Fotó: A szerző felvétele
Az Arterimpex Kft. új létesítményének kapacitása napi 15–20 ezer kilogramm hentesáru lesz, és a termékeket az Európai Unió országaiba is importálják. Az új üzem a jelenleginél tízszer nagyobb termelõfelületen 140 személynek biztosít majd munkalehetõséget.
Lehet, csak akarni kell
„Mindenki azt mondta, hogy Gyergyószentmiklóson nem lehet minõségi hentesárut elõállítani – idézi fel a három évvel ezelõtti kezdeteket Benedek Árpád vállalkozó. – Akkor is megmondtam mindenkinek, lehet, csak akarni kell.” A húsfeldolgozó üzem tulajdonosa ugyanis ekkor vásárolta meg egy svájci cégtõl a több vállalkozó tulajdonában megfordult régi vágóhidat. A vásárlást követõen felújították az épületeket, új berendezésekkel látták el az üzemet, majd rövid idõn belül megjelentek a gyergyószentmiklósi élelmiszerüzletekben a minõségi Arterimpex védjegygyel ellátott szalámik, kolbászok, ízletes császárhúsok és egyéb hentesáruk. Nem sokkal ezután saját bemutatóüzlet létesült a Bucsin negyedben, majd néhány hónapra rá a fõtéren is. A húsfeldolgozó üzem részben a helyben levágott és feldolgozott szarvasmarha- és lóhúsból dolgozik, részben pedig a Kézdivásárhely melletti sertéshizlaldából hozott sertéshúsból. Az ízletes, erdélyi hagyományokat õrizõ fûszerezésû termékeket hamar megkedvelték a szomszédos megyékben is, jelenleg hat erdélyi megyébe szállítják a cég hûtõautói a termékeket, és hat ügynök járja nap mint nap a megyéket újabb piaclehetõségek után kutatva. A megnövekedett piaci igény miatt az üzem hamar kinõtte a saját kereteit, ezt az is jelzi, hogy a cégvezetõ irodája a hajdani kapusbódé meghosszabbításában kapott helyet, mert az egykori irodahelyiségeket is termelõfelületté alakították. „Nem szoktam sokat idõzni az irodában, az új épületben sem vágyom nagy irodára” – szögezi le a vállalkozó, arra is kitérve, hogy a rohamos növekvés mellett az európai uniós csatlakozás hozta újabb rendszabályok is sürgették a beruházás mielõbbi elkezdését. Benedek kifejtette, ha nem épülne az új termelõfelület, akkor decemberben be kellene zárnia üzemét.
Már megvannak az új gépek
A jelenlegi üzemtõl hozzávetõleg fél kilométernyi távolságra, Gyergyóalfalu irányában vásárolta meg azt a négyhektáros területet, ahol az új üzem épül. A hatalmas területen fekvõ létesítményt elõbb autóval járjuk körül, közben megnézzük az új bemutatóüzlet épületét, a kazánházat, az autómosót, a tágas parkolót és a saját derítõállomást. „Csak a derítõállomás 300 ezer euróba került, de innen tiszta víz folyik majd ki a városi hálózatba” – szögezi le a vállalkozó, majd a legnagyobb épület, a tulajdonképpeni húsfeldolgozó üzem felé kalauzol. A kétszintes épület földszintjén zajlik majd a tényleges termelés, itt légkondicionált termekben dolgozzák fel a húst, amelyeket méretes hûtõkamrákban tárolnak. „Már a gépeket is megvásároltuk az osztrák LASKA cégtõl, a jövõ héten megkezdjük a beszerelésüket” – fejtegeti Benedek, miközben megszemlélhetjük a füstölõ- és érlelõkamrákat is, ahol a száraz szalámik és kolbászok készülnek majd. Az emeleten lévõ irodahelyiségek felé tartva még megszemléljük a rakodóteret, ahol a hûtõautó tartályát egy gumigyûrûn keresztül úgy illesztik a rakodóhoz, hogy a külsõ légtértõl teljesen elzárja. „Nem kell tartani attól, hogy a légy berepül a hentesáru közé, ennek a lehetõsége teljesen kizárt” – magyarázza a vállalkozó, majd az emeleten az irodák mellett megmutatja a laboratóriumokat és a hatalmas konyhát, ahol nem csak a cég alkalmazottainak készítenek majd meleg ebédet.
