Elsősorban a tűző napon dolgozókat kellene védeni, vélik az európai szakszervezetek
Fotó: Barabás Ákos
Uniós szinten szabályozni kellene a maximális munkahelyi hőmérsékletet, hogy elejét vegyék az elmúlt időszakban a kánikula miatt Nyugat-Európa-szerte megnőtt munkahelyi haláleseteknek – kéri az Európai Szakszervezetek Szövetsége (CES).
2022. július 26., 19:372022. július 26., 19:37
Az érdekvédelmi szervezet hétfőn azt kérte az uniós illetékesektől, hogy állapítsák meg, mennyi lehet a a maximális hőmérséklet a munkahelyeken, az elmúlt hetekben ugyanis több nyugat-európai országban haltak meg alkalmazottak a nagy hőség miatt – számolt be az AFP hírügynökség alapján az Agerpres.
Franciaországban 2020-ban összesen 12 személy vesztette életét a munkahelyén a nagy hőség miatt, írja a szakszervezeti szövetség. Emléleztet, hogy az Eurofound kimutatása szerint az Európai Unióban az alkalmazottak 23 százalékának kell magas hőmérsékleten dolgoznia munkahelyén a munkaideje legkevesebb egynegyedében. A mezőgazdaságban ez az arány 36 százalékra nő, míg az építkezésben eléri a 38 százalékot. Ennek ellenére
Belgiumban például 22 Celsius fok felett tilos fizikailag megerőltető munkát végezni, míg Magyarországon az ilyen típusú munkát 5 Celsius fokkal magasabb hőmérséklet esetén kell beszüntetni. Szlovéniában 28 Celsius fok a határ, ennél magasabb hőmérsékleten semmilyen típusú munkát nem engedélyeznek. Az Egészségügyi Világszervezet szerint 16 és 24 Celsius fok között van az optimális munkahelyi hőmérséklet.
– hívta fel a figyelmet Claes-Mikael Stahl, a CES főtitkárhelyettese. Rámutatott: az időjárás nem veszi figyelembe az országhatárokat, épp ezért van szükség uniós szintű szabályozásra.
A júliusban egész Nyugat-Európát elborító hőhullám csak Spanyolországban több mint 500 halálesetet okozott, de megdőltek a melegrekordok Franciaországban, Nagy-Britanniában és Dániában is. A rendkívül magas hőmérsékletet a szakemberek a klímaváltozásnak és az ezzel együtt járó üvegházhatásnak tudják be.
írta a hazai szabályozást összegző cikkében a Cotidianul. A bukaresti lap szerint azt, hogy mely szakterületen dolgozókat kell védelemben részesíteni magas hőmérséklet esetén a 2000/99-es sürgősségi kormányrendelet szabályozza. Kimondja, hogy extrém hőmérséklet esetén a munkaadónak óvintézkedéseket kell bevezetni az alkalmazottak egészségének és biztonságának a védelme érdekében.
Ilyenkor a munkaadónak csökkenteni kell a munka időtartalmát, gyakrabban kell szünetet elrendelni, amikor az alkalmazottak árnyékos, hűvös helyen pihenhetnek, illetve biztosítania kell a helyiség megfelelő szellőzését. Emellett biztosítania kell a 2–4 liter ivóvizet minden alkalmazottnak, a megfelelő védőfelszerelést és adott esetben 11 óra előtti, illetve 17 óra utáni időszakra kell átcsoportosítani a munkaidőt.
és amennyiben az alkalmazottak 6 hónapon belül bepótolják a kieső órákat, megkaphatják a teljes bérüket. De az is lehetséges, hogy csökkentett munkaidővel dolgozzak és ennek megfelelő, kisebb bért kapjanak erre az időszakra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!