Drasztikus bírsággal fenyeget a fogyasztóvédelem – az üzleti forgalom alapján kirótt büntetéssel sújtanák a vétkes vállalkozókat

Bíró Blanka 2019. február 09., 09:55 utolsó módosítás: 2019. február 10., 13:38

Megosztja az érintettek véleményét a javaslat, ami az üzleti forgalom alapján bírságolná meg a fogyasztóvédelmi előírások ellen vétő cégeket.

Fotó: Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC)

Hatalmas csapást mérhetnek a fogyasztóvédelmi előírásokat megszegő romániai cégekre az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság által tervezett módosítások, a bírságok ugyanis elérhetik az üzleti forgalom 5 százalékát, amivel tulajdonképpen csődközelbe sodorják a kisebb vállalkozásokat.

A hatóság nemrég közzétette a sürgősségi kormányrendelet tervezetét, amelyben több vonatkozó jogszabály módosítását javasolják. A 1992/21-es kormányrendelet bírságokra vonatkozó cikkelyeit úgy változtatnák meg, hogy

a jelenlegi 2500 és 50 ezer lej közötti pénzbüntetések helyett az üzleti forgalom 2,3, illetve 4 százalékának megfelelő összegű bírságot róhassanak ki.

Hasonló módosításokat eszközölnének a 2007/363/-as, a kereskedők helytelen gyakorlataira vonatkozó törvényben, a 2000/193-as, a visszaélésekre alkalmat adó szerződészáradékot szabályozó törvényben, és törölnék a 2018/203-as jogszabályban előírt lehetőséget, hogy 15 napon belül a bírság felét fizethessék ki.

Kolosszális büntetés minden szabálysértésre

A Profit.ro gazdasági portál által nyilvánosságra hozott tervek szerint minden egyes szabálysértés esetén drasztikus pénzbírságokat rónának ki, legyen szó a hibás címkézésről, lejárt szavatosságú termékek forgalmazásáról, a garanciában levő meghibásodott termékek határidőn túli rendezéséről, a visszaélésre lehetőséget nyújtó záradékról, vagy csalásra tett kísérletről. Az év elején Marius Pârvu, a hatóság elnöke kilátásba helyezte, hogy a bírságokat az üzleti forgalomhoz kössék, vagyis úgy járjanak el, mint a Versenytanács. Tehát a viszonylag alacsony bírságok helyett kolosszális pénzbüntetések bevezetését tervezik. A hatóság azzal érvel, hogy a fogyasztóvédelem terén

annyira alacsonyak a bírságok, hogy nem bátortalanítják el a vállalkozókat,

hogy újra meg újra, esetleg még súlyosabb formában megszegjék az előírásokat.

Mennyi az annyi?

Tehát a tervek szerint a 1992/21-es kormányrendelet előírásainak és a fogyasztóvédelmi szabályok bármilyen áthágása esetén az üzleti forgalom alapján számolják ki a bírságot, sőt be is zárhatják a céget. Az életet, egészséget és a fogyasztók biztonságát veszélyeztető, vagy hamisított termékek forgalmazása esetén az üzleti forgalom 2 százalékának megfelelő összeg lenne a bírság. Hasonlóképpen a lejárt szavatosságú vagy nem előírásszerűen tárolt áru esetében is. A hibás tájékoztatás – ebbe beletartozik a nem előírásos címkézés – szintén a forgalom 2 százalékának megfelelő összegbe kerülhet, mint ahogy ennyit kell fizetni akkor is, ha a forgalmazó a szabályzatba foglalt 15 napos határidőn belül nem javíttatja meg, vagy nem cseréli ki a garanciában levő meghibásodott terméket.

Ha a kihágás több ember egészségét, testi épségét veszélyeztette, a büntetés elérheti a forgalom 4 százalékát, és a cég bezárását vonhatja maga után, ugyanakkor fizetnie kell a vállalkozónak a sértettek kezelési költségeit.

A tervezet a pénzintézeteket sem kíméli, ha a hitel-előszerződés megkötése előtt vagy a hirdetésekben nem tájékoztatják megfelelően az ügyfelet, de abban az esetben is, ha a szerződés megkötése után növelik az illetékeket, a forgalom 3 százalékának megfelelő bírságot fizethetnek.

