Fizetnének a turistákért az utazási irodáknak, de ország-népszerűsítés is kell a sikerhez

Belföldről és külföldről is több vendéget csábítanának. Újabb intézkedéssel pörgetné fel a turizmust a román kormány •  Fotó: Barabás Ákos

Belföldről és külföldről is több vendéget csábítanának. Újabb intézkedéssel pörgetné fel a turizmust a román kormány

Fotó: Barabás Ákos

A turizmus minden támogatását jó ötletnek tartják a lapunk által megszólaltatott szakemberek, akik szerint ezek szükséges, de nem elégséges lépések: sokkal erőteljesebb országnépszerűsítés kell, hogy több külföldi vendéget idevonzzanak. A belföldi turizmus idényen kívüli támogatása szintén jó elgondolás meglátásuk szerint, hiszen csúcs­szezonban egyre nagyobb a terhelés, másrészt ilyenkor megnövekedett munkaerő-állományra van szükség, amit folyamatos foglalkoztatással lehetne megtartani.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2019. szeptember 14., 11:462019. szeptember 14., 11:46

2019. szeptember 15., 14:102019. szeptember 15., 14:10

A turisztikai minisztérium kész anyagi támogatást nyújtani az utazási irodáknak annak érdekében, hogy minél több külföldi turistát hozzanak az országba, a vendégek pedig minél tovább maradjanak – jelentette be Bogdan Trif idegenforgalmi miniszter. Elképzelése szerint

az utazásszervezők 50 eurót kapnának minden külföldi turista első itt töltött éjszakája után, ám csak abban az esetben, ha a vendég legalább négy éjszakát eltölt valamely romániai kereskedelmi szálláshelyen.

Mindenkinek megéri

A szaktárca statisztikái szerint ugyanis jelenleg a külföldi turisták átlagosan két éjszakát töltenek el Romániában – ennek oka főként az, hogy igen kevesen érkeznek üdülni, a legtöbben üzleti célokkal, vagyis konferenciára, expókra, üzleti találkozókra jönnek, illetve sokan érkeznek kulturális, vallási vagy sporteseményekre, amelyek átlagban szintén nem tartanak négy napig.

„Ilyen körülmények között a román állam csak nyerni tud a helyzetből, ezt matematikai számítások is alátámasztják. Hiszen ugyan első körben az állam veszít 50 eurót, ám a külföldi turista minden nap jelentős összeget költ el az országban” – érvelt elképzelése mellett Bogdan Trif. Hozzátette: jól járnak természetesen az utazási irodák is, hiszen „jobban tudják dimenzionálni kínálatukat, kedvezőbb ajánlatokkal tudnak előrukkolni”. „50 euróval egy ügynökség, ha jól tud tárgyalni, kijöhet egy négy éjszakás ajánlattal úgy, hogy a turistának csak három éjszakát kell fizetnie” – példálózott a miniszter.

Az elképzelés: maradjon itthon a pénz

„Tudom, hogy az utazási irodák képviselői haragszanak, amiért nem siettünk más intézkedésekkel is a támogatásukra, de az én véleményem és a minisztériumi csapat véleménye eltérő, mivel az utazási irodák nagyon sok embert visznek külföldre, ők pedig így kiviszik a pénzt Romániából. Mi pedig nem akarjuk ezt. Szeretnénk, ha a pénz nagy része a román gazdaságot gyarapítaná” – hangsúlyozta egyúttal Bogdan Trif.

Beszélt egyúttal arról a korábbi bejelentéséről, miszerint a jelenlegi egységesen 1450 lejes üdülési csekkek helyett 2080 lejes vakációs utalványt kaphatnának, akik a nyári és téli idényen kívül, vagyis az őszi és a tavaszi hónapokban kívánnak élni ezekkel. Meglátása szerint ez is a román gazdaság javára válna.

