Fotó: Pixabay.com
Az Európai Unió tagállamainak energiaügyekért felelős miniszterei elfogadták az Európai Bizottság gázmegtakarítást célzó javaslatát. Ennek értelmében a tagországok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a tél folyamán 15 százalékkal csökkentik a gázfelhasználást Európa energiaellátása biztonságának növelése érdekében – közölte az uniós tanács kedden.
2022. július 26., 15:292022. július 26., 15:29
2022. július 26., 16:502022. július 26., 16:50
Az Energiaügyi Tanács rendelete szerint valamennyi EU-tagállam augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkenti a gázfelhasználást, hogy megelőzzék az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaválságot. A célok elérésére a tagállamok önkéntes alapon kötelezik el magukat, amennyiben viszont az Európai Bizottság az ellátás biztonságára vonatkozó „uniós riasztást” hirdetne ki, a gázkereslet-csökkentés kötelező valamennyi tagállam számára.
A gázfelhasználás csökkentésének célja,
– írták.
Az európai uniós gáztakarékossági rendelet megalapozatlan, végrehajthatatlan és teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a magyar emberek érdekeit, ezért a kormány egyetlen tagállamként nemmel szavazott az elfogadására – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az energiaügyekkel foglalkozó európai uniós szakminiszterek rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy komoly vita zajlott, ami nem is meglepő, miután a közösség az elmúlt hónapokban „energiaellátási vészhelyzetbe lavírozta saját magát”, de végül politikai egyezség született az elfogadásról, amelyet írásos szavazás követ majd borítékolható eredménnyel. „Egyedül mi jeleztük, hogy nemmel szavazunk, mert a rendelet teljes egészében figyelmen kívül hagyja a magyar emberek érdekeit” – emelte ki.
A rendelet azonban egyebek mellett lehetőséget biztosított arra, hogy azok a tagországok, melyek nincsenek összekapcsolva más tagországok gázhálózataival, menetességet kérjenek a kötelező gázfelhasználás csökkentére vonatkozó célok teljesítése alól. Azok a tagállamok, amelyek villamosenergia-hálózatai nincsenek összehangolva az európai villamosenergia-rendszerrel, és amelyek áramtermelése nagymértékben függ a gáztól, szintén mentességet élvezhetnek a villamosenergia-ellátási válság kockázatának elkerülése érdekében.
A tagállamok akkor is eltérést kérhetnek a célérték teljesítésétől, ha elérték gáztárolási kapacitásuk maximumát, ha nagymértékben függenek a gáztól, mint az alapvető fontosságú iparágak alapvető energiaforrásától,
A tagállamok megállapodtak abban is, hogy intézkedéseik hatása nem érinti a védett fogyasztókat, köztük a háztartásokat és a társadalom működéséhez szükséges alapvető szolgáltatásokat, például az alapvető fontosságú szervezeteket, az egészségügyet és a védelmi hatóságokat. A lehetséges intézkedések közé egyebek között a villamosenergia-ágazatban felhasznált gáz csökkentése, az iparban használt üzemanyag felváltását ösztönző intézkedések, nemzeti figyelemfelkeltő kampányok, a fűtés és a hűtés csökkentésére irányuló célzott kötelezettségek tartozhatnak.
A rendelet kivételes és rendkívüli, korlátozott időre szól. Egy évig marad érvényben, az Európai Bizottság azonban 2023 májusáig vizsgálatot végez, hogy mérlegelje meghosszabbításának szükségességét – tették hozzá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a rendelet tanácsi elfogadását követően kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta:
Szavai szerint a rekordidő alatt elért megállapodás biztosítani fogja a gázfogyasztás rendezett és összehangolt csökkentését az Európai Unióban, és szavatolja, hogy Európa megfelelően készülhessen fel a következő télre. A gázfelhasználás 15 százalékos csökkentése iránti közös elkötelezettség jelentős lépés, ugyanis segít elérni azt a célt, hogy a gáztározók elégséges töltöttségi szintet érjenek el már a tél beállta előtt – mondta.
– fogalmazott.
A Gazprom hétfői bejelentése, miszerint az Európai Áramlat gázvezetéken keresztül tovább csökkenti az Európába irányuló gázszállításokat, minden igazolható technikai ok nélküli, és Oroszország, mint energiaszolgáltató megbízhatatlanságát mutatja – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.
Elfogadja a kormány szerdai ülésén az üdülési csekkek odaítélésének szabályait rögzítő határozattervezetet – jelentette be az ülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
szóljon hozzá!