Az ingatlanügynökségekre is nehéz idők várnak, hiszen a forgalmuk 4 százalékában kerülhet, ha elhallgatják az ügyfél elől az ingatlan hiányosságait vagy a valós piaci árát. Mivel korábban gyakran előfordult, hogy a fogyasztóvédelmi ellenőröket nem engedték be a cég székhelyére, sőt bántalmazták őket, erre az esetre is a forgalom 4 százalékával megegyező bírságot írnak elő. Hasonló mértékű pénzbüntetést von maga után, ha a szabálysértő visszaesőnek számít, vagy ha a kiszabott határidőn belül nem orvosolja a hiányosságokat. Ha elrendelik a cég bezárását, ezt még azzal is súlyosbíthatják, hogy három évig nem folytathat olyan jellegű tevékenységet, amiért megbüntették.
A legkeményebben a visszaélésre lehetőséget nyújtó záradékot sújtanák, ha a bíróság úgy dönt, hogy ez fennáll, a cégnek vissza kell fizetnie a teljes összeget, és a forgalma 5 százalékára büntetik. Már eddig is gyakran bírságolták ezért a pénzintézeteket és a távközlési cégeket, a bíróság elrendelte ugyan a záradék törlését minden szerződésben, viszont visszautasította a pénz visszafizetésére vonatkozó kereseteket.

Kkv.-k: előbb a megelőzés!

A romániai kis- és közepes vállalkozók országos szövetsége (CNIPMMR) azonnal állást foglalt a tervezet kapcsán, és kiemelte,

a fogyasztóvédelmi hatóságnak a megelőzésre és a tájékoztatásra kellene előbb hangsúlyt fektetnie, mielőtt bírságolna.

A szövetség szerint a módosítás előtt egyeztetni kell az érintett felekkel. Amúgy is hiányosnak tartják a tervezetet, ezért azt javasolják, ne sürgősségi eljárással fogadják el, hanem a parlamentben, ahol lehetőség van a vitára, és a különböző álláspontok ütköztetésére. Kérik továbbá az illetékeseket, hogy készítsenek hatástanulmányokat és elemzéseket a módosítás várható következményeiről. Másrészt különböztessék meg a jogszabályban a kis- és közepes vállalkozókat, a nagybani kereskedőktől. Mint hangsúlyozzák, a tervezet ebben a formában felületes és megalapozatlan. Kérik, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság mutasson be egy jelentést arra vonatkozóan, hogy eddig hány cég bezárását rendelték el, hiszen erre a jelenlegi törvénykezés is lehetőséget biztosít. Meglátásuk szerint súlyos kifogások merülnek fel azzal kapcsolatban is, hogy a jelenleg meghatározott összegű pénzbírságokat az üzleti forgalomhoz kössék. Rámutatnak,

az intézkedés diszkriminálja azokat a cégeket, melyek többféle tevékenységet folytatnak,

és így nagyobb forgalmat valósítanak meg, és az egész összeg után kell bírságot fizetniük, holott csak egyik területen követtek el szabálysértést. „A természetes az lenne, ha a büntetést csak annak a tevékenységnek a forgalmához kötnék, amelyiken belül megállapították a kihágást, hiszen ellenkező esetben csorbul a vállalkozók magántulajdonhoz való joga” – szögezi a kkv.-szövetség.

A nagyok fittyet hánytak a bírságra

Nem ellenzi eközben, hogy az üzleti forgalomhoz kössék a fogyasztóvédelmi bírságok mértékét Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint a Krónika megkeresésére rámutatott, körültekintően kidolgozott, alaposan alátámasztott törvényre van szükség, amely valóban elriasztja a vállalkozókat a szabálysértések elkövetésétől, de nem ad lehetőséget az ellenőröknek, hogy azért büntessenek, hogy több pénzt hajtsanak be az állami költségvetésbe. Meglátása szerint az olyan súlyos kihágások esetén, amikor a fogyasztó egészsége vagy éppen élete kerül veszélybe, indokolt lehet az üzleti forgalomhoz kötni a pénzbüntetést, hogy annak mértéke valóban elbátortalanítsa a cégvezetőket, ne kockáztassanak.

Rámutatott, a hatalmas forgalmat és jövedelmet megvalósító nagy üzletláncok eddig „nevetve” kifizették a fogyasztóvédelmi bírságokat, és továbbra sem figyeltek arra, hogy kiszűrjék a szabálytalanságot. „Ha tej helyett fehérre festett vizet árultak, egyszerűen kifizették a forgalmukhoz mérten elenyésző bírságot, és forgalmazták tovább a terméket” – illusztrálta a helyzet fonákságát Édler András. Szerinte

a nagy játékosok általában mérlegelik, hogy mi kerül többe: a bírság, vagy annak a költsége, hogy naprakészen ellenőrizzék, betartják-e az előírásokat.

Ha úgy ítélik meg, a bírság összege kevesebb, akkor fittyet hánynak rá, és nem költenek például arra, hogy naponta ellenőrizzék, melyik terméknek járt le éppen a szavatossága.

Édler kérdésünkre arra is kitért, hogy nem kell a tevékenységi területeket szétválasztani, hiszen ha egy vállalkozó meghoz egy döntést, annak az egész cége kell hogy viselje a következményeit.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat