Életének 87. évében elhunyt Lámfalussy Sándor (Alexandre Lamfalussy) magyar származású, Belgiumban élő, belga állampolgárságú közgazdász, bankár, akit a közös európai fizetőeszköz létrehozásában szerzett érdemeiért gyakran emlegetnek „az euró atyjaként". Halálhírét családja hétfőn közölte a belga hírügynökséggel.
2015. május 11., 17:342015. május 11., 17:34
Lámfalussy Sándor Kapuváron született 1929. április 26-án. Magyarországot 1949-ben hagyta el. Nagy szerepet játszott a közös európai valuta megteremtésében.
A Delors-bizottság tagjaként (1988-1989) részt vett az Európai Monetáris Unió megvalósítási tervének kidolgozásában, majd 1994. január 1-jétől 1997. június 30-ig az Európai Központi Bank elődjének szánt, frankfurti székhelyű Európai Pénzügyi Intézet első elnöke volt.
Lámfalussy Sándor pragmatikus megközelítést szorgalmazott azoknak a konvergenciakritériumoknak az értelmezésben, amelyek alapján az egyes országok részt vehetnek az egységes fizetőeszközt használó rendszerben. „Nem egyszerűen egy számról van szó. Tartós időre kell belépni, látni, mi vár ránk, történelmi távlatba tekinteni\" – mondta még 1997-ben.
Lámfalussy Sándor az európai értékpapírpiacokat szabályozó „bölcsek tanácsának\" vezetőjeként (2000-2001) az európai tőkepiac-szabályozással kapcsolatban dolgozott ki javaslatokat. Egyik fia, a La Libre Belgique című napilapnál dolgozó Christophe Lamfalussy elmondta: apja az elsők között volt, aki bizalmatlanná vált a piacokkal szemben és spekultatív buborékok kialakulására figyelmeztetett, erősen ajánlva a pénzügyi rendszerek jobb szabályozását.
Érdemeinek elismerésére Lámfalussy Sándor a belga királytól 1993-ban bárói címet kapott, 1999-ben a francia Becsületrend parancsnoki fokozatát vehette át. 1995-ben a budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem díszdoktora lett, 1998-tól a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, 1999-től Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének elnöke volt, 2001-ben a Corvin-lánc kitüntetettje lett.
2008-ban megkapta az MTA Wahrmann Mór emlékérmét, ugyanabban az évben a Sólyom László államfő által életre hívott magyarországi oktatás lehetséges fejlesztésének és a korrupció problémájának elemzésére létrejött Bölcsek Tanácsának tagja lett, 2013-ban megkapta a Magyar Szent István Rendet.
Idén júliusban 16 276 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 26 százalékkal többet, mint a tavalyi hetedik hónapban – közölte pénteken a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete (APIA).
Lesz pénz a fizetésekre és a nyugdíjakra az év végéig – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A munkaerőpiac kihívásai Székelyföldön és tágabb értelemben Erdélyben is érezhetőek: a fiatalok gyakran kivándorolnak, a tapasztalt munkaerő pedig nem mindig találja a helyét a helyi gazdasági viszonyok között.
Már augusztus elsején mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk, ha vásárlásra adjuk a fejünket.
Románia lezárta a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal az országos helyreállítási tervének (PNRR) felülvizsgálatáról – jelentette ki csütörtökön Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 júniusában a májusival egyenlő 5,8 százalékos munkanélküliségi rátát regisztráltak Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Royal FrieslandCampina N.V. eladja a Napolact márkát, illetve a kolozsvári és marosvásárhelyi gyárai a magyar Bonafarm Groupnak – értesült az Economica.net. A tranzakcióra azonban még a Versenytanácsnak is rá kell bólintania.
Romániában épít gyárat a német repüléstechnikai vállalat, a Diehl Aviation – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Akár 15 százalékos villanyszámla-csökkenést remél Bogdan Ivan energiaügyi miniszter attól az átfogó intézkedéscsomagtól, amelynek három fő pillérét szerdán ismertette.
Egyre több ázsiai vendégmunkást foglalkoztató romániai munkáltató szembesül egy kényes és gyakran nem egyértelmű jogi problémával: mi történik abban az esetben, ha egy nem uniós állampolgár illegálisan elhagyja Romániát?
szóljon hozzá!