Gazdagság. Erdélyben is számos ritkaföldfém-lelőhely van, ami kiemelten fontossá tehetné a régiót a 21. században
Fotó: Facebook/Județul Alba
Egy világ kapta fel a fejét, amikor Donald Trump újdönsült amerikai elnök bejelentette: országa hajlandó folytatni Ukrajna pénzügyi támogatását, cserében azonban részt kér az ottani ritkaföldfémek kitermeléséből.
2025. február 09., 17:582025. február 09., 17:58
Lépése nem meglepő, hiszen a ritkaföldfémek nélkülözhetetlenek a repülő- és az úrtechnológiában, a számítástechnikában és természetesen a fegyvergyártásban is, mint ahogy az akkumulátorok számára is kulcsfontosságúak. Az Egyesült Államok viszont lemaradásban van ezen a téren, a világ ritkaföldfém-tartalékainak nagy része ugyanis kínai érdekeltségbe tartozik.
Mint ismert, a nemesfémeket – az aranyat és ezüstöt – már a római kortól kezdve bányásszák, azonban most újra felvirradhat a bányaipar napja – már amennyiben kerül rá elegendő forrás, illetve sikerül környezetbarát kitermelési technológiákat meghonosítani.
Vagyis jelenleg mindez még csupán potenciál, azonban mégis érdemes áttekinteni, milyen készletekkel rendelkezik Erdély, a Partium és a Bánság. Írásunkban az Adevărul összeállítása alapján nyújtunk betekintést a témába.
Az évek során az országban működő számos bányászati üzemnek és a kutatásoknak köszönhetően sikerült értékes ritkaföldfém- és kritikus nyersanyagkészleteket azonosítani. Az 1990-es évek óta ugyanakkor 28 megyében csaknem 600 bányászati üzemet zártak be végleg – derül ki a gazdasági minisztérium által kiadott Románia nem energetikai ásványkincsekre vonatkozó stratégiája, 2035-ös horizont című dokumentumból.
A legtöbb romániai bányát az 1990-es és 2000-es években zárták be, elsősorban gazdasági okokból.
Az arany, az ezüst, a fémércek, az ipari ásványok, az energiahordozók, mint az urán, a szén, a földgáz és a kőolaj, valamint az ásvány- és geotermikus vizek mellett nagy érdeklődésre tartanak számot a Romániában felfedezett kritikus nyersanyagkészletek – áll az energiaügyi minisztérium által közzétett jelentésben.
A kritikus nyersanyagok legfőbb haszonélvezői a csúcstechnológiák (repülőgépipar, repüléstechnika, elektronika, orvosi berendezések, napelemek, laptopok), a félvezető-technológia (mobiltelefon, G.P.S., internet, optikai szálak), az automatizálás és elektronika, az acél- és kohászati ipar, az ércelőkészítés (tiszta technológiák), az ötvözetek, tűzálló anyagok és polimerek ipara stb. területén tevékenykedő szereplők” – áll a dokumentumban.
A jelentés szerint
Romániában ismert és potenciálisan kiaknázható geológiai tartalékok vannak a kvarchomok és a grafit tekintetében; ismeretlen geológiai tartalékok vannak a bór és a foszforit ásványok tekintetében; ismeretlen geológiai tartalékok vannak a króm, a magnézium, a germánium és a tellúr tekintetében; valamint nem értékelt és mérsékelten nagy lehetőségekkel rendelkező geológiai tartalékok vannak az antimon, a volfrám és a ritkaföldfémek tekintetében. A jelentés szerint a kobalt, az indium, a nióbium, a gallium és a platina-csoportba tartozó ásványok esetében a források feltárásának esélye alacsony.
Néhány egykori bányászati központban, mint például Zalatna (Fehér megye) és Nagyág (Hunyad megye) már a 18. század óta kitermelik a tellúrkészleteket, bár a múltban az „aurum problematicum”-nak is nevezett ezüstfehér fémet nem tartották olyan fontosnak, mint az aranyat és az ezüstöt, amelyek mellett bányászták.
