Még nagyon sok háztartásban nincs légkondi
Fotó: Haáz Vince
Az energiaszegénység ma már nem csak azokról szól, akik télen nem tudnak kellemes hőmérsékletet biztosítani otthonukban, hanem azokról is, akik a nyári melegtől szenvednek. Az egyre intenzívebb és gyakoribb hőhullámok pedig felerősíthetik a nyári energiaszegénységet, vagyis azt, hogy egyes fogyasztók nem tudják optimálisan hűteni otthonukat – állapítja meg friss elemzésében a Romániai Energiaszegénységi Megfigyelőközpont (ORSE).
2023. augusztus 12., 18:262023. augusztus 12., 18:26
A legveszélyeztetettebb csoportok az idősek, a gyermekek és általában az alacsony jövedelmű emberek, akik kevésbé energiahatékony otthonokban élnek, amelyek a forróság hatására valóságos „kemencékké” válnak – irányítja rá a figyelmet az Ecnomica.net gazdasági portál által idézett elemzés, amely szerint
ahol a hőmérséklet általában jelentősen magasabb, mint a vidéki területeken.
Ugyanakkor a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a nyári energiaszegénység növelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket, ami negatív hatással van az érintettek egészségére.
„A hőhullámok a mentális egészségre is kihatnak. A közelmúltban készült tanulmányok a magas hőmérséklet és a fokozott erőszak vagy a megnövekedett öngyilkossági ráta közötti kapcsolatot vizsgálták” – olvasható a megfigyelőközpont által idézett InfoClima elemzésben.
„Az uniós háztartások mintegy 19 százaléka arról számolt be, hogy nyáron túl meleg van. Ez jelentős probléma, tekintettel az elmúlt időszak hőhullámaira” – fogalmazta meg a Közösségi Kutatási és Fejlesztési Információs Szolgálat (CORDIS), amely az Európai Bizottság elsődleges forrása az uniós kutatási és innovációs keretprogramok által finanszírozott projektek eredményei terén.
„Az energiaszegénység nem csak azt jelenti, hogy a hideg miatt szenvedsz, hanem azt is, hogy nem tudod elviselni a hőséget. A nyári energiaszegénység aránytalanul nagy mértékben érinti a legkiszolgáltatottabbakat, körük pedig a jövőben valószínűleg növekedni fog, különösen a városi hőszigethatásnak kitett területeken.
– a kutatásban, az adatgyűjtésben, a médiában és végül a politikai döntéshozatalban” – magyarázta Sergio Tirado Herrero, a Madridi Autonóm Egyetem kutatója egy idei európai parlamenti vitában.
Ahol van légkondi, ott ez meglátszik a villanyszámlában is
Fotó: Haáz Vince
ami valamivel meghaladja az európai átlagot (79,1 százalék). Az eredmények a rendelkezésre álló legfrissebb, 2012-ben gyűjtött adatokon alapulnak, a frissítést 2023-ra tervezik.
Ami a légkondicionálóval felszerelt lakásokban (a ventilátorokat nem veszik számításba) élő lakosság arányát illeti, Romániában ez mindössze 4,9 százalék, azaz kevesebb mint fele a 10,1 százalékos uniós átlagnak. Tény azonban, hogy ebben az esetben az adatokat 2007-ben gyűjtötték, de ezek a legfrissebb rendelkezésre álló adatok.
A légkondicionáló berendezések birtoklása olyan mutató, amely a háztartásoknak hűtési és a fűtési képességének értékelésére használható. Ilyen berendezések birtoklása a hőmérsékleti értékek által okozott kellemetlenségekkel való megbirkózásra és az energiaszegénységből történő kilépésre való jobb képességet jelzi. Mindenesetre a villamosenergia-fogyasztás jelentős növekedéséről számoltak be ott, ahol a háztartások légkondicionálókkal rendelkeznek, amit súlyosbít a hűtésnek, mint alapvető szükségletnek az éghajlatváltozás miatt növekvő jelentősége, ami ahhoz vezet, hogy a háztartások jövedelmének nagyobb hányadát fordítják energiaköltségekre. Az energiaigénynek ez az eltolódása és a hatékony rendszerek beszerzésének nehézsége egyenlőtlenséget és fokozott kiszolgáltatottságot okozhat az alacsony jövedelmű háztartásokban” – húzza alá az EPAH által közzétett jelentés.
Románia közel 1,4 milliárd eurót kap energiafüggetlenséggel és energiaszegénységgel kapcsolatos beruházásokra a REpowerEU-terv keretében – közölte kedden Adrian Câciu pénzügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!