Miközben újra felcsillant a remény, hogy előbb-utóbb Brassónak is lesz reptere, a nemrég megújult, és azóta rohamosan fejlődő nagyváradi légikikötőben újabb járatot jelentettek be.
Újrakezdik a munkálatokat a Brassó közelében található vidombáki repülőtéren – Adrian Veștea, a Brassó megyei önkormányzat elnöke bejelentette, hogy idén a megye költségvetéséből tízmillió eurót különítenek el a légikikötő építésének folytatására, és hamarosan újrakezdik a munkálatokat. A brassói elöljáró abban bízik, hogy 2020-ig sikerül befejezni a létesítmény építését. Az új kormány azonban idén egyetlen lejt sem szán a brassói projektre.
Veștea különben arra is ráirányította a figyelmet, hogy Bukarest továbbra „sem nézi jó szemmel a brassói fejlesztéseket”. „Ennek ellenére küzdeni fogok, hogy a reptér megépüljön” – szögezte le Adrian Veştea. Emlékeztetett, hogy a Brassó megyei közgyűlés az elmúlt év végén fogadta el a repülőtér műszaki és gazdasági mutatóit, miután aktualizálták a megvalósíthatósági tanulmányát. Eszerint a brassó-vidombáki nemzetközi repülőtér beruházás értéke áfával együtt 57 505 596 euró.
A szándék komoly
Ugyanakkor – mint ismeretes – tavaly tavasszal Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye önkormányzata egyaránt szándéknyilatkozatot fogadott el, hogy három év leforgása alatt 3-3 millió eurót pótolnak a légikikötő megépítésébe. A székely önkormányzatok a támogatásért cserébe azt kérik, hogy a repülőtéren biztosítsák a nyelvi jogokat: angol, német, román és magyar nyelvűek legyenek a feliratok.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtökön megkeresésünkre elmondta, úgy érzi, a Brassó Megyei Tanács, Brassó város és a két háromszéki önkormányzat részéről komoly a szándék, hogy befejezzék a repülőteret. A támogatás ütemezését is összehangolták, a tervek szerint idén a Brassó megyei közgyűlés járul hozzá tízmillió euróval, jövőre Brassó város tesz be a projektbe egy tetemes összeget, majd 2019-ben Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy, azzal a feltétellel, ha akkor már a megvalósítás végén tartanak. „A következő hároméves, rövid ciklusban a pénzügyi forrásokat elő tudjuk teremteni. Számunkra nem újdonság, hogy Bukarest időnként meg akarja akadályozni ezt a tervet, hiszen soha nem is támogatta” – emlékeztetett a székelyföldi elöljáró. Egyúttal kiemelte, hogy az RMDSZ az elmúlt években helyi és országos szinten is minden, a repülőtér megépítésére vonatkozó döntést megszavazott, és ezután is azt teszi.
Hosszú történet
Amint arról korábban beszámoltunk, a brassó-vidombáki nemzetközi repülőtér építése három éve leállt, mert a terület használati jogára vonatkozó procedúrát csak sok huzavona után sikerült véglegesíteni. A légikikötő megvalósíthatósági tanulmánya 2006-ban készült el, aztán évek teltek el a különböző területrendezési tervek, tanulmányok készítésével, a kisajátításokkal, a terület tulajdonjogának tisztázásával. A tulajdonképpeni munkálatok csak 2013-ban kezdődtek el, akkor 6,5 millió eurót, egy év után újabb 4,9 millió eurót, majd 2015-ben 4,7 millió eurót fordítottak a kifutópálya megépítésére, eddig ez a kifutópálya és egy kerítés készült el. Ezek után meg kell építeni a terminálokat, az irányítótornyot, nagy összegbe kerülnek a műszerek, a kivilágítás.
A reptér megépítése már kezdetektől politikai csatározások tárgya, Bukarestből több ízben megkérdőjelezték a szükségességét, arra hivatkozva, hogy a közelben működnek a bukaresti, a szebeni és a marosvásárhelyi nemzetközi repterek. A tervek szerint, a brassói az otopeni-i után az ország második legnagyobb légikikötője lenne. A megvalósíthatósági tanulmány szerint az utasforgalmat és a teherszállítást lebonyolító terminálok tízezer négyzetméteres területet foglalnak el, óránként 400, míg évente kétmillió utas fordul meg és óránként 6 ezer tonna árut mozgatnak.
Újabb járat Nagyváradról
A 2015-ben felújítások miatt lezárt, tavaly megnyitott nagyváradi reptér kapcsán újabb jó híreket közöltek csütörtökön. A repteret üzemeltető Bihar megyei közgyűlés, a légikikötő és a Ryanair fapados légitársaság képviselői közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy ősztől közvetlen járat indul Nagyváradról London Stansted repterére. Az októberi indulást követően heti háromszor lehet majd eljutni a brit fővárosba vagy onnan Váradra, a jegyeket pedig hamarosan el is kezdik értékesíteni.
A sajtótájékoztatón Pásztor Sándor, a Bihar megyei közgyűlés elnöke azt mondta, bízik abban, hogy „egy nem túl távoli jövőben a Ryanair Váradról indított járatainak száma tovább fog bővülni”.
Amint arról beszámoltunk, Nagyvárad újonnan felújított repülőtere volt tavaly Európa leggyorsabban növekvő légikikötője az ötmilliós utasforgalom alatti csoportban az ACI Europe legfrissebb jelentése szerint. A váradi reptér tavaly csaknem 500 százalékkal növelte az utasforgalmát. Ez 41 723 utast jelent, ám olyan körülmények között, hogy a légikikötő 2015-ben átfogó felújítási munkálatokon esett át.
Az újranyitást követően tavaly még sokáig csak a Tarom Bukarest–Várad-járatait fogadta, aztán egy tel-avivi charterrel bővült a kínálat, decemberben pedig a Blue Air is elindította bukaresti járatát. Jövő hónapban 26-ától azonban a Blue Air és a Ryanair Torinóba, Milánóba és Barcelonába indít gépet. Emellett a nyár folyamán charterjáratok is lesznek. Hamarosan pedig elkezdődik egy új utasterminál megépítése, hogy a reptér ki tudja szolgálni az egyre nagyobb utasforgalmat.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A romániai lakosság egyharmada tervezi, hogy legalább 1000 lejt költ a 2024-es fekete pénteken, de több mint 43 százalékuk azt állítja, hogy nincs félretett pénze, hanem a fizetésére vagy a hitelekre támaszkodik – derül ki egy felmérésből.
Az eMAG csoporthoz tartozó futárcég, a Sameday, becslései szerint regionális szinten – Románia, Bulgária, Magyarország – több mint 40 százalékkal nő idén a fekete pénteken kézbesített csomagok száma a tavalyi évhez képest.
Az UniCredit megvásárolta az Alpha Bank Románia többségi részvénycsomagját – írja az Economedia.ro az olasz pénzügyi csoport bankfelvásárlást rögzítő közleménye alapján.
November 4-étől, hétfőtől ismét jegyezhetők a Tezaur program keretében kibocsátott lakossági állampapírok – tájékoztatott a pénzügyminisztérium.
A japán Itochu Corporation építené meg a tárnicai vízerőművet az Erdélyi-Szigethegységben – írja az Economedia.ro a bukaresti energiaügyi minisztérium közleménye alapján.
Romániában 12,8 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma 2023 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
szóljon hozzá!