2007. június 22., 00:002007. június 22., 00:00
A területi együttműködéseket az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak, az egész európai térség fejlesztése és kohéziója céljából. A program finanszírozását 85 százalékban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 10 százalékban pedig a részt vevő tagállamok kormányzati hozzájárulásai biztosítják. A maradék 5 százalékot a forrásokat felhasználó végső kedvezményezettek, azaz a határ két oldalán működő projektgazdák, így önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdasági érdek-képviseleti szervek biztosítják minden egyes projektben. Az együttműködésben magyar részről Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye vesz részt. Partnereik román oldalon Szatmár, Bihar, Arad és Temes. A program elő kívánja segíteni a közlekedési kapcsolatok fejlesztését. Az NFÜ példaként említi a határon átnyúló, településeket összekötő útszakaszok építését, felújítását, szélesítését. Szintén prioritás a határon áthaladó vasútvonalak rövidebb szakaszainak fejlesztése a nemzetközi vasúti személy- és teherforgalom javítása érdekében. További cél a határon átnyúló kommunikáció javítása. Ennek eszköze lehet például, hogy az együttműködő régiókban minél többen elérhessék a szélessávú internetet, közös információs és telekommunikációs technológia segítségével. Kiemelt figyelmet kap a vízgazdálkodási együttműködés, az árvizek és szennyezések megelőzése, árvíz-előrejelző rendszerek kiépítése, valamint a vízminőség javítása. Közös probléma a hatékony hulladékgazdálkodás megteremtése is, ezért a program támogatni kíván közös feldolgozási projekteket is.
MTI
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.