Egyre több a munkahelyi haláleset a kánikula miatt, uniós szabályozást kérnek

Elsősorban a tűző napon dolgozókat kellene védeni, vélik az európai szakszervezetek •  Fotó: Barabás Ákos

Elsősorban a tűző napon dolgozókat kellene védeni, vélik az európai szakszervezetek

Fotó: Barabás Ákos

Uniós szinten szabályozni kellene a maximális munkahelyi hőmérsékletet, hogy elejét vegyék az elmúlt időszakban a kánikula miatt Nyugat-Európa-szerte megnőtt munkahelyi haláleseteknek – kéri az Európai Szakszervezetek Szövetsége (CES).

Pap Melinda

2022. július 26., 19:372022. július 26., 19:37

Az érdekvédelmi szervezet hétfőn azt kérte az uniós illetékesektől, hogy állapítsák meg, mennyi lehet a a maximális hőmérséklet a munkahelyeken, az elmúlt hetekben ugyanis több nyugat-európai országban haltak meg alkalmazottak a nagy hőség miatt – számolt be az AFP hírügynökség alapján az Agerpres.

Emlékeztetnek, hogy múlt héten két munkás halt meg Spanyolországban napszúrás miatt, egyikük szórólapokat osztogatott a tűző napon.

Franciaországban 2020-ban összesen 12 személy vesztette életét a munkahelyén a nagy hőség miatt, írja a szakszervezeti szövetség. Emléleztet, hogy az Eurofound kimutatása szerint az Európai Unióban az alkalmazottak 23 százalékának kell magas hőmérsékleten dolgoznia munkahelyén a munkaideje legkevesebb egynegyedében. A mezőgazdaságban ez az arány 36 százalékra nő, míg az építkezésben eléri a 38 százalékot. Ennek ellenére

csupán az európai államok kis hányadában szabályozza törvény, hogy kánikula esetén miként kell óvni a munkaadónak beosztottjai egészségét, és ezek a jogszabályok országonként eltérnek.

Belgiumban például 22 Celsius fok felett tilos fizikailag megerőltető munkát végezni, míg Magyarországon az ilyen típusú munkát 5 Celsius fokkal magasabb hőmérséklet esetén kell beszüntetni. Szlovéniában 28 Celsius fok a határ, ennél magasabb hőmérsékleten semmilyen típusú munkát nem engedélyeznek. Az Egészségügyi Világszervezet szerint 16 és 24 Celsius fok között van az optimális munkahelyi hőmérséklet.

Idézet
Azoknak a munkásoknak, akik nap mint nap a klímaválság frontvonalában vannak, speciális védelemre van szükségük”

– hívta fel a figyelmet Claes-Mikael Stahl, a CES főtitkárhelyettese. Rámutatott: az időjárás nem veszi figyelembe az országhatárokat, épp ezért van szükség uniós szintű szabályozásra.

A júliusban egész Nyugat-Európát elborító hőhullám csak Spanyolországban több mint 500 halálesetet okozott, de megdőltek a melegrekordok Franciaországban, Nagy-Britanniában és Dániában is. A rendkívül magas hőmérsékletet a szakemberek a klímaváltozásnak és az ezzel együtt járó üvegházhatásnak tudják be.

Romániában minimális mértékben térnek ki a munkavédelmi törvények a nagy hőségre,

írta a hazai szabályozást összegző cikkében a Cotidianul. A bukaresti lap szerint azt, hogy mely szakterületen dolgozókat kell védelemben részesíteni magas hőmérséklet esetén a 2000/99-es sürgősségi kormányrendelet szabályozza. Kimondja, hogy extrém hőmérséklet esetén a munkaadónak óvintézkedéseket kell bevezetni az alkalmazottak egészségének és biztonságának a védelme érdekében.

Extrém hőmérsékletnek a 37 Celsius fok fölötti hőség minősül, vagy amikor túlzottan magas a levegő páratartalma.

Ilyenkor a munkaadónak csökkenteni kell a munka időtartalmát, gyakrabban kell szünetet elrendelni, amikor az alkalmazottak árnyékos, hűvös helyen pihenhetnek, illetve biztosítania kell a helyiség megfelelő szellőzését. Emellett biztosítania kell a 2–4 liter ivóvizet minden alkalmazottnak, a megfelelő védőfelszerelést és adott esetben 11 óra előtti, illetve 17 óra utáni időszakra kell átcsoportosítani a munkaidőt.

A jogszabály arra is kitér, hogy a munkaadó és a szakszervezetek közös megegyezése alapján magas hőmérséklet esetén csökkenthető a munkaidő,

és amennyiben az alkalmazottak 6 hónapon belül bepótolják a kieső órákat, megkaphatják a teljes bérüket. De az is lehetséges, hogy csökkentett munkaidővel dolgozzak és ennek megfelelő, kisebb bért kapjanak erre az időszakra.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 11., vasárnap

Mennyi arany jut egy emberre a Földön – és mennyi van ebből a romániaiaknál?

A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.

Mennyi arany jut egy emberre a Földön – és mennyi van ebből a romániaiaknál?
2025. május 11., vasárnap

Megéri erdőt telepíteni, pályázatból fedezhető minden költség

Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.

Megéri erdőt telepíteni, pályázatból fedezhető minden költség
2025. május 10., szombat

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?

A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?
2025. május 09., péntek

Mérséklődött a sokkhatás: hajszálnyit csökkent, de még 5 lej fölött az euró, lassult a ROBOR növekedése

Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.

Mérséklődött a sokkhatás: hajszálnyit csökkent, de még 5 lej fölött az euró, lassult a ROBOR növekedése
2025. május 09., péntek

Burduja: Románia objektív okokból nem zárhatja be a széntüzelésű hőerőműveket

Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.

Burduja: Románia objektív okokból nem zárhatja be a széntüzelésű hőerőműveket
2025. május 09., péntek

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint

Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint
2025. május 08., csütörtök

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP
2025. május 08., csütörtök

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint

Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint
2025. május 08., csütörtök

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen

Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen
2025. május 08., csütörtök

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat

Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat