Fotó: Gábos Albin
Elemzők szerint októbertől meghaladja a 4 százalékot a fogyasztói jelzáloghitelek irányadó mutatója (IRCC), így jelentősen nőhet a hosszú lejáratú bankkölcsönnel rendelkezők havi törlesztőrészlete.
2022. szeptember 29., 12:022022. szeptember 29., 12:02
A legtöbb pénzintézet 4,06 százalékos IRCC-t használva számolta ki a kamatot októbertől kezdődően mind a már futó, mind pedig a következő hónapokban felvehető hitelek esetében – közölte az Economica.net. A gazdasági portál által bemutatott egyik példa szerint egy 300 ezer lejes, 25 éves futamidejű Új otthon kölcsön esetében az ügyfél jelenleg átlagosan 4,65 százalékos összkamattal (2 százalékos fix banki kamatrész plusz 2,65 százalékos IRCC) 1694 lejt fizet havonta, ám októbertől 6,06 százalékra ugrik a teher, ami 1944 lejes havi visszafizetendő összeget eredményez.
Abban az esetben, ha a fix kamat három százalékos (az Új otthon programban ez 2 és 3 százalék között mozoghat), a teljes kamat pedig így 5,65-re rúg, utóbbi októbertől 7,06-ra ugrik, ami által egy 275 ezer lejes hitel esetében 1546-ról 1763 lejre nő a részlet (216 lejes növekedés). A portál egy harmadik példát is bemutatott, amelyben az idén júliusban tapasztalt átlagos adatokra alapoznak – ezekben a még a régi bankközi hitelkamatlábat, a jelentősen elszállt ROBOR-t alkalmazó hitelek is benne vannak. Eszerint egy 225 ezer lejes, 25 éves futamidejű hitel eddig átlagosan 6,41 százalékos kamatterhet viselt, ez pedig most 7,82 százalékra ugrik, ami 1506 lejről 1709 lejre növeli a havi részletet.
Mint ismeretes, a régi hitelesek közül az elmúlt hónapokban több ezren kérték az átállást a három vagy hat hónapos bankközi hitelkamatlábról (ROBOR) a fogyasztói hitelek irányadó mutatójára (IRCC), ugyanis előbbi jelentősen megugrott, jelenleg kevéssel 8 százalék alatt mozog. Eközben az IRCC sokkal kisebb értékeken állt, az elmúlt három hónapban 2,65 százalékon. Ugyanakkor köztudott, hogy a ROBOR-t 2019-ben felváltó index, az IRCC (amelyet anno a törlesztőrészletek stabilizálása érdekében vezetett be a kormány és a jegybank; a 2019 tavasza óta felvett hitelek esetében már ezt a kamatlábat alkalmazzák) jelentős fáziseltolódással, de nagyjából követi a ROBOR útját.
Az új, hivatalosan negyedévente frissített mutatót már a korábban lebonyolított, valós tranzakciók alapján számolják, miközben elődje a bankok által az egymás közötti adásvételek esetén egy időintervallumban csupán felajánlott kamatok átlagát tükrözi. Egyes szakvélemények szerint magas, növekvő infláció esetén az IRCC-s ügyfelek járnak jobban, miközben a ROBOR nagyon alacsony infláció esetén lehet „nyerő”.
A neheze még hátravan – jelentette ki a Krónika által megkeresett bankpiaci szakértő, amikor arról kérdeztük, mikor érkezhetnek végre jó hírek azok számára, akiknek folyamatosan nő a banki törlesztőrészletük.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.
szóljon hozzá!