kevesen élnek átlagbérből, a statisztikai átlagnak nagy a szórása, vannak jóval felette és alatta is. Viszont nem biztos, hogy annak is növekszik a vásárlóereje, aki az átlagnál sokkal kevesebbet keres, sőt a nagyon alacsony jövedelműek esetében tipikusan nem nő a vásárlóerő, hanem az infláció miatt éppen romlik, miközben a relatív magas jövedelműek bére gyorsabban növekszik, tehát a vásárlóerejük is nő.

Idézet
Amikor átlagról beszélünk, az általában kevesekre igaz, hiszen jellemzően kevesebben vannak, akik épp átlagbérből élnek”

– mutatott rá Rácz Béla Gergely.  Kifejtette, az infláció önmagában is egy fontos mutató, de azt is vizsgálni kell, hogy a pénzromlás üteméhez képest milyen mértékben növekednek a bérek, hiszen ha a béremelkedések nem múlják alul az inflációt, a vásárlóerő nem romlik.

A kolozsvári közgazdász is arra irányította rá a figyelmet, hogy a prognózisok a gazdasági növekedés, az államháztartási hiány és az infláció növekedését is elővetítik. „Ez egymással nem ellentétes, és nem is váratlan” – jegyezte meg. Hangsúlyozta,

a gazdaságot alapvetően pénzből lehet élénkíteni, tehát ha a kormányzat beruházásokra költ, nagyobbak lesznek a jövedelmek az országban,

ez értelemszerűen beindítja a gazdasági növekedést. Ugyanakkor ha nagyobbak a jövedelmek, nő a fogyasztás, de a magasabb szintű jövedelmek önmagukban is képesek nagyobb inflációt generálni. „Tehát a deficit, az infláció és a gazdasági növekedés logikusan kéz a kézben jár, viszont fontos kérdés, hogy milyen szerkezetű az államháztartás hiánya” – részletezte az egyetemi oktató.

Felidézte, a miniszterelnök is sokat beszél arról, hogy a hiány már nem azért keletkezik, mert folyó költségeket fedez belőle az állam, hanem a nagy része abból adódik, hogy beruházásokat eszközölnek, amelyek tartósan, hosszú távon hozzájárulnak a gazdaság fenntartható növekedéséhez.

Dráguláshullám. Egyre többe kerül egy nagyjából hasonló termékeket tartalmazó bevásárlókosár •  Fotó: Gábos Albin Galéria

Dráguláshullám. Egyre többe kerül egy nagyjából hasonló termékeket tartalmazó bevásárlókosár

Fotó: Gábos Albin

„A kulcsszó a fenntarthatóság, ez a kormány a saját bevallása és a statisztikák szerint is nagyobb figyelmet fordít a beruházásokra, azaz a korábbi kormányokhoz képest következetesebb és fenntarthatóbb gazdaságpolitikát folytat. Ez még távol áll a fenntartható gazdasági növekedési pályától, de legalább

Idézet
már vannak olyan jelek, hogy elmozdult az ország abból az irányból, amikor a hiteleket azért vette fel és finanszírozta folyamatosan újra, hogy abból folyó költségeket fizessen, például a közalkalmazottak béremelését.

Most már a hiteleknek egy nagyobb részét – mint korábban – azért hívják le, hogy azokból beruházásokat valósítsanak meg, amelyek hosszú távon szavatolják a gazdaság növekedését” – magyarázta a szakember.

Véleménye szerint problémát jelent azonban, hogy a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiánya komoly sérülékenységet okoz a hazai gazdaságnak. „Az ikerhiány következménye,  hogy folyamatosan növekszik az eladósodottság, mert a hiányt finanszírozni kell, és ezt hitelből lehet. Az ikerhiány válság esetén rendkívül mértékben sérülékennyé teszi a gazdaságot, bizonyos értelemben történtek elmozdulások, de nem valószínű, hogy ebből rövid távon kilábal az ország” – szögezte le Rácz Béla Gergely.

Gyorsan pótolnák a kiesett összegeket

Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója eközben attól tart, hogy a bérek nem érik utol az inflációt.  Meglátása szerint lesznek olyan ágazatok, amelyek fejlődni tudnak, az állami beruházások és támogatások felpörgetik a tevékenységüket, ezeknél a cégeknél, intézményeknél lehet fizetésemelés, amellyel tartani tudják a lépést az inflációval. Ugyanakkor meglátása szerint

a legtöbb helyen a versenyszférában nem tudnak béremelést eszközölni, hiszen sok vállalat még mindig érzi a járványhelyzet negatív hatását.

„A közszférában szintén nem várható béremelés, hiszen a következő három évben nem lesznek választások, ami a bérek növelésére ösztönözné a döntéshozókat. Valószínűleg két és fél év múlva érhető majd tetten egy kismértékű vásárlóerő-növekedés. Bár tévednék, hiszen mint mindenki, én is örülnék, ha növelnék a fizetésemet, de nem hiszek benne, hogy ez a közeljövőben megtörténik” – fogalmazott Szabó Árpád.

