2007. május 23., 00:002007. május 23., 00:00
A több programot is felsorakoztató folyamat minél gördülékenyebb lebonyolítása érdekében az ügynökség a régióbeli népszerűsítés mellett brüsszeli képviseletet is működtet a pályázat minél hatásosabb támogatására. Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke kiaknázatlan piacnak nevezte a romániait, amely ma már nem csak dimenziójával csábít, hanem növekvő igényeivel is. A Bihar Megyei Tanács képviseletében felszólaló Szabó Ödön tanácsos a partiumi megye által kínált beruházási és munkaerő-ajánlattal keltett érdeklődést. Ioan Lucian, a Bihar megyei Vállalkozói Szövetség elnöke afelől nyugtatta meg a jelen lévő vállalkozókat, hogy a vállalkozók már régóta egy nyelvet beszélnek, jócskán megelőzve a politikum tétova közeledési kísérleteit.
Élénk érdeklődés övezte a környezetvédelem műfajában elhangzó előadásokat is. Korodi Attila, az ország környezetvédelmi minisztere is aláhúzta: Románia környezetvédelmi fejlesztések terén 29,3 milliárd eurós piacot kínál. Hangsúlyozta: a lehetőség ugyanakkor kötelesség is, a 2004-ben útnak indított programok ugyanis remek üzleti lehetőséget kínálnak, de jelentős többletkiadásokat is rónak a román kormányra. Ezzel együtt az egyéb programok mellett az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése, a hulladékgazdálkodás, a távfűtési központok felújítása vállalkozókat vár akár közös, román–magyar felállásban is. Korodi felhívta a figyelmet: a rendelkezésre álló összegekről nem kormányszinten döntenek, hanem a helyi tanácsok, a befogadó közeg joga és felelőssége lesz a pénzalapok megfelelő hasznosítása. Kovács Kálmán, a magyar Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára a környezettudat örvendetes fejlődésével magyarázta a mentalitásbeli változásokat. Ma már egyre több vállalkozás kezeli a legfontosabb tényezők között a környezetvédelmi szempontokat, s e folyamat kiteljesedését egyfajta pozitív diszkrimináció érvényesítésével lehetne segíteni a különböző pályázatok elbírálásánál.
Borbély László, Románia fejlesztési, középítkezési és lakásügyi minisztere felhívást intézett a jelenlevőkhöz: jöjjenek, és költsék el azt a minden korábbinál nagyobb összeget, amit a bukaresti kormány különböző középítkezési programokra szán. „Közel 16 milliárd euró értékű munkálatok várnak kivitelezőre” – jelentette ki a tárcavezető, aki a hallgatóság soraiból érkező kérdésre adott válaszában kifejezte abbéli reményét, hogy 2013-ban autópályán, illetve gyorsforgalmi úton juthatunk el Budapestről Bukarestig.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.