Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/SW Umwelttechnik
Az idei első hét hónapban a nyers adatok szerint 1,8 százalékkal, a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,4 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2023 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Agerpres hírügynökség az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján.
2024. szeptember 13., 16:272024. szeptember 13., 16:27
2024. szeptember 13., 16:312024. szeptember 13., 16:31
A vizsgált időszakban a nyers adatok szerint a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás 5,5 százalékkal, a feldolgozóipar 1,3 százalékkal, a kitermelőipar pedig 0,6 százalékkal esett vissza.
Tavaly júliushoz képest az idei hetedik hónapban a nyers adatok szerint 0,2 százalékkal nőtt az ipari termelés, miután a kitermelőipar 2,9 százalékkal többet termelt. Másrészt a villamosenergia-termelés, hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás 0,2 százalékkal csökkent, a feldolgozóipar pedig az előző évi szinten stagnált.
A szezonális és naptárhatásokkal kiigazított adatok szerint 3,9 százalékkal csökkent az ipari termelés júliusban tavaly júliushoz mérten a feldolgozóipar teljesítményének 4,5 százalékos, illetve a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás teljesítményének 1,6 százalékos mérséklődése nyomán. Ezzel szemben a kitermelőipar teljesítménye 2,2 százalékkal nőtt.
Idén júniushoz viszonyítva júliusban a nyers adatok szerint 3 százalékkal nőtt az ipari termelés Romániában, miután a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás teljesítménye 10,7 százalékkal, a kitermelőiparé 4,6 százalékkal, a feldolgozóiparé 1,9 százalékkal emelkedett.
A kiigazított adatok szerint havi összevetésben 3,4 százalékkal visszaesett az ipari termelés a feldolgozóiparban regisztrált 4,6 százalékos mérséklődés nyomán. Ezzel szemben a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás teljesítménye 3,1, a kitermelőiparé 1,2 százalékkal emelkedett idén júliusban.
A jegybank szerint az idei év első hét hónapjában 15,178 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, 33,99 százalékkal nagyobb az előző év azonos időszakában jegyzett 11,328 milliárd eurós deficitnél. A közlemény szerint az áruforgalmi egyenleg 2,531 milliárd euróval magasabb deficitet, a szolgáltatási egyenleg 1,303 milliárd euróval alacsonyabb többletet, az elsődleges jövedelmek egyenlege 538 millió euróval magasabb hiányt, a másodlagos jövedelmek egyenlege pedig 522 millió euróval magasabb többletet mutatott.
A nemzeti bank adatai szerint 2024 januárja és júliusa között a teljes külső adósság 10,247 milliárd euróval 180,330 milliárd euróra nőtt. A hosszú lejáratú külső adósság 2024. július 31-én 131,851 milliárd eurót, a teljes külső adósság 73,1 százalékát tette ki, ami 8,3 százalékkal volt több, mint 2023. december 31-én. A rövid lejáratú külső adósság 2024. július 31-én 48,479 milliárd eurót, a teljes külső adósság 26,9 százalékát tette ki, ami 0,3 százalékkal volt több, mint 2023. december 31-én.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!