2007. május 09., 00:002007. május 09., 00:00
Elég, ha csak megvizsgáljuk a Világgazdasági Fórum nemrég közzétett toplistáját, amelyből kiderül: Romániának csupán olyan országokat sikerült megelőznie az idegenforgalmi vonzerő szempontjából, mint Ukrajna, Salvador vagy Burundi, miközben Azerbajdzsán egy hellyel előtte áll. A rangsorolásból kiderül, a megvizsgált 123 országból Romániát a 76. helyre sorolták a szakértők, miközben Magyarországnak a már előkelőnek számító 40., Bulgáriának pedig az 54. pozíció jutott. Románia rossz helyezését a ranglista készítői az infrastruktúra, valamint a megfelelő üzleti környezet hiányával indokolják.
Elsődleges cél: a szolgáltatások javítása
„A román idegenforgalom népszerűsítése és újjáélesztése csakis az ajánlatok és szolgáltatások javításával érhető el. A vendéglátó-ipari egységek tulajdonosainak a külföldi konkurenciával is számolniuk kell” – véli Ovidiu Ioan Silaghi. Az idegenforgalom fellendítésének ötlete egyébként nem új keletű. Látva a folyamatos visszalépéseket, Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök még februárban felszólította a turizmusban tevékenykedőket, mondjanak le az „elvont” stratégiáikról, és rukkoljanak elő konkrét fejlesztési tervekkel a körülmények és szolgáltatások javítása érdekében. Erre a célra a kormány átfogó fejlesztési tervet is megrendelt, amely az előzetes bejelentések szerint júliusra készül el.
A hazai idegenforgalom fejlesztésére már tavaly hatalmas pénzösszeget irányzott elő a kormány a 2006–2008 közötti időszakra. Kimondottan erre a célra 325 millió eurót szavaztak meg. Mint kiderült, a kabinet öt kiemelt területre összpontosít: a legtöbb pénzt, 130 millió eurót a sípályák fejlesztésére, valamint 90 milliót a gyógyfürdők felújítására fordít majd. A Duna-delta, illetve a fekete-tengeri üdülőhelyek idegenforgalmi vonzerejének növelésére 60 millió eurót, a hegyi turizmus infrastruktúrájának bővítésére pedig 30 millió eurót szánnak.
Szomorú tavalyi tengerparti statisztikák
A román turizmus egyik legfontosabb tényezője mindig is a Fekete-tenger volt. Ám a madárinfluenzáról szóló hírek, és nem utolsósorban a turizmusban uralkodó káosz miatt a külföldi és belföldi turisták egyaránt elkerülték a román partszakaszt, s inkább a szomszédos Bulgáriát választották, ahol azonos áron vagy sok esetben olcsóbban sokkal jobb körülmények között nyaralhattak. Minderről Traian Bãdulescu, az Utazási Irodák Országos Szövetségének (ANAT) szóvivője nyilatkozott. Mint elmondta, tavaly nyáron felére csökkent 2005-hoz képest a Fekete-tenger romániai partszakaszán nyaraló külföldi turisták száma: míg egy évvel korábban 100 ezer külföldi választotta nyaralása színhelyéül a román partokat, 2006-ban csak 50 ezren érkeztek. „Az idényt a hazai turisták mentették meg” – szögezte le a szóvivő. A turisztikai szakértők szerint a tengerparti turisztikai vállalkozásokat a jövőben az orosz, fehérorosz, moldáv és ukrán turisták menthetik meg, akik az elmúlt időszakban növekvő érdeklődést mutattak a román tengerpart iránt.
Csak semmi pánik?
Az Idegenforgalmi Világtanács előrejelzései szerint azonban nincs ok pánikra. Adataik szerint Románia egyike a világ leggyorsabban bővülő idegenforgalmi piacainak, s a 2007–2016 időszakban évi 7,9 százalékos javulás várható, ami pedig gyorsabb bővülést feltételez, mint a román gazdaság egésze. Ebben az ütemben pedig Románia Montenegró, Kína és India után a negyedik leggyorsabbban fejlődő turisztikai célországgá válhat.
A Raiffeisen Capital & Investment szállodapiaci tanulmánya is optimizmusra ad okot. Főként az európai uniós csatlakozásnak köszönhetően egyre több külföldi utazik kimondottan üzleti célokkal az országba, s ez a következő három évben több mint egymilliárd euró értékű szállodaberuházást von maga után. Csupán Bukarestben legalább 1100 kétcsillagos, 600 háromcsillagos, 900 négycsillagos és 1200 ötcsillagos szállodai szobával többre lenne szükség a jelenleg elérhetőnél az osztrák pénzügyi társaság szerint. A romániai megjelenést vagy terjeszkedést fontolgató nagy hotelláncok között ott van a Marriott, a Radisson, a Cendant és az Intercontinental is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.