Fotó: Székelyhon
A munkáltatói szövetségeket és a szakszervezeteket egyaránt aggasztja a kormánynak az az elképzelése, hogy pénz váltsa fel a munkavállalóknak adott étkezési, üdülési utalványokat és egyéb értékjegyeket.
2023. szeptember 07., 18:472023. szeptember 07., 18:47
2023. szeptember 07., 19:022023. szeptember 07., 19:02
Harmincöt munkáltatói és szakszervezeti szövetség csütörtökön nyílt levélben hívta fel a figyelmet arra, hogy miközben két hónappal ezelőtt az üdülési csekkek magáncégek által történő bevezetését ösztönző kedvezményekről tárgyaltak a törvényhozók a parlamentben, a háromoldalú érdekegyeztető tanács pedig az étkezési utalványok értékének 35, illetve 40 lejre emelését mérlegelte,
Felhívják a figyelmet, hogy az utalványok pénzre váltása nagy hiba lenne. „A nemzetgazdaság veszítene a legtöbbet ebből, ezért nem értjük, egyáltalán hogyan jöhetett szóba ez a kormány részéről” – fogalmaztak. Hozzátették, az intézkedés egyrészt a feketegazdaságot táplálná, másrészt a pénzt külföldön vagy akár cigarettára, alkoholra vagy szerencsejátékokra is elkölthetnék a kedvezményezettek.
A nyílt levélben Csehország példájával érvelnek, ahol két éve pénzt adnak értékjegyek helyett, és az intézkedés évi 146 és 215 millió euró közötti összeggel terheli meg a költségvetést. „Nem hinnénk, hogy Románia költségvetése megengedhet magának egy ilyen kísérletet” – nyomatékosították, hozzátéve, hogy a nyílt levelet aláíró valamennyi munkáltatói szövetség és szakszervezet határozottan ellenzi az intézkedést.
Közleményt bocsátott ki a téma kapcsán a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetsége (ANAT) is. E szerint a vakációs utalványok esetleges eltörlése, odaítélésük felfüggesztése vagy a csekkek pénzre váltása a hazai turisztikai ágazat bevételeinek 35-50 százalékos csökkenését vonná maga után. Ha a kormány elképzelései megvalósulnak, az üdülési csekkek jelenlegi kedvezményezettjeinek 20 százaléka nem engedhetné meg magának, hogy elmenjen nyaralni, további 20 százalékuk pedig valószínűleg külföldi célpontot választana – hívja fel a figyelmet az ANAT.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!