2007. május 09., 00:002007. május 09., 00:00
Elég, ha csak megvizsgáljuk a Világgazdasági Fórum nemrég közzétett toplistáját, amelyből kiderül: Romániának csupán olyan országokat sikerült megelőznie az idegenforgalmi vonzerő szempontjából, mint Ukrajna, Salvador vagy Burundi, miközben Azerbajdzsán egy hellyel előtte áll. A rangsorolásból kiderül, a megvizsgált 123 országból Romániát a 76. helyre sorolták a szakértők, miközben Magyarországnak a már előkelőnek számító 40., Bulgáriának pedig az 54. pozíció jutott. Románia rossz helyezését a ranglista készítői az infrastruktúra, valamint a megfelelő üzleti környezet hiányával indokolják.
Elsődleges cél: a szolgáltatások javítása
„A román idegenforgalom népszerűsítése és újjáélesztése csakis az ajánlatok és szolgáltatások javításával érhető el. A vendéglátó-ipari egységek tulajdonosainak a külföldi konkurenciával is számolniuk kell” – véli Ovidiu Ioan Silaghi. Az idegenforgalom fellendítésének ötlete egyébként nem új keletű. Látva a folyamatos visszalépéseket, Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök még februárban felszólította a turizmusban tevékenykedőket, mondjanak le az „elvont” stratégiáikról, és rukkoljanak elő konkrét fejlesztési tervekkel a körülmények és szolgáltatások javítása érdekében. Erre a célra a kormány átfogó fejlesztési tervet is megrendelt, amely az előzetes bejelentések szerint júliusra készül el.
A hazai idegenforgalom fejlesztésére már tavaly hatalmas pénzösszeget irányzott elő a kormány a 2006–2008 közötti időszakra. Kimondottan erre a célra 325 millió eurót szavaztak meg. Mint kiderült, a kabinet öt kiemelt területre összpontosít: a legtöbb pénzt, 130 millió eurót a sípályák fejlesztésére, valamint 90 milliót a gyógyfürdők felújítására fordít majd. A Duna-delta, illetve a fekete-tengeri üdülőhelyek idegenforgalmi vonzerejének növelésére 60 millió eurót, a hegyi turizmus infrastruktúrájának bővítésére pedig 30 millió eurót szánnak.
Szomorú tavalyi tengerparti statisztikák
A román turizmus egyik legfontosabb tényezője mindig is a Fekete-tenger volt. Ám a madárinfluenzáról szóló hírek, és nem utolsósorban a turizmusban uralkodó káosz miatt a külföldi és belföldi turisták egyaránt elkerülték a román partszakaszt, s inkább a szomszédos Bulgáriát választották, ahol azonos áron vagy sok esetben olcsóbban sokkal jobb körülmények között nyaralhattak. Minderről Traian Bãdulescu, az Utazási Irodák Országos Szövetségének (ANAT) szóvivője nyilatkozott. Mint elmondta, tavaly nyáron felére csökkent 2005-hoz képest a Fekete-tenger romániai partszakaszán nyaraló külföldi turisták száma: míg egy évvel korábban 100 ezer külföldi választotta nyaralása színhelyéül a román partokat, 2006-ban csak 50 ezren érkeztek. „Az idényt a hazai turisták mentették meg” – szögezte le a szóvivő. A turisztikai szakértők szerint a tengerparti turisztikai vállalkozásokat a jövőben az orosz, fehérorosz, moldáv és ukrán turisták menthetik meg, akik az elmúlt időszakban növekvő érdeklődést mutattak a román tengerpart iránt.
Csak semmi pánik?
Az Idegenforgalmi Világtanács előrejelzései szerint azonban nincs ok pánikra. Adataik szerint Románia egyike a világ leggyorsabban bővülő idegenforgalmi piacainak, s a 2007–2016 időszakban évi 7,9 százalékos javulás várható, ami pedig gyorsabb bővülést feltételez, mint a román gazdaság egésze. Ebben az ütemben pedig Románia Montenegró, Kína és India után a negyedik leggyorsabbban fejlődő turisztikai célországgá válhat.
A Raiffeisen Capital & Investment szállodapiaci tanulmánya is optimizmusra ad okot. Főként az európai uniós csatlakozásnak köszönhetően egyre több külföldi utazik kimondottan üzleti célokkal az országba, s ez a következő három évben több mint egymilliárd euró értékű szállodaberuházást von maga után. Csupán Bukarestben legalább 1100 kétcsillagos, 600 háromcsillagos, 900 négycsillagos és 1200 ötcsillagos szállodai szobával többre lenne szükség a jelenleg elérhetőnél az osztrák pénzügyi társaság szerint. A romániai megjelenést vagy terjeszkedést fontolgató nagy hotelláncok között ott van a Marriott, a Radisson, a Cendant és az Intercontinental is.
A munkaerőpiac kihívásai Székelyföldön és tágabb értelemben Erdélyben is érezhetőek: a fiatalok gyakran kivándorolnak, a tapasztalt munkaerő pedig nem mindig találja a helyét a helyi gazdasági viszonyok között.
Már augusztus elsején mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk, ha vásárlásra adjuk a fejünket.
Románia lezárta a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal az országos helyreállítási tervének (PNRR) felülvizsgálatáról – jelentette ki csütörtökön Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 júniusában a májusival egyenlő 5,8 százalékos munkanélküliségi rátát regisztráltak Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Royal FrieslandCampina N.V. eladja a Napolact márkát, illetve a kolozsvári és marosvásárhelyi gyárai a magyar Bonafarm Groupnak – értesült az Economica.net. A tranzakcióra azonban még a Versenytanácsnak is rá kell bólintania.
Romániában épít gyárat a német repüléstechnikai vállalat, a Diehl Aviation – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Akár 15 százalékos villanyszámla-csökkenést remél Bogdan Ivan energiaügyi miniszter attól az átfogó intézkedéscsomagtól, amelynek három fő pillérét szerdán ismertette.
Egyre több ázsiai vendégmunkást foglalkoztató romániai munkáltató szembesül egy kényes és gyakran nem egyértelmű jogi problémával: mi történik abban az esetben, ha egy nem uniós állampolgár illegálisan elhagyja Romániát?
A koalíciós pártok szerdai ülésükön úgy döntöttek, hogy a második reformcsomagot a költségvetés-kiigazítás után, augusztus folyamán fogadják el – nyilatkozták az Agerpresnek politikai források.
A Hidroelectrica, Románia legnagyobb villamosenergia-termelője, amely egyben legalább 600 000 háztartási ügyfél számára áramot is szolgáltat, az idei év első hat hónapjában kevesebb energiát termelt, mint amennyit értékesített.