Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/SW Umwelttechnik
Az idei első hét hónapban a nyers adatok szerint 1,8 százalékkal, a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,4 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2023 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Agerpres hírügynökség az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján.
2024. szeptember 13., 16:272024. szeptember 13., 16:27
2024. szeptember 13., 16:312024. szeptember 13., 16:31
A vizsgált időszakban a nyers adatok szerint a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás 5,5 százalékkal, a feldolgozóipar 1,3 százalékkal, a kitermelőipar pedig 0,6 százalékkal esett vissza.
Tavaly júliushoz képest az idei hetedik hónapban a nyers adatok szerint 0,2 százalékkal nőtt az ipari termelés, miután a kitermelőipar 2,9 százalékkal többet termelt. Másrészt a villamosenergia-termelés, hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás 0,2 százalékkal csökkent, a feldolgozóipar pedig az előző évi szinten stagnált.
A szezonális és naptárhatásokkal kiigazított adatok szerint 3,9 százalékkal csökkent az ipari termelés júliusban tavaly júliushoz mérten a feldolgozóipar teljesítményének 4,5 százalékos, illetve a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás teljesítményének 1,6 százalékos mérséklődése nyomán. Ezzel szemben a kitermelőipar teljesítménye 2,2 százalékkal nőtt.
Idén júniushoz viszonyítva júliusban a nyers adatok szerint 3 százalékkal nőtt az ipari termelés Romániában, miután a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás teljesítménye 10,7 százalékkal, a kitermelőiparé 4,6 százalékkal, a feldolgozóiparé 1,9 százalékkal emelkedett.
A kiigazított adatok szerint havi összevetésben 3,4 százalékkal visszaesett az ipari termelés a feldolgozóiparban regisztrált 4,6 százalékos mérséklődés nyomán. Ezzel szemben a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás teljesítménye 3,1, a kitermelőiparé 1,2 százalékkal emelkedett idén júliusban.
A jegybank szerint az idei év első hét hónapjában 15,178 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, 33,99 százalékkal nagyobb az előző év azonos időszakában jegyzett 11,328 milliárd eurós deficitnél. A közlemény szerint az áruforgalmi egyenleg 2,531 milliárd euróval magasabb deficitet, a szolgáltatási egyenleg 1,303 milliárd euróval alacsonyabb többletet, az elsődleges jövedelmek egyenlege 538 millió euróval magasabb hiányt, a másodlagos jövedelmek egyenlege pedig 522 millió euróval magasabb többletet mutatott.
A nemzeti bank adatai szerint 2024 januárja és júliusa között a teljes külső adósság 10,247 milliárd euróval 180,330 milliárd euróra nőtt. A hosszú lejáratú külső adósság 2024. július 31-én 131,851 milliárd eurót, a teljes külső adósság 73,1 százalékát tette ki, ami 8,3 százalékkal volt több, mint 2023. december 31-én. A rövid lejáratú külső adósság 2024. július 31-én 48,479 milliárd eurót, a teljes külső adósság 26,9 százalékát tette ki, ami 0,3 százalékkal volt több, mint 2023. december 31-én.
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
szóljon hozzá!