2010. július 13., 14:582010. július 13., 14:58
Az alternatív energia részesedése az energiafelhasználásban 10,8 százalékra nőtt a 2008-as adatok szerint az Európai Unióban – közölte tegnap az Európai Bizottság az Európai Uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adataira hivatkozva.
A jelentés alapján a 27 tagállam közül Svédország hasznosít a legtöbb alternatív energiát, a skandináv államban a szükséglet 44,4 százalékát fedezik alternatív forrásokból. A második helyen – 30,5 százalékos aránnyal – Finnország, a harmadikon 29,9 százalékkal Lettország áll, míg a negyedik 28,5 százalékkal Ausztria. Az összehasonlítás szerint Máltán használják a legkevesebb alternatív energiát, a szükséglet mindössze 0,2 százalékát fedezik megújuló forrásokból, vagyis nap-, szél-, termikus- és geotermikus energiából, illetve biomasszából származó vagy fotovoltaikus energiából.
A megújuló energiaforrásokból 2006-ban átlagosan még csak a szükséglet 8,8 százalékát fedezték a tagállamok, egy évvel később ez az arány 9,7 százalékra nőtt. Az Európai Bizottságnak a megújuló forrásokból származó energia felhasználásának növekedését célzó 2009-es irányelve minden európai uniós tagállam számára egyedi értékeket határozott meg annak érdekében, hogy 2020-ra a közösségben az energiaszükséglet 20 százaléka megújuló forrásokból származzék.
A tagállamok majdnem mindegyike növelte az alternatív energiaforrások részesedését 2006 és 2008 között, de Németországban és Csehországban például – egytized százalékkal – csökkent a megújuló energia aránya a jelentés szerint. A legnagyobb emelkedés Ausztriában, Észtországban és Romániában volt megfigyelhető: ezekben az országokban 24,8 százalékról 29,5 százalékra, 16,1 százalékról 19,1 százalékra, illetve 17,5 százalékról 20,4 százalékra emelkedett az alternatív energia aránya.
Magyarországon a 2007-es 6 százalékról 2008-ra 6,6 százalékra nőtt az alternatív energiaforrások felhasználásának aránya, 2020-ra ennek az értéknek 13 százalékra kellene emelkednie. Romániában hasonlóképpen további bővülés várható, hiszen az orzság több régiójában is hatalmas szélerőmű-parkok kialakítását kezdték el vagy vették tervbe.
Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Legkésőbb hétfő reggelre elkészül a deficitcsökkentő intézkedéscsomag végleges változata Dragoș Anastasiu elnöki tanácsadó szerint.
Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár.
Két nappal az előző drágítás után, pénteken újra árat emelt töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez már a harmadik drágítás volt az Izrael és Irán között dúló háború kitörése óta.
Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya – figyelmeztetett a környezetvédelmi őrség (GNM).
Alin Andrieș pénzügyi államtitkár fogja képviselni Romániát az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) pénteki ülésén.
A román állam 18 új pályázati felhívást közölt bányászati koncessziós jog megszerzésére. A többek között arany-, grafit-, lignit-, feketekőszén-, érc- és sólelőhelyek közül hét helyszín Erdélyben található.
A Román Vasúttársaság utasszállító részlege túlélésre rendezkedett be: nem megy csődbe, nem állítja le a vonatokat, viszont a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a vállalat vezérigazgatója.
Az eladó nélküli önkiszolgáló, más néven okosboltok olyan üzletek, amelyekben nincs szükség hagyományos kiskereskedelmi eladókra a vásárlók kiszolgálásához.
Ahhoz képest, hogy milyen villanyárak voltak két-három évvel ezelőtt, a most ajánlott díjszabások nagyon barátságosnak tűnnek, jókor liberalizálják a villamosenergia-piacot – jelentette ki a Krónikának Nagy-Bege Zoltán energetikai szakértő.