Archív felvétel
Fotó: Transgaz.ro
Csaknem egyéves késéssel elkészült Romániában a bolgár–román–magyar–osztrák (BRUA) gázfolyosó első, 497 kilométeres szakasza – közölte csütörtökön a Hotnews.ro hírportál a kormányfőtitkárság illetékes tisztségviselőjének bejelentésére hivatkozva.
2020. november 05., 18:052020. november 05., 18:05
Lucian Rusu államtitkár egy üzleti konferencián számolt be arról, hogy átvették a három gáznyomás-szabályozó állomást, és néhány napja befejeződött az ezeket összekötő gázvezeték lefektetése is. A Hotnews felidézte, hogy a BRUA-projekt első romániai szakaszában a dél-romániai Podișortól a bánsági Temesrékásig épült meg a vezeték, amely lap szerint egyelőre „sehonnan” vezet „sehova”, vagyis további munkálatokra lesz szükség ahhoz, hogy Magyarországgal, vagy akár Szerbiával megteremtse az összeköttetést.
A Transgaz kötelezettséget vállalt arra, hogy évi legalább 1,75 milliárd köbméter gáz exportját teszi lehetővé Magyarország és évi 3,7 milliárd köbmétert Bulgária felé.
A BRUA-gázvezeték fontos szerepet játszhat a kitermelésre váró fekete-tengeri földgáz európai értékesítésében. 2018-ban magyar vállalatok kötötték le a román–magyar gázhálózatot összekötő interkonnektor tervezett teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres kapacitását.
A Fekete-tenger romániai kontinentális talapzatában rejlő – mintegy 42-84 milliárd köbméterre becsült – gázmennyiséget az amerikai ExxonMobil és osztrák OMV tervezte felszínre hozni, de a kitermelés nem kezdődött meg, mert a befektetők elégedetlenek azokkal a feltételekkel, amelyeket a román törvényhozás két éve megszabott számukra. Ilyen körülmények között a magyar vállalatok sem erősítették meg vásárlási elkötelezettségüket.
A BRUA-folyosó romániai vezetékét a projekt második, 2022-re tervezett fázisában építenék tovább – 68,8 millió euróra becsült költségvetésből – Temesrékástól az ötven kilométernyire lévő Arad megyei újpanádi gázelosztó pontig. Ekkora tervezik azt is, hogy a magyar–román kapcsolódási pont kapacitását évi 4,4 milliárd köbméterre bővítik.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
szóljon hozzá!