Elemzők a görög helyzetről: a legjobb megoldás született

Kifejtette: sokkal többet kell dolgozni, hogy az egységes Európa létrejöjjön, s „ahogy annak idején Románia is lenyelte a keserű pirulát, úgy a többi országnak – ahol gazdasági kiigazításra van szükség – is be kell vállalnia a reformokat\".

Diósi ugyanakkor emlékeztetett, hogy hétfőn a tőzsdék „elszálltak\" a kedvező hír hallatán, mindenik azonnal emelkedni kezdett. A szakember azonban egyúttal arra figyelmeztet, hogy meg kell várni a tényleges intézkedéseket. „Ha csak felületes lépések lesznek, akkor annak komoly következményei lehetnek\" – magyarázta. A pénzügyi szakember szerint azért kell óvatosnak lenni, mert rengeteg ellenzője lesz a mostani megállapodásnak.

Kérdéses szerinte, hogy a görög kormány képes lesz-e végigvinni a szükséges reformokat úgy, hogy a népszavazáson a görögök többsége azok ellen szavazott. Kifejtette: a görög válságnak az a tanulsága, hogy az egységesülő Európában egy egységesebb pénzügyi politikára kell törekedni.

Ilie Şerbănescu makrogazdasági elemző szerint sem volt más megoldás, mint a jelenlegi megállapodás, a német elképzelés, hogy öt évre felfüggesszék Görögország eurózóna-tagságát, szerinte megvalósíthatatlan lett volna. A szakember lapunknak kifejtette: már a kezdettől fogva hitt abban, hogy lesz megállapodás, mert közbeléptek az amerikaiak, ellenkező esetben pedig a görögök az erős geopolitikai pozíciójukkal „kereskedtek\" volna, amellyel a NATO révén most az Egyesült Államok rendelkezik.

„Itt nem gazdasági kérdésről volt szó, hiába próbáltak meg a németek azt csinálni belőle. A hitelezők már a kölcsön odaítélsének pillanatában jól tudták, hogy a görögök nem dolgoznak, nem fizetnek rendesen adót. Ha szigorúan a gazdasági szempontokat vesszük figyelembe, Görögországnak, versenyképességét tekintve, nem volt mit keresnie, és most sincs az eurózónában\" – szögezte le Şerbănescu. Hozzáfűzte: a tény, hogy Görögországot mégis felvették annak idején a valutaunióba, politikai döntés volt, a többi mese.

„Az egyezség politikai természetű: mindenki tudja, hogy a görögök nem fognak tudni fizetni, és a reformokat sem lesznek képesek véghezvinni\" – magyarázta a makrogazdasági elemző, hozzátéve, természetesen a görögöknek szükségük lesz reformokra, „de nem azért, hogy vissza tudják fizetni az adósságaikat, hanem azért, hogy egyáltalán túléljenek\".

Mint részletezte, arról lehet szó, hogy azokat a gazdasági kiváltságokat szüntessék meg, amelyekkel jelenleg a görög hadsereg, a politikai cégek és az ortodox egyház rendelkezik. Szerinte a megoldás 60-80 százalékos adósságelengedés lehet, „csak így lehet remélni, hogy a görögök talpra állnak\".

„Németország sem létezne a mai formájában, ha 1953-ban nem engedik el államadóssága jelentős részét, ők is így kezdték a fejlődést. A görögök hitelezőinek is választ kell adniuk, el kell fogadniuk az adósság elengedését\" – fejtette ki Şerbănescu, rámutatva, a görögök azért adósodtak el, mert adtak nekik hitelt, nem azért, mert ők kérték.