A szakértő azt látja az áremelkedés hátterében, hogy az elmúlt másfél év veszteségeit akarják rövid idő alatt pótolni a cégek, ugyanakkor készülnek a sokat emlegetett negyedik hullámra, tartalékolni próbálnak, amiből majd az esetleges újabb lezárások esetén túl tudnak élni.

Idézet
Lazítottak a korlátozásokon, újraindult a gazdaság, és most a cégek arra törekednek, hogy rövid idő alatt nagy bevételre tegyenek szert, tartalékolni tudjanak, mielőtt beköszönt a negyedik, majd esetleg az ötödik hullám.

Sok vállalkozó – termelők, kereskedők – hallja, hogy várható a negyedik hullám. Eddig is nagy veszteségeket kellett elkönyvelniük, most arra összpontosítanak, hogy az eddigi kieséseket nagyobb árbevétellel enyhítsék, fel akarnak készülni a járvány következő hullámára, hogy legyen vésztartalékuk, amiből az esetleges újabb lezárások esetén túl tudnak élni” – vallja Szabó Árpád. Meglátása szerint ugyanakkor az is dráguláshoz vezet, hogy még nem álltak helyre teljes mértékben az ellátási láncok, a vállalkozók ezt is beleszámolják az árakba.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 07., péntek

Eurómilliárdok lehívása múlik a romániai reformok végrehajtásán

Az országos helyreállítási terv (PNRR) Románia eddigi legambiciózusabb reformcsomagja, de a végrehajtása rendkívül lassan halad, és a mérföldkövek teljesítése nélkül az eurómilliárdok nem fognak megérkezni – írja véleménycikkében Cristian Popa.

Eurómilliárdok lehívása múlik a romániai reformok végrehajtásán
2025. február 07., péntek

Egyre aggasztóbb ütemben fogynak a romániai gázkészletek, irigykedve sandítanak át Magyarországra

Egyre csökkennek a romániai gáztárolókban levő készletek a hideg időjárás miatt, ezt pedig a zsebünkön is meg fogjuk érezni.

Egyre aggasztóbb ütemben fogynak a romániai gázkészletek, irigykedve sandítanak át Magyarországra
2025. február 06., csütörtök

Kell a pénz a deficitcsökkentésre, már havonta jegyezhetők az állampapírok

Mostantól havi rendszerességgel jegyezhetők az állampapírok a FIDELIS-program keretében, amelynek idei első kiadása pénteken indul – jelentette be csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Kell a pénz a deficitcsökkentésre, már havonta jegyezhetők az állampapírok
2025. február 06., csütörtök

MVM–E.ON-tranzakció: „nemzetbiztonsági szempontból nem problémamentes”, így a CSAT elé kerülhet

Várhatóan a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) asztalára kerül az E.ON Energie Románia MVM általi felvásárlása – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.

MVM–E.ON-tranzakció: „nemzetbiztonsági szempontból nem problémamentes”, így a CSAT elé kerülhet
2025. február 06., csütörtök

Tánczos: sem drasztikus intézkedéseket, sem adóemeléseket, sem megszorításokat nem követel az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) péntekig Romániában tartózkodó küldöttségével találkozott csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: sem drasztikus intézkedéseket, sem adóemeléseket, sem megszorításokat nem követel az IMF
2025. február 06., csütörtök

Csúcsról csúcsra: egy nap után újra rekordot döntött az arany árfolyama

A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany csütörtökön 441,8557 lejt ér, 1,5799 lejjel (0,35 százalékkal) többet, mint szerdán (440,2758 lej). Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.

Csúcsról csúcsra: egy nap után újra rekordot döntött az arany árfolyama
2025. február 06., csütörtök

Derűlátó az MVM vezérigazgatója: már a nyáron lezárulhat a tranzakció az E.ON-nal

Optimális esetben már idén nyáron lezárulhat a tranzakció a magyar MVM és az E.ON romániai leányvállalata között – adott hangot derűlátásának Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója.

Derűlátó az MVM vezérigazgatója: már a nyáron lezárulhat a tranzakció az E.ON-nal
2025. február 06., csütörtök

Újra drágult az üzemanyag, erdélyi töltőállomásokon lehet a legolcsóbban tankolni

Újra árat emelt csütörtökön töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez volt a februári hónap első drágítása, miután januárban hét áremelést és két árcsökkentést hajtott végre.

Újra drágult az üzemanyag, erdélyi töltőállomásokon lehet a legolcsóbban tankolni
2025. február 06., csütörtök

Felpörgött a fogyasztás 2024-ben

Tavaly a nyers adatok szerint 8,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2023-hoz képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Felpörgött a fogyasztás 2024-ben
Felpörgött a fogyasztás 2024-ben
2025. február 06., csütörtök

Felpörgött a fogyasztás 2024-ben

2025. február 05., szerda

Éjszakába nyúlóan fogadta el a parlament plénuma az idei költségvetést

Elfogadta a kétkamarás bukaresti parlament együttes ülése szerdán a 2025. évi állami költségvetést, amely 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.

Éjszakába nyúlóan fogadta el a parlament plénuma az idei költségvetést