A Hunyad megyei Gredistyén cirkónium, nióbium, tantál és „ritkaföldfémek” (a csúcstechnológiai termékek előállításához nélkülözhetetlen 17 kémiai elem csoportja) készleteit fedezték fel. Itt a geológusok az 1940-es évek óta kutatják a hegységet aranykészletek után kutatva.
Az elmúlt évtizedben a Geológiai és Geofizikai Intézet kutatói több jelentést is publikáltak a Gredistyén felfedezett ritka ásványokról. Az ottani ritkaföldfémeket a Sebes-hegység északi lejtőin, az Városvíz-patak felső folyásánál fedezték fel fúrásokat és bányászati munkálatokat követően.
„A cirkon a gredistyei kőzet fontos alkotó ásványa, amely meghaladja a járulékos ásvány minőségét. A Gredistyéből származó cirkon/cirkonit reprezentatív mikroszondás elemzése magas tórium-, ytrium-, yterbium-, cérium-, hafnium-, urán-, és kevesebb lantán-, neodímium-, szamárium-, diszprózium- és niobium-tartalmat mutat.
– derült ki a Romanian Journal of Mineral Deposits (2016) című szaklapban megjelent tanulmányból, amelyet Paulina Hîrtopanu koordinált.
További ritkaföldfém-készleteket találtak a Gorj megyei Glogován és Cleșnești-ben, ahol az 1980-as évektől az 1990-es évek végéig titánbányákat üzemeltettek. Ritkaföldfémeket fedeztek fel a Duna-delta homokjaiban is, különösen a chituci homokkőben, ahol ugyanebben az időszakban titán- és cirkóniumtartalmú homokbányászat működött.
Fotó: román gazdasági minisztérium
A Gyergyói-havasokban (Hargita megye) a ditrói alkáli masszívum északnyugati részén, az Orotva patak völgyében az 1980-as évek óta ritkaföldfém-, molibdénit- és magnetitlelőhelyet találtak, és további tartalékokat fedeztek fel az Argeș megyei Poienari - Tigveni térségében.
Az 1960-as években Románia egyik legnagyobb rézbányája a Duna partján fekvő Újmoldova (Krassó-Szörény) településen indult be. A réz mellett más értékes ásványokat, például ónt is találtak.
„Először jöttek a geológusok, akik a föld gyomrában turkáltak, és 1965-ben úgy döntöttek, hogy megnyitják (a történészek azt mondják: újra megnyitják) a rézbányákat, banatitbányákat, a réz mellett alacsony, de változatos tartalmú lelőhelyeket: pirit, vas, magnetit, szelén, molibdén, ezüst” – számolt be a Flacăra magazin 1978-ban. A bányák és feldolgozóüzem a 2000-es évek elejéig működtek.
ahol a 2000-es évekig arany-, ezüst- és rézlelőhelyeket termeltek ki. Az ország északi részén, Miszbánya térségében a 2000-es évekig szintén több fémbánya működött, közel a bányászati központhoz, Nagybányához.
Ostra (Suceava) és Somova (Tulcea) településeken stronciumot, kalciumot és stroncium-baritot tartalmazó izomorf keverék formájában baritkészleteket fedeztek fel.
Teregován, a Bánságban berilliumtartalékokat fedeztek fel gránit pegmatitokban, néha kolumbittal, tantallittal és lítiumás ásványokkal, valamint földpáttal rendelkező pegmatitokban.
A kobaltkészleteket szulfidok és arzenidok formájában fedezték fel Balánbánya, Fundu Moldovei, Újmoldova és Boksánbánya bányavidékein. Nagyobb mennyiségben galliumot azonosítottak a máramarosi Iloba bányajárataiban, de Nagyág, Balánybánya, Puzdra, Dealul Bucății és Gura Băii bányáiban is.
A germániumot a cinkkoncentrátum feldolgozásának, keverésének melléktermékeiből nyerik ki, de megtalálható a kalcopirit-koncentrátumokban, valamint a szénben, olajpalában, nyersolajban és bányavízben is – áll a gazdasági minisztérium jelentésében.
