Egyre több a munkahelyi haláleset a kánikula miatt, uniós szabályozást kérnek

Elsősorban a tűző napon dolgozókat kellene védeni, vélik az európai szakszervezetek •  Fotó: Barabás Ákos

Elsősorban a tűző napon dolgozókat kellene védeni, vélik az európai szakszervezetek

Fotó: Barabás Ákos

Uniós szinten szabályozni kellene a maximális munkahelyi hőmérsékletet, hogy elejét vegyék az elmúlt időszakban a kánikula miatt Nyugat-Európa-szerte megnőtt munkahelyi haláleseteknek – kéri az Európai Szakszervezetek Szövetsége (CES).

Pap Melinda

2022. július 26., 19:372022. július 26., 19:37

Az érdekvédelmi szervezet hétfőn azt kérte az uniós illetékesektől, hogy állapítsák meg, mennyi lehet a a maximális hőmérséklet a munkahelyeken, az elmúlt hetekben ugyanis több nyugat-európai országban haltak meg alkalmazottak a nagy hőség miatt – számolt be az AFP hírügynökség alapján az Agerpres.

Emlékeztetnek, hogy múlt héten két munkás halt meg Spanyolországban napszúrás miatt, egyikük szórólapokat osztogatott a tűző napon.

Franciaországban 2020-ban összesen 12 személy vesztette életét a munkahelyén a nagy hőség miatt, írja a szakszervezeti szövetség. Emléleztet, hogy az Eurofound kimutatása szerint az Európai Unióban az alkalmazottak 23 százalékának kell magas hőmérsékleten dolgoznia munkahelyén a munkaideje legkevesebb egynegyedében. A mezőgazdaságban ez az arány 36 százalékra nő, míg az építkezésben eléri a 38 százalékot. Ennek ellenére

csupán az európai államok kis hányadában szabályozza törvény, hogy kánikula esetén miként kell óvni a munkaadónak beosztottjai egészségét, és ezek a jogszabályok országonként eltérnek.

Belgiumban például 22 Celsius fok felett tilos fizikailag megerőltető munkát végezni, míg Magyarországon az ilyen típusú munkát 5 Celsius fokkal magasabb hőmérséklet esetén kell beszüntetni. Szlovéniában 28 Celsius fok a határ, ennél magasabb hőmérsékleten semmilyen típusú munkát nem engedélyeznek. Az Egészségügyi Világszervezet szerint 16 és 24 Celsius fok között van az optimális munkahelyi hőmérséklet.

Idézet
Azoknak a munkásoknak, akik nap mint nap a klímaválság frontvonalában vannak, speciális védelemre van szükségük”

– hívta fel a figyelmet Claes-Mikael Stahl, a CES főtitkárhelyettese. Rámutatott: az időjárás nem veszi figyelembe az országhatárokat, épp ezért van szükség uniós szintű szabályozásra.

A júliusban egész Nyugat-Európát elborító hőhullám csak Spanyolországban több mint 500 halálesetet okozott, de megdőltek a melegrekordok Franciaországban, Nagy-Britanniában és Dániában is. A rendkívül magas hőmérsékletet a szakemberek a klímaváltozásnak és az ezzel együtt járó üvegházhatásnak tudják be.

Romániában minimális mértékben térnek ki a munkavédelmi törvények a nagy hőségre,

írta a hazai szabályozást összegző cikkében a Cotidianul. A bukaresti lap szerint azt, hogy mely szakterületen dolgozókat kell védelemben részesíteni magas hőmérséklet esetén a 2000/99-es sürgősségi kormányrendelet szabályozza. Kimondja, hogy extrém hőmérséklet esetén a munkaadónak óvintézkedéseket kell bevezetni az alkalmazottak egészségének és biztonságának a védelme érdekében.

Extrém hőmérsékletnek a 37 Celsius fok fölötti hőség minősül, vagy amikor túlzottan magas a levegő páratartalma.

Ilyenkor a munkaadónak csökkenteni kell a munka időtartalmát, gyakrabban kell szünetet elrendelni, amikor az alkalmazottak árnyékos, hűvös helyen pihenhetnek, illetve biztosítania kell a helyiség megfelelő szellőzését. Emellett biztosítania kell a 2–4 liter ivóvizet minden alkalmazottnak, a megfelelő védőfelszerelést és adott esetben 11 óra előtti, illetve 17 óra utáni időszakra kell átcsoportosítani a munkaidőt.

A jogszabály arra is kitér, hogy a munkaadó és a szakszervezetek közös megegyezése alapján magas hőmérséklet esetén csökkenthető a munkaidő,

és amennyiben az alkalmazottak 6 hónapon belül bepótolják a kieső órákat, megkaphatják a teljes bérüket. De az is lehetséges, hogy csökkentett munkaidővel dolgozzak és ennek megfelelő, kisebb bért kapjanak erre az időszakra.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára

Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára
2025. július 08., kedd

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését

A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését
2025. július 08., kedd

Költségvetési Tanács: a deficitcsökkentő csomag bevezetésével Románia elkerülheti a leminősítést

Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.

Költségvetési Tanács: a deficitcsökkentő csomag bevezetésével Románia elkerülheti a leminősítést
2025. július 08., kedd

Sokba fog fájni: jelentősen drágulnak augusztustól az üzemanyagok

A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.

Sokba fog fájni: jelentősen drágulnak augusztustól az üzemanyagok
2025. július 08., kedd

Folytatódnak a tiltakozó akciók a közszférában

A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Folytatódnak a tiltakozó akciók a közszférában
2025. július 08., kedd

Lépéskényszerben a kormány: nincsenek EU-pénzek, ha nem sikerül teljesíteni a mérföldköveket

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.

Lépéskényszerben a kormány: nincsenek EU-pénzek, ha nem sikerül teljesíteni a mérföldköveket
2025. július 08., kedd

Bolojan az áfaemelésről: az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, ezt meg kell lépni

Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan az áfaemelésről: az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, ezt meg kell lépni
2025. július 08., kedd

A siralmas gazdasági helyzet ellenére kétszeresére emelték a román állami légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét

Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.

A siralmas gazdasági helyzet ellenére kétszeresére emelték a román állami légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét
2025. július 07., hétfő

Állami roncshoz irányítanák a lakosságnak szánt milliárdokat?

A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.

Állami roncshoz irányítanák a lakosságnak szánt milliárdokat?
2025. július 07., hétfő

Máris visszafogta a költekezést a lakosság, elemzők szerint a recesszió sem zárható ki

Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.

Máris visszafogta a költekezést a lakosság, elemzők szerint a recesszió sem zárható ki