Éllovasból sereghajtó: egyre nagyobb a baj az észak-erdélyi sztráda Kolozs és Szilágy megyei szakaszán, elúszhat a pénz

„A CNAIR illetékesei felelősségtudatának hiánya, a pályázatok lebonyolításában mutatkozó legendás inkompetenciájukkal és a magát a kapacitását messze meghaladóan túlvállaló kivitelező UMB sereghajtóvá tette ezt a két, eredetileg élen álló szakaszt,

– írták az egyesület képviselői hétfő este a szervezet közösségi oldalán.

Emlékeztetnek: a szerződéseket 2020 június 26-án (Magyarzsombor–Vaskapu), illetve 2020 szeptember 22-én (Magyarnádas– Magyarzsombor) írták alá az UMB-vel, és mindkettő 12 hónapos tervezési és további 24 hónapos kivitelezési időt ír elő.

Az eredeti határidők tehát a 42,3 kilométeres szakasz megnyitását 2023 végére irányozták elő. A kivitelező jókora sebességgel kezdte el a munkát, és élt a remény, hogy tartani tudják a 2020-ban rögzített határidőket. 2021 szeptemberében azonban Magyarnádasnál, a temető közelében földcsuszamlás történt, ezt követően Pusztatopa térségében is hasonló probléma merült fel.

Az egyesület felidézi: a CNAIR másfél évig halogatta a korrekciós megoldásokról szóló döntést, majd – mint arról beszámoltunk –

A közbeszerzési eljárást 2023 augusztus elején indították el, de nagy meglepetésre az UMB nem is jelentkezett.

„Valószínűleg azért, mert nyakig benne vannak a 388 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út építésében, amit elnyertek, de már képtelenek a szokásos üzemben kivitelezni” – olvasható a bejegyzésben.

A szervezet szerint „a pályázat halogatása éppen jól jön nekik, hiszen ürügyet jelent a további késlekedésre”.

Az egyesület emlékeztet: a CNAIR végül 2024 januárjában egyetlen gyenge ajánlatot kapott a két viadukt megépítésére a törökországi Ozaltintól.

– mutatnak rá a Pro Infrastruktúra képviselői.

Mint emlékeztettek, a Magyarnádasnál és Pusztatopánál kialakult helyzet orvoslására két év és három hónap áll rendelkezésre, ennyit szabtak meg a tervezésre és a kivitelezésre.

„Még ha az Ozaltinnal áprilisban alá is írnák a szerződést, a szükséges bürokráciát (kisajátítás, környezetvédelmi jóváhagyás) és az építtető lecsökkent kapacitásait figyelembe véve nehéz elhinni, hogy képesek lennénk tartani a PNRR jelenlegi mérföldkövét: 2026 végét” – figyelmeztetnek.

Ráadásul

„Vannak azonban más bürokratikus akadályok is: a környezetvédelmi jóváhagyás felülvizsgálata folyamatban van (10 hektár erdőt kell kivágni), és Zutornál, ahol az autópálya a házak mellett fut, nincsenek hangszigetelő panelek” – tette hozzá a szervezet.

A Pro Infrastruktúra szerint, mivel túl sok szerződés van a portfóliójában, és túl kevés munkás kéz áll rendelkezésre az A7-es autópálya, a temesvári körgyűrű és a Galac–Brăila autópálya építőtelepén,

„A következtetés? Csak egy kisebb csoda folytán lehet ezt a két szakaszt még 2026-ban megnyitni, ahogy azt a PNRR előírja, így az európai pénzek elvesztésének kockázata maximális” – áll a bejegyzésben.