A hafniumot a cirkonnal együtt kis mennyiségben találták meg a folyókból származó üledékhomokban, valamint a cink- és rézkoncentrátumokban. A Gorj megyei Glogova, Cleșnești és Poienari településeken, a tengerparti Chituc térségében, de a tatarosi és a magurai lelőhelyeken és a bányák flotációs hordalékában is megtalálták a Bánságban (Leșul Ursului bánya Újmoldova, Ruszkica és Boksánbánya).
Természetes grafitkészleteket azonosítottak a Páring-hegységben, valamint a Gorj megyei Baia de Fier - Polovragi térségében. Titánt az 1980-as és 1990-es években szintén Gorjban, Glogován, Ohabán, Cleșneștiben, Poienariban és a chituci tengeri homokban termelték ki. Vanádiumot találtak a fémércbányászatban gazdag múltra visszatekintő Kaszanesd - Csungány térségben (Hunyad megye),
A Lator- (vagy Lotár-) hegységben lítiumkészleteket fedeztek fel, Gredistyén pedig niobiumot és tantált találtak.
A Románia nem energetikai ásványi nyersanyagokra vonatkozó stratégiája, 2035-ös horizont című elemzés a kitermelés kapcsán megjegyzi, a klasszikus lelőhelyek mellett lehetőség van kritikus nyersanyagok kitermelésére bányatavakból, ülepítőmedencékből és egyéb hulladéklerakókból, új bányák megnyitásával.
A piaci tanulmányok azt mutatják, hogy a kritikus nyersanyagok iránti kereslet és az árak növekedése várható.
Az is problémát jelent, hogy a kutatás és a feldolgozás szempontjából releváns know-how és technológia elveszett, a kritikus ásványi erőforrásokkal kapcsolatos aktuális igényekkel összefüggésben nincs naprakész képzés oktatási rendszerben, és nincs naprakész adatbázis a kritikus nyersanyagokról. Ráadásul az ilyen fejlesztések környezeti hatásait általában szkeptikusan ítélik meg.
Donald Trump amerikai elnök újfent nem hazudtolta meg üzletemberi mivoltát: kijelentette, hogy az Ukrajnának nyújtott további pénzügyi támogatás fejében részt kér az ország ritkaföldfém-készleteinek kitermeléséből.
Csupán kis összeggel nőnek majd a villany- és gázszámlák az ársapka áprilisi kivezetése nyomán – próbálta megnyugtatni a közvéleményt Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Minden idők második legnagyobb külkereskedelmi mérleghiányával zárta Románia 2024-et – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A romániai piacról való kivonulást fontolgatja a holland FrieslandCampina, amely Romániában a Napolact márkát birtokolja: a cég tanácsadót bízott meg az üzletág értékesítésének vizsgálatával.
A nagyon magas költségvetési hiány miatt Románia európai uniós összevetésben a legmagasabb kamatlábak mellett vesz fel hitelt – jelentette ki Theodor Stolojan exkormányfő, a Világbank közgazdásza.
2024-ben országszerte összesen 83 012 céget töröltek a cégjegyzékből Romániában, 16,52 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Idén januárban 4 696 568 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 6781-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2752 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
A romániai kiskereskedelem a pragmatizmus és az élvezetek iránti vágy kombinációját tükrözi – derül ki a romániai fogyasztói szokások átfogó elemzéséből, amelyet a Footprints AI romániai technológiai vállalat készített.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke pénteken bejelentette, hogy részt fog venni február 10-én a nagy hipermarketláncok által elkövetett „visszaélések” elleni tüntetésen, és csatlakozásra szólította fel a lakosságot.
A Transocean Barents nevű fúrótornya készen áll arra, hogy a tengerre szálljon, hogy legalább 540 napig fúrjon a Neptun Deep gázmezőn, miután az OMV Petrom, a projekt üzemeltetője szerződést kötött a svájci tulajdonossal.
Az országos helyreállítási terv (PNRR) Románia eddigi legambiciózusabb reformcsomagja, de a végrehajtása rendkívül lassan halad, és a mérföldkövek teljesítése nélkül az eurómilliárdok nem fognak megérkezni – írja véleménycikkében Cristian Popa.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)