A Nagyenyed mellett épülő intermodális terminál látványterve
Fotó: DP World
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem kutatócsoportja szerint példamutató a Nagyenyed mellett épülő úgynevezett intermodális terminál, mely – Erdélyben úttörő módon – megkönnyíti a hosszú távú közúti áruszállítás vasútra, majd hajóra „terelését”. A környezetkímélőbb teherforgalmi elvárásoknak megfelelő „száraz kikötő” fontos kereskedelmi összeköttetést biztosít majd Erdély és több tenger térsége, illetve a kontinens jelentős logisztikai központjai között. Az európai zöldmegállapodásban „áhított” kamionmentes közlekedés lehetővé tétele érdekében teljes terminálhálózatot kellene kiépíteni, ám ez egyelőre nehezen megvalósítható uniós szinten.
2023. július 02., 21:102023. július 02., 21:10
A BBTE adattudomány szakterületű interdiszciplináris központjának jelentése szerint Románia-szerte ki kellene építeni az intermodális terminálok hálózatát, hogy az országon belül minél inkább előnyben részesítsék a vasúti áruszállítást.
A román Agerpres hírügynökség által is idézett jelentésben a kolozsvári szakemberek hangsúlyozzák: a projekt az európai zöldmegállapodás (EU Green Deal) egyik fontos kitételének megvalósíthatósága miatt is fontos egész Erdély és Románia számára.
Mint ismeretes, a megállapodás értelmében 2050-re nullára kell csökkennie az üvegházhatású gázok nettó kibocsátásának, ezt pedig többek között a vasúti áruszállítás igénybe vételi arányának megduplázásával szeretnék elérni. Ahhoz pedig, hogy a vasútra „tereljék” a többszörös környezetszennyezési mutatókkal rendelkező közúti teherforgalmat, kiiktatva a kamionokat, az enyedihez hasonló terminálokat kellene megépíteni – ilyen nagy kapacitású központok jelenleg nincsenek Erdélyben a hatástanulmány készítői szerint.
Jelenleg így állnak a munkálatokkal
Fotó: DP World
A beruházást megvalósító DP World több mint 75 országban van jelen, Romániában 2004-ben „horgonyoztak le” a konstancai kikötőben. Egyik romániai képviselőjük, Marian Drăgoi szerint
A beruházást irányító cégvezető szerint 82 ezer négyzetméteres termináljuk eleinte hetente egy, konténereket és kamionos félpótkocsikat szállító vasúti szerelvényt indít majd Konstanca és Enyed között, majd remélik, hogy később már naponta megtehetik ezt.
Grafikon az Európai Számvevőszék jelentéséből
Fotó: Op.europa.eu
A tervek szerint az első három esztendőben évente 50 ezer konténert „mozgatnak meg”, egyszerre legtöbb 3000 tároló állomásozhat raktárukban. A telephely az A10-es autópálya, illetve a villamosított vasúti fővonal közelében található; 100 kilométeres körzetben 11 nagyobb város, megyei jogú város fekszik. Az egyesült arab emírségekbeli székhelyű cég képviselői szerint az enyedi terminál révén gyors, közvetlen vasúti összeköttetést biztosítanak majd az erdélyi vállalatok számára a konstancai kikötővel, ezáltal a Fekete-, az Északi- és az Adriai-tenger térségével. Állításuk szerint az őket választók nemcsak a környezetet kímélik, hanem a közúti fuvarozás vasúti-tengeri szállításra cserélésével olcsóbban is kijönnek.
Fotó: Op.europa.eu
A logisztikai világcég képviselői eleinte az idei év első felére tették az Enyed mellett épülő intermodális terminál elkészültét. A romániai cégük Facebook-oldalán idén júniusban közölt bejegyzés viszont már arról árulkodik, hogy még több hónapot várni kell rá. Cosmin Cârstea romániai vezérigazgató ugyanakkor bizakodva nyilatkozott: „hiszek Erdély jövőjében, és abban az értékes hozzájárulásban, amelyet a DP World tesz hozzá Románia ezen térségéhez”.
Intermodális áruszállítás – de hogyan?
Nem fognak egyhamar eltűnni a kamionok az Unió útjairól – vonta le a következtetést idei különjelentésében az Európai Számvevőszék. Az EU független külső ellenőrző szerve emlékeztetett: az intermodális árufuvarozás lényege, hogy az árukat egy rakodási egységként (pl. konténer), különböző szállítási módok – közút, vasút, vízi vagy légi út – kombinációjával szállítják. Az intermodális fuvarozás optimális módon kombinálhatja a különböző szállítási módok egymáshoz viszonyított előnyeit, például a rugalmasságot, a gyorsaságot, a költségszempontokat és a környezeti teljesítményt. A 2014–2020-as időszakban az intermodalitást támogató projektekre elkülönített teljes uniós finanszírozás mintegy 1,1 milliárd eurót tett ki.
„A Bizottság uniós szintű célokat tűzött ki arra nézve, hogyan kellene nőnie a vasúti és belvízi utak használatának. Ezek a célok nem voltak reálisak, és a tagállamok saját célértékei nem álltak velük összhangban. Összességében arra a következtetésre jutottunk, hogy a szabályozási és infrastrukturális akadályok miatt az intermodális árufuvarozás mindmáig nem élvez egyenlő versenyfeltételeket a közúti fuvarozással” – közölte az Európai Számvevőszék, amely egy sor ajánlást is megfogalmazott a területen nyújtott uniós támogatás eredményességének növelése érdekében.
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!