Diákoknak is fõznének
Benedek ugyanis azt tervezi, hogy napközi otthonoknak és iskoláknak is ebédet fõzet, amiket külön szállítási célra készített edényekben és speciális ételhordó autóban szállítja a helyszínre, ahol majd elfogyasztják. Mint mondja, nyugatabbra az a gyakorlat, hogy a húsfeldolgozó üzemek mellett konyha is mûködik, amely ellátja a környék oktatási és egyéb intézményeit meleg ebéddel. A saját alkalmazottak harmincszemélyes ebédlõben, melegítõ pulton tálalva naponta 11 órától kezdõdõen több rendben ebédelhetnek a munkahelyükön. Megnéztük a több helyiségbõl álló öltözõt is, ahol a munkások elõbb kibújnak az utcai öltözetükbõl, majd egy zuhanyzóba lépnek, és egy külön helyiségben öltöznek talpig fehérbe.
„Szükség van egy új marketingigazgatóra, aki majd az értékesítést átvállalja tõlünk, hiszen ha megnõ a kapacitás, ahhoz már kevés lesz a családom négy tagja” – fejtegeti Benedek Árpád, arra is kitérve, hogy jelenleg az értékesítési feladatok oroszlánrészét a fia végzi, a lánya a banki ügyvitellel foglalkozik, a felesége pedig neki segít a szervezésben, irányításban. A régi üzemet modern vágóhíddá alakítják a közeljövõben, hogy minél kisebbre csökkentsék a termékeik költségeit, amelyeket elõbb Románia öszszes megyéjében, majd a nagy üzlethálózatokon keresztül az európai uniós piacokon is forgalmazni szeretnének.
Ahhoz képest, hogy milyen villanyárak voltak két-három évvel ezelőtt, a most ajánlott díjszabások nagyon barátságosnak tűnnek, jókor liberalizálják a villamosenergia-piacot – jelentette ki a Krónikának Nagy-Bege Zoltán energetikai szakértő.
Amennyiben Romániát augusztusban leminősítik, és bekerül a befektetésre nem ajánlott, vagy bóvli (angolul junk) minősítésű országok sorába, a 2009-eshez hasonló helyzet alakulna ki – figyelmeztet Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) szerdán bejelentette, hogy az új kormány megalakulásáig felfüggeszti finanszírozási programjainak elindítását.
A Mentsétek meg Románát Szövetség (USR) parlamenti képviselője, Oana Țoiu szerint a jövendőbeli koalíciót alkotó pártok megállapodtak a deficitcsökkentő intézkedéscsomag 80 százalékáról.
Márciusban 56,1 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte szerdán a pénzügyminisztérium.
Rendkívüli támogatást igényel a román mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium az EU mezőgazdasági tartalékalapjából a gyümölcs- és szőlőtermesztőknek szánt kárenyhítő juttatásra.
Az energiaügyi minisztérium becslései szerint a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után mintegy 3,5 millió háztartás fog részesülni az áramszámlák kifizetésére nyújtott állami támogatásból.
Rekordméretű forgalmat könyvelhettek el 2024-ben a romániai élelmiszer‑kiskereskedelmi piacon tevékenykedő multinacionális üzletláncok. A néhány százalékos európai átlagot többszörösen meghaladó romániai növekedés éllovasa a piacvezető Lidl üzletlánc.
Miután a hónap végén több ársapka is hatályon kívül kerül, a július drágulásokat hozhat.
Romániában idén az elmúlt 28 év legnagyobb búzatermése várható, ami azt jelenti, hogy a következő évben az ország Európa egyik vezető búzaexportőre lesz – írja az Argus Media tanácsadó cég elemzőire hivatkozva a Bloomberg.