Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig, hogy az 1990-es szinthez képest elérni kívánt cél megvalósításával az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé válhasson – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos Brüsszelben szerdán.
2025. július 02., 15:592025. július 02., 15:59
Teresa Ribera sajtótájékoztatóján mindenek előtt azt közölte, hogy az uniós tagállamok az európai klímarendeletben foglaltaknak megfelelően jó úton haladnak ahhoz, hogy az 1990-es szinthez képest 2030-ra 55 százalékkal csökkentsék az üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat.
A szerdán bemutatott, 2040-ig megvalósítani tervezett intézkedésekkel kapcsolatban azt mondta,
és biztosítja a befektetőknek és a vállalkozásoknak azt a kiszámíthatóságot és stabilitást, amelyre szükségük van az EU tiszta energiára való átállásában.
A dekarbonizációs irány megtartásával az EU ösztönözni fogja az innovatív beruházásokat, több munkahelyet teremt, elősegíti a gazdasági növekedést, növeli az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességet, és energiafüggetlenebbé válik – mondta a versenypolitikáért felelős biztos.
Wopke Hoekstra éghajlatért, a nettó zéró kibocsátásért és a tiszta növekedésért felelős uniós biztos a részleteket ismertetve közölte,
Ez egyebek mellett lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy kompenzálják a földhasználati ágazatot a hulladék- és közlekedési kibocsátások csökkentése terén elért túlteljesítéssel.
A javaslat hangsúlyozza a szükségességét annak, hogy felgyorsítsák a megfelelő előfeltételek megteremtését, ezek közé tartozik a versenyképes európai ipar, a méltányos átállás, valamint a nemzetközi partnerekkel egyenlő versenyfeltételek szavatolása. A javaslat emellett keretet határoz meg a 2030 utáni időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai jogszabályokra vonatkozóan, figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat.
– fogalmazott.
A javasolt 90 százalékos céllal az EU jelzést küld a globális közösségnek is arról, hogy kitart az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések mellett, teljesíti a 2025-ös párizsi megállapodásban foglalt vállalásokat, és továbbra is együttműködik a partnerországokkal a globális kibocsátások csökkentése érdekében – tette hozzá az uniós biztos.
Az uniós tagállamok közül Romániában az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és az ország elkötelezett az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések felgyorsítása mellett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!