Hasonló módosításokat eszközölnének a 2007/363/-as, a kereskedők helytelen gyakorlataira vonatkozó törvényben, a 2000/193-as, a visszaélésekre alkalmat adó szerződészáradékot szabályozó törvényben, és törölnék a 2018/203-as jogszabályban előírt lehetőséget, hogy 15 napon belül a bírság felét fizethessék ki.

Kolosszális büntetés minden szabálysértésre

A Profit.ro gazdasági portál által nyilvánosságra hozott tervek szerint minden egyes szabálysértés esetén drasztikus pénzbírságokat rónának ki, legyen szó a hibás címkézésről, lejárt szavatosságú termékek forgalmazásáról, a garanciában levő meghibásodott termékek határidőn túli rendezéséről, a visszaélésre lehetőséget nyújtó záradékról, vagy csalásra tett kísérletről. Az év elején Marius Pârvu, a hatóság elnöke kilátásba helyezte, hogy a bírságokat az üzleti forgalomhoz kössék, vagyis úgy járjanak el, mint a Versenytanács. Tehát a viszonylag alacsony bírságok helyett kolosszális pénzbüntetések bevezetését tervezik. A hatóság azzal érvel, hogy a fogyasztóvédelem terén

hogy újra meg újra, esetleg még súlyosabb formában megszegjék az előírásokat.

Mennyi az annyi?

Tehát a tervek szerint a 1992/21-es kormányrendelet előírásainak és a fogyasztóvédelmi szabályok bármilyen áthágása esetén az üzleti forgalom alapján számolják ki a bírságot, sőt be is zárhatják a céget. Az életet, egészséget és a fogyasztók biztonságát veszélyeztető, vagy hamisított termékek forgalmazása esetén az üzleti forgalom 2 százalékának megfelelő összeg lenne a bírság. Hasonlóképpen a lejárt szavatosságú vagy nem előírásszerűen tárolt áru esetében is. A hibás tájékoztatás – ebbe beletartozik a nem előírásos címkézés – szintén a forgalom 2 százalékának megfelelő összegbe kerülhet, mint ahogy ennyit kell fizetni akkor is, ha a forgalmazó a szabályzatba foglalt 15 napos határidőn belül nem javíttatja meg, vagy nem cseréli ki a garanciában levő meghibásodott terméket.

A tervezet a pénzintézeteket sem kíméli, ha a hitel-előszerződés megkötése előtt vagy a hirdetésekben nem tájékoztatják megfelelően az ügyfelet, de abban az esetben is, ha a szerződés megkötése után növelik az illetékeket, a forgalom 3 százalékának megfelelő bírságot fizethetnek.

Az ingatlanügynökségekre is nehéz idők várnak, hiszen a forgalmuk 4 százalékában kerülhet, ha elhallgatják az ügyfél elől az ingatlan hiányosságait vagy a valós piaci árát. Mivel korábban gyakran előfordult, hogy a fogyasztóvédelmi ellenőröket nem engedték be a cég székhelyére, sőt bántalmazták őket, erre az esetre is a forgalom 4 százalékával megegyező bírságot írnak elő. Hasonló mértékű pénzbüntetést von maga után, ha a szabálysértő visszaesőnek számít, vagy ha a kiszabott határidőn belül nem orvosolja a hiányosságokat. Ha elrendelik a cég bezárását, ezt még azzal is súlyosbíthatják, hogy három évig nem folytathat olyan jellegű tevékenységet, amiért megbüntették.
A legkeményebben a visszaélésre lehetőséget nyújtó záradékot sújtanák, ha a bíróság úgy dönt, hogy ez fennáll, a cégnek vissza kell fizetnie a teljes összeget, és a forgalma 5 százalékára büntetik. Már eddig is gyakran bírságolták ezért a pénzintézeteket és a távközlési cégeket, a bíróság elrendelte ugyan a záradék törlését minden szerződésben, viszont visszautasította a pénz visszafizetésére vonatkozó kereseteket.

Kkv.-k: előbb a megelőzés!

A romániai kis- és közepes vállalkozók országos szövetsége (CNIPMMR) azonnal állást foglalt a tervezet kapcsán, és kiemelte,

A szövetség szerint a módosítás előtt egyeztetni kell az érintett felekkel. Amúgy is hiányosnak tartják a tervezetet, ezért azt javasolják, ne sürgősségi eljárással fogadják el, hanem a parlamentben, ahol lehetőség van a vitára, és a különböző álláspontok ütköztetésére. Kérik továbbá az illetékeseket, hogy készítsenek hatástanulmányokat és elemzéseket a módosítás várható következményeiről. Másrészt különböztessék meg a jogszabályban a kis- és közepes vállalkozókat, a nagybani kereskedőktől. Mint hangsúlyozzák, a tervezet ebben a formában felületes és megalapozatlan. Kérik, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság mutasson be egy jelentést arra vonatkozóan, hogy eddig hány cég bezárását rendelték el, hiszen erre a jelenlegi törvénykezés is lehetőséget biztosít. Meglátásuk szerint súlyos kifogások merülnek fel azzal kapcsolatban is, hogy a jelenleg meghatározott összegű pénzbírságokat az üzleti forgalomhoz kössék. Rámutatnak,

és így nagyobb forgalmat valósítanak meg, és az egész összeg után kell bírságot fizetniük, holott csak egyik területen követtek el szabálysértést. „A természetes az lenne, ha a büntetést csak annak a tevékenységnek a forgalmához kötnék, amelyiken belül megállapították a kihágást, hiszen ellenkező esetben csorbul a vállalkozók magántulajdonhoz való joga” – szögezi a kkv.-szövetség.

A nagyok fittyet hánytak a bírságra

Nem ellenzi eközben, hogy az üzleti forgalomhoz kössék a fogyasztóvédelmi bírságok mértékét Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint a Krónika megkeresésére rámutatott, körültekintően kidolgozott, alaposan alátámasztott törvényre van szükség, amely valóban elriasztja a vállalkozókat a szabálysértések elkövetésétől, de nem ad lehetőséget az ellenőröknek, hogy azért büntessenek, hogy több pénzt hajtsanak be az állami költségvetésbe. Meglátása szerint az olyan súlyos kihágások esetén, amikor a fogyasztó egészsége vagy éppen élete kerül veszélybe, indokolt lehet az üzleti forgalomhoz kötni a pénzbüntetést, hogy annak mértéke valóban elbátortalanítsa a cégvezetőket, ne kockáztassanak.

Rámutatott, a hatalmas forgalmat és jövedelmet megvalósító nagy üzletláncok eddig „nevetve” kifizették a fogyasztóvédelmi bírságokat, és továbbra sem figyeltek arra, hogy kiszűrjék a szabálytalanságot. „Ha tej helyett fehérre festett vizet árultak, egyszerűen kifizették a forgalmukhoz mérten elenyésző bírságot, és forgalmazták tovább a terméket” – illusztrálta a helyzet fonákságát Édler András. Szerinte

Ha úgy ítélik meg, a bírság összege kevesebb, akkor fittyet hánynak rá, és nem költenek például arra, hogy naponta ellenőrizzék, melyik terméknek járt le éppen a szavatossága.

Édler kérdésünkre arra is kitért, hogy nem kell a tevékenységi területeket szétválasztani, hiszen ha egy vállalkozó meghoz egy döntést, annak az egész cége kell hogy viselje a következményeit.