Fotó: Rompres
2007. szeptember 19., 00:002007. szeptember 19., 00:00
A Microsoft azért indított keresetet, mert a brüsszeli bizottság 2004-ben, ötévi vizsgálódás után, 497 millió eurós bírságot szabott ki rá, megállapítva, hogy a Microsoft visszaélt piaci erőfölényével. Az első szankcionált magatartás az volt, hogy a Microsoft az 1998 októbere és a határozat meghozatalának időpontja közötti időszakban megtagadta az „interoperabilitáshoz szükséges információk” versenytársak részére történő átadását és az ilyen információknak a Microsoft termékeivel versenyző termékekben való felhasználásának az engedélyezését. A bizottság korrekciós intézkedésként kötelezte a Microsoftot, hogy tegye hozzáférhetővé minden olyan vállalkozás részére, amely munkacsoportszerverekhez való operációs rendszereket kíván fejleszteni és forgalmazni. A bizottság által szankcionált másik magatartás a Windows operációs rendszer és a Windows Media Player médialejátszó közötti árukapcsolás volt. A bizottság álláspontja szerint ez a magatartás befolyásolta a versenyt a médialejátszók piacán. A bizottság ebben az esetben is korrekciós döntést hozott, arra kötelezve a Microsoftot, hogy hozza forgalomba a Windows átlagfelhasználóknak tervezett változatait, a beépített médialejátszót nem tartalmazó változatát.
A Microsoft keresetet indított az Elsőfokú Bíróságon e határozat megsemmisítése, illetve a vele szemben kiszabott bírság jelentős csökkentése végett. Az Elsőfokú Bíróság az EU második legmagasabb szintű bírói fóruma. A Gates-féle vállalat keresete ennek a közösségi ítélőszéknek a hatáskörébe tartozik. Időközben a mintegy 57 milliárd dollár évi bevétellel „szerénykedő” nagyvállalat vonakodva, de megfizette a közel félmilliárd eurós bírságot, és piacra vitte a Windows Media Player nélküli változatát is. Ám Brüszszel azóta tavaly júliusban újabb 280 millió euróra büntette a céget, mert az addig nem teljesítette az eredeti ítéletben foglalt kötelezettségeit. A különböző büntetőkamatokkal együtt a Microsoft összesen akár egymilliárd eurót is bukhat a történeten.
A bíróság hétfőn kihirdetett ítéletében a brüsszeli bizottságnak adott igazat mindkét ügyben, és fenntartotta az EU eddigi legnagyobb kiszabott bírságát. A szoftverinformációkkal kapcsolatban az ítélet indoklása kiemeli: a bizottság helyes következtetést vont le, amikor a Gates-féle vállalat magatartását monopolhelyzettel való visszaélésnek minősítette.
A hétfői ítélettel kapcsolatban Brad Smith, a Microsoft vezető jogásza kijelentette: alaposan tanulmányozni kívánják az ítéletet, mielőtt döntenek, hogy fellebbezzenek-e. Ha léteznek olyan „kiegészítő lépések”, amelyeket meg kell tenniük annak érdekében, hogy eleget tegyenek az ítéletben foglaltaknak, akkor azokat meg fogják tenni.
Az Elsőfokú Bíróság által hozott határozatok ellen két hónapon belül és kizárólag jogi minősítési kérdésekben, tehát nem az ügyben tett érdemi ténymegállapítások miatt az Európai Közösségek Bíróságához lehet fellebbezést benyújtani, tehát ezzel az ítélettel még aligha kerül pont az ügy végére.
Az Európai Bizottság nyilatkozatban üdvözölte a számára kedvező ítéletet, illetékesei pedig a vállalat piaci részesedése jelentős csökkenését várják az ítélet eredményeként.
A Microsoft versenytársai ugyanakkor azt mondják, hogy a Bill Gates alapította cég azóta sem változtatott „ragadozó” piaci magatartásán. A Google például legutóbb azt tette szóvá, hogy a Windows legújabb verziójába, a Vistába beépítette a Google dokumentumkeresési módszerét, és a Microsoft által kínált asztali számítógépes Vista szoftver blokkolja a Google, a Yahoo és mások által kínált alkalmazásokat. A Red Hat, a világ egyik legnagyobb, nyílt forrású megoldásokat szolgáltató cége is nyilatkozatot tett közzé szeptember 17-én az ítélettel kapcsolatban. A Microsoft-ügyben hozott ítélet nagyszerű hír, Európában éppúgy elősegíti az innovációt és bővíti a fogyasztók választási lehetőségeit, mint a világ többi részén. A bíróság megerősítette: a versenyjog nem engedi meg a monopolhelyzetben levő cégeknek, hogy piaci erőfölényükkel visszaélve karanténba zárják a fogyasztókat, és megfojtsák új versenytársaikat – mondta Matthew Szulik, a Red Hat elnök-vezérigazgatója.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.