Váltáskényszerben. Nagyon sok alkalmazott inkább vált, mintsem béremelést kérne
Fotó: Pexels.com
A romániai munkavállalók fele váltott munkahelyet az elmúlt két évben, az alkalmazottak 70 százaléka pedig béremelés kérése helyett inkább új állást keresett, derül ki a napokban közzétett felmérésekből. Idén ez a jelenség tovább fokozódik. Vitályos Erzsébet humánerőforrás-szakértő szerint a jövőtől való aggodalom is váltásra készteti az alkalmazottak egy részét, úgy érzik, muszáj jobban fizető állást keresniük, különben nem birkóznak meg a növekvő inflációval, nem tudják fizetni a télre várt magas energiaszámlákat.
2022. augusztus 22., 08:542022. augusztus 22., 08:54
Tízből öt munkavállaló legalább egyszer munkahelyet váltott az elmúlt két évben, derül ki az eJobs Románia állásközvetítő platform legfrissebb felméréséből. A kutatás eredményei szerint azok, akik új állást kerestek, arra hivatkoztak, hogy nagyobb fizetést akartak, illetve túl nagy volt a régi munkahelyükön a megterhelés.
A munkahelyet váltók egyharmada pedig azért volt kénytelen új állás után nézni, mert a korábbi munkaadójuk elbocsátotta őket. A válaszadók 40 százaléka állítja, hogy 2019 óta nem váltott munkahelyet, amit a világjárvány és az azt követő gazdasági következmények által teremtett zavaros helyzetben a stabilitás iránti fokozott igény motivált.
Az eJobs elemzése szerint a romániai munkaerőpiacon jelenleg nagy a kereslet, így könnyen lehet váltani, ám a többség ezt mégis csak jól megalapozott indokkal lépi meg: magasabb fizetést, rugalmasabb munkaidőt, karrierépítési lehetőséget választanak, vagy rákényszeríti őket az elbocsátás.
„Máskülönben elég nehéz új jelentkezőket bevonzani, mert kevesen akarnak váltani, ha a munkaadók nem rukkolnak elő egy nagyon vonzó ajánlattal” – idézte a közlemény Raluca Dumitrát, a legnagyobb romániai álláskereső platform marketingvezetőjét.
Szakemberek szerint a felmérés eredményei azt mutatják, hogy az elmúlt két évben munkahelyet váltók 40 százalékát a magasabb fizetés motiválta, 14 százalékuk a megterhelésre panaszkodott, 12 százalék pedig azért keresett más munkát, mert már nem szerette azt, amit addig végzett. 27 százalékukat eközben elbocsátották, 3 százalék pedig azért nézett új állás után, mert a munkáltató nem volt hajlandó biztosítani a távmunka lehetőségét.
Jó részük az elbocsátottak közül került ki, akik elvesztették az ágazat stabilitásába vetett bizalmukat. A gazdasági kontextus és a stabilitás iránti igény visszatérő elemként jelenik meg az ilyen karrierváltásról szóló döntésben, mivel ritkán fordul elő, hogy egy másik munkahely keresésekor ilyen sokan egy teljesen új iparágban szeretnének dolgozni” – vonta le a következtetést Raluca Dumitra.
A Cristinaprofeanu.ro állásközvetítő ügynökség felméréséből eközben arra derült fény, hogy a romániai alkalmazottak 70 százaléka legalább 20 százalékkal nagyobb bért szeretne, de a fizetésemelés kérése helyett inkább munkahelyet vált. „Ez egy paradox helyzet. Sok munkavállaló arra hivatkozva vált állást, hogy kevés a bére, de még csak meg sem próbál nagyobb fizetést kérni a munkaadójától” – állapította meg Cristina Profeanu, a felmérést végző ügynökség vezetője.
A humánerőforrás-szakértő elmondta, a munkaadók nagy része nem fizetésemeléssel, hanem rugalmas munkaidővel, a pihenőszabadság növelésével, ajándékutalványokkal, szakmai képzéssel és a távmunka lehetőségével próbálja megtartani az értékes alkalmazottjait. Emlékeztetett arra, hogy Romániában jelentősen csökkent a munkavállalók száma, a 2019-ben nyilvántartott 4,2 millióról a 2021-ben jegyzett 3,8 millióra.
„Világos és elérhető célokat kell kitűzniük a beosztottak számára, ugyanakkor rugalmas munkaidőt kell biztosítaniuk, amely lehetővé teszi az alkalmazottaknak a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartását” – nyilatkozta Cristina Profean.
„Az emberek elveszítették a türelmüket, akik a pandémia alatt még kivártak, most sorozatban nyújtják be a felmondásukat” – erősítette meg a Krónika megkeresésére Vitályos Erzsébet humánerőforrás-szakértő is.
Kifejtette: meglepő módon a nyári hónapokban is sokan váltanak, holott korábban ez az időszak a szabadságolásról, a vakációról szólt, és csak szeptemberben gondolkodtak el a munkavállalók az esetleges váltáson. A humánerőforrás-szakértő szerint a fluktuáció hátterében több tényező áll. Egyrészt nagyon kevés a képzett, jó munkaerő a piacon, folyamatosan zajlik a vadászat a szakemberekért, a meghirdetett állásokra egyre kevesebben jelentkeznek.
Fotó: 123RF
Másik oldalon érzékelhető a pánik, hogy lépni kell, nagyobb fizetésre van szükség, az alkalmazottak attól tartanak, hogy ősztől nagymértékben megnőnek a kiadásaik, a magas energiaszámlák megterhelik a családi költségvetést.
– osztotta meg velünk tapasztalatait a szakértő. Hozzátette: sok munkaadó ugyanakkor nem tudja legalább a 15 százalékosra elővetített infláció mértékében emelni a béreket, mert ez elég nagy megterhelést jelent egy nagyobb létszámú vállalatnál.
„Az elmúlt időszakban, ha a cég nem tudta bevállalni az általános fizetésemelést, inkább a kulcsemberekre koncentrált, és őket próbálta megtartani. A költségvetés előre megvan, az alapján tudják, mit tudnak bevállalni, viszont gondot jelent, ha valakinek ellenajánlatot kell adni, és a korábbi bére kétszeresét kéri. Az is segít, hogy az étkezési utalványokat megemelték 30 lejre, ez 600 lej pluszjövedelmet jelent, ha havi 20 napot dolgozik a munkavállaló” – fejtette ki Vitályos Erzsébet.
Ő maga azt tapasztalta, általában felteszik a kérdést a távozó alkalmazottnak, hogy miért nem jelezte korábban elégedetlenségét, ilyenkor gyakran azt a választ kapják, hogy kivártak, megértették, hogy a pandémia alatt visszaesett a piac, de ha az idei év első negyedében sem kaptak béremelést, új lehetőségek után néztek.
Ha érzékelik is az elégedetlenséget, de nincs fedezet béremelésre, akkor a cég elveszítheti az embereit. Általában a multinacionális cégek ígérnek akkora bért, amit egy kisebb hazai cég már nem tud megadni, különösen, ha erre nem is volt felkészülve” – részletezte Vitályos Erzsébet.
Arra is kitért, a fiatal munkavállalók hatékonyabban tárgyalnak, a mostani negyvenesek még ahhoz vannak szokva, hogy ha valaki keményen dolgozik, a munkaadója majd megjutalmazza, és úgyis megemeli a bérét, ám a valóság az, hogy ha nem kéri, ez ritkán történik meg.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!