Idézet
Rendkívüli turisztikai potenciállal bírunk, amit sajnos nem hasznosítottak. Ezzel az intézkedéssel is próbáljuk felemelni az idegenforgalmi ágazatot. Nem rejtem véka alá, tárgyaltam a magánszektorral, örültek, és a teljes támogatásukat élvezzük”

– mondta a turisztikai miniszter.

Nem csak szezonban. Számos üdülési lehetőség van ősszel és tavasszal is •  Fotó: Rédai Attila Galéria

Nem csak szezonban. Számos üdülési lehetőség van ősszel és tavasszal is

Fotó: Rédai Attila

A tömegturizmus önmagában nem eredmény

„Az 50 eurós támogatás a beutazó külföldi turisták után szükséges, de nem elégséges lépés” – szögezte le a Krónika érdeklődésére Horváth Alpár turisztikai szakember, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának oktatója. Hangsúlyozta: ez a támogatás elsősorban az árpolitikai döntéseket tudja befolyásolni, a külföldön kínált turisztikai csomagok így ár-érték arányban versenyképesebbek lehetnek.

Például a Magyarországról beutazó turistáknak 200-300 euróért kínálhatnának egy 5-6-7 napos erdélyi körutazást, ebben az árfekvésben az 50 euró komoly ösztönzést jelent.

Horváth Alpár ugyanakkor úgy véli, ez önmagában nem elég az ország vonzerejének növeléséhez, erőteljesebb promóciós tevékenységekre lenne szükség, továbbá élvezhető termékeket kell kínálni a reménybeli külföldi vendégeknek. Meglátása szerint még sokat kellene fejleszteni a dunai és a tengerparti hajózás terén is, hogy a külföldiek meglássák a lehetőséget az országban.

A támogatás ugyanakkor kifehéríti az ágazatot, hiszen a szomszédos országokból a határátkelők statisztikái szerint elég nagy a beáramlás, ám ezt a vendégforgalmi statisztika már kevésbé tükrözi – mutatott rá Horváth Alpár, aki arra is kitért, hogy a jelenlegi körülmények között is érdemes az üdülési csekkeket inkább a szezonon kívüli időszakban hasznosítani. A szakember amúgy azt sem tartja elvetendőnek, hogy csúcsszezonra egyáltalán ne adjanak üdülési csekkeket, hiszen a tengerparti és a hegyvidéki üdülők telítettsége magas a csúcsszezonban, a hirtelen szezonális terhelés sok esetben a minőség rovására megy.

„A tömegturizmus önmagában még nem eredmény, sok pénzt jelent, de az sem mindegy, hogy miként alakulnak az elégedettségi mutatók” – fogalmazta meg a turisztikai szakember. Hozzátette, egyre nagyobb gond, hogy nincs, akivel dolgozzanak a turisztikai vállalatok.

Idézet
„Ha az elő- és utószezonban nagyobb értékű vakációs jegyekkel sikerül ezt kiegyenlíteni, és sikerül kiszámíthatóbbá tenni a vendégforgalmat, ez megkönnyíti a vállalkozók dolgát”

– szögezte le a szakértő. Felidézte, hogy például Kolozsváron olyan mértékű a szállodaipari bumm, hogy kénytelenek külföldiekkel feltölteni a munkaköröket. Van olyan szálloda, ahol Sri Lankából érkezett vendégmunkások látják el a szobalányi feladatokat, a konyhai kisegítő munkát.

„Ha mérséklődik a szezonalitás, akkor a külföldi munkaerő igénybevételének kényszere is csökken” – vont mérleget Horváth Alpár, aki ugyanakkor fontosnak tartja, hogy ezekre a támogatásokra legyen megfelelő államháztartási fedezet, mert nem mindegy „honnan, kinek a zsebéből veszik el ezt a pénzt”, minek a rovására megy. „Reméljük, hogy a kormányban egyre nagyobb súlya lesz a turizmuspolitikának” – fogalmazta meg az idegenforgalmi szakember.

