Még nagyon sok háztartásban nincs légkondi
Fotó: Haáz Vince
Az energiaszegénység ma már nem csak azokról szól, akik télen nem tudnak kellemes hőmérsékletet biztosítani otthonukban, hanem azokról is, akik a nyári melegtől szenvednek. Az egyre intenzívebb és gyakoribb hőhullámok pedig felerősíthetik a nyári energiaszegénységet, vagyis azt, hogy egyes fogyasztók nem tudják optimálisan hűteni otthonukat – állapítja meg friss elemzésében a Romániai Energiaszegénységi Megfigyelőközpont (ORSE).
2023. augusztus 12., 18:262023. augusztus 12., 18:26
A legveszélyeztetettebb csoportok az idősek, a gyermekek és általában az alacsony jövedelmű emberek, akik kevésbé energiahatékony otthonokban élnek, amelyek a forróság hatására valóságos „kemencékké” válnak – irányítja rá a figyelmet az Ecnomica.net gazdasági portál által idézett elemzés, amely szerint
ahol a hőmérséklet általában jelentősen magasabb, mint a vidéki területeken.
Ugyanakkor a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a nyári energiaszegénység növelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket, ami negatív hatással van az érintettek egészségére.
„A hőhullámok a mentális egészségre is kihatnak. A közelmúltban készült tanulmányok a magas hőmérséklet és a fokozott erőszak vagy a megnövekedett öngyilkossági ráta közötti kapcsolatot vizsgálták” – olvasható a megfigyelőközpont által idézett InfoClima elemzésben.
„Az uniós háztartások mintegy 19 százaléka arról számolt be, hogy nyáron túl meleg van. Ez jelentős probléma, tekintettel az elmúlt időszak hőhullámaira” – fogalmazta meg a Közösségi Kutatási és Fejlesztési Információs Szolgálat (CORDIS), amely az Európai Bizottság elsődleges forrása az uniós kutatási és innovációs keretprogramok által finanszírozott projektek eredményei terén.
„Az energiaszegénység nem csak azt jelenti, hogy a hideg miatt szenvedsz, hanem azt is, hogy nem tudod elviselni a hőséget. A nyári energiaszegénység aránytalanul nagy mértékben érinti a legkiszolgáltatottabbakat, körük pedig a jövőben valószínűleg növekedni fog, különösen a városi hőszigethatásnak kitett területeken.
– a kutatásban, az adatgyűjtésben, a médiában és végül a politikai döntéshozatalban” – magyarázta Sergio Tirado Herrero, a Madridi Autonóm Egyetem kutatója egy idei európai parlamenti vitában.
Ahol van légkondi, ott ez meglátszik a villanyszámlában is
Fotó: Haáz Vince
ami valamivel meghaladja az európai átlagot (79,1 százalék). Az eredmények a rendelkezésre álló legfrissebb, 2012-ben gyűjtött adatokon alapulnak, a frissítést 2023-ra tervezik.
Ami a légkondicionálóval felszerelt lakásokban (a ventilátorokat nem veszik számításba) élő lakosság arányát illeti, Romániában ez mindössze 4,9 százalék, azaz kevesebb mint fele a 10,1 százalékos uniós átlagnak. Tény azonban, hogy ebben az esetben az adatokat 2007-ben gyűjtötték, de ezek a legfrissebb rendelkezésre álló adatok.
A légkondicionáló berendezések birtoklása olyan mutató, amely a háztartásoknak hűtési és a fűtési képességének értékelésére használható. Ilyen berendezések birtoklása a hőmérsékleti értékek által okozott kellemetlenségekkel való megbirkózásra és az energiaszegénységből történő kilépésre való jobb képességet jelzi. Mindenesetre a villamosenergia-fogyasztás jelentős növekedéséről számoltak be ott, ahol a háztartások légkondicionálókkal rendelkeznek, amit súlyosbít a hűtésnek, mint alapvető szükségletnek az éghajlatváltozás miatt növekvő jelentősége, ami ahhoz vezet, hogy a háztartások jövedelmének nagyobb hányadát fordítják energiaköltségekre. Az energiaigénynek ez az eltolódása és a hatékony rendszerek beszerzésének nehézsége egyenlőtlenséget és fokozott kiszolgáltatottságot okozhat az alacsony jövedelmű háztartásokban” – húzza alá az EPAH által közzétett jelentés.
Románia közel 1,4 milliárd eurót kap energiafüggetlenséggel és energiaszegénységgel kapcsolatos beruházásokra a REpowerEU-terv keretében – közölte kedden Adrian Câciu pénzügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!