Növelni kell az ország vonzerejét

Üdvözlendőnek tartja a kormány terveit László Endre, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke, aki maga is működtet utazási irodát. Mint lapunk megkeresésére kifejtette, a tavalyi statisztikákból kiderül: a 12 millió turista közül 2,8 millió volt külföldi, Kovászna megyében is 11 százalék körül volt a külföldi vendégek aránya. Másrészt

az utazási irodák többsége is a kiutaztatással foglalkozik, az egész országban alig két tucat ügynökség hoz az országba külföldi vendégeket.

László Endre abban bízik, hogy a feltételként szabott négy vendégéjszakát nem egy szálláshelyen kell eltöltenie a külföldi turistának, hiszen általában körutakra fizetnek be, „még Szebenben is sok négy napot eltölteni, a csillagtúrák szervezése esetén is”.

A turisztikai szakember is úgy látja ugyanakkor, hogy növelni kell az ország, a különböző térségek vonzerejét, erre lehetne fordítani a tervezett turisztikai illetéket. Ez meglátása szerint sokat segítene az ágazatban vállalkozóknak, hiszen nem mindegy, hogyha kimegy egy nemzetközi turisztikai vásárra, a térség már „be van járatva”, ismerik az érdeklődők, vagy nem.

Hiszen ha azzal kell kezdenie, hogy elmagyarázza, hol van a Székelyföld, nem számíthat eredményekre.

A csúcsszezonon kívüli emelt értékű üdülési csekkek kapcsán pedig kifejtette, a kétkedők szerint ősszel-tavasszal nem lehet szabadságra menni, holott nagyon jó programok, lehetőségek vannak ebben az időszakban. El lehet menni például Szovátára wellnessezni, a hegyekbe túrázni, és még több pénzből is lehet gazdálkodni. László Endre ugyanakkor nem támogatja az ötletet, hogy az üdülésre szánt összeget csak bankkártyán utalják, mert ez hátrányosan érintené a hegyvidéki szállásadókat. Ahol nincs térerő, ott kártyaolvasó sincs – szögezte le.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését

A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését
2025. július 08., kedd

Költségvetési Tanács: a deficitcsökkentő csomag bevezetésével Románia elkerülheti a leminősítést

Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.

Költségvetési Tanács: a deficitcsökkentő csomag bevezetésével Románia elkerülheti a leminősítést
2025. július 08., kedd

Sokba fog fájni: jelentősen drágulnak augusztustól az üzemanyagok

A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.

Sokba fog fájni: jelentősen drágulnak augusztustól az üzemanyagok
2025. július 08., kedd

Folytatódnak a tiltakozó akciók a közszférában

A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Folytatódnak a tiltakozó akciók a közszférában
2025. július 08., kedd

Lépéskényszerben a kormány: nincsenek EU-pénzek, ha nem sikerül teljesíteni a mérföldköveket

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.

Lépéskényszerben a kormány: nincsenek EU-pénzek, ha nem sikerül teljesíteni a mérföldköveket
2025. július 08., kedd

Bolojan az áfaemelésről: az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, ezt meg kell lépni

Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan az áfaemelésről: az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, ezt meg kell lépni
2025. július 08., kedd

A siralmas gazdasági helyzet ellenére kétszeresére emelték a román állami légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét

Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.

A siralmas gazdasági helyzet ellenére kétszeresére emelték a román állami légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét
2025. július 07., hétfő

Állami roncshoz irányítanák a lakosságnak szánt milliárdokat?

A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.

Állami roncshoz irányítanák a lakosságnak szánt milliárdokat?
2025. július 07., hétfő

Máris visszafogta a költekezést a lakosság, elemzők szerint a recesszió sem zárható ki

Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.

Máris visszafogta a költekezést a lakosság, elemzők szerint a recesszió sem zárható ki
2025. július 07., hétfő

A nyugdíjakat is érintő módosító javaslatokat nyújtott be a PSD a deficitcsökkentő intézkedéscsomaghoz

Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.

A nyugdíjakat is érintő módosító javaslatokat nyújtott be a PSD a deficitcsökkentő intézkedéscsomaghoz