Miközben újra felcsillant a remény, hogy előbb-utóbb Brassónak is lesz reptere, a nemrég megújult, és azóta rohamosan fejlődő nagyváradi légikikötőben újabb járatot jelentettek be.
Újrakezdik a munkálatokat a Brassó közelében található vidombáki repülőtéren – Adrian Veștea, a Brassó megyei önkormányzat elnöke bejelentette, hogy idén a megye költségvetéséből tízmillió eurót különítenek el a légikikötő építésének folytatására, és hamarosan újrakezdik a munkálatokat. A brassói elöljáró abban bízik, hogy 2020-ig sikerül befejezni a létesítmény építését. Az új kormány azonban idén egyetlen lejt sem szán a brassói projektre.
Veștea különben arra is ráirányította a figyelmet, hogy Bukarest továbbra „sem nézi jó szemmel a brassói fejlesztéseket”. „Ennek ellenére küzdeni fogok, hogy a reptér megépüljön” – szögezte le Adrian Veştea. Emlékeztetett, hogy a Brassó megyei közgyűlés az elmúlt év végén fogadta el a repülőtér műszaki és gazdasági mutatóit, miután aktualizálták a megvalósíthatósági tanulmányát. Eszerint a brassó-vidombáki nemzetközi repülőtér beruházás értéke áfával együtt 57 505 596 euró.
A szándék komoly
Ugyanakkor – mint ismeretes – tavaly tavasszal Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye önkormányzata egyaránt szándéknyilatkozatot fogadott el, hogy három év leforgása alatt 3-3 millió eurót pótolnak a légikikötő megépítésébe. A székely önkormányzatok a támogatásért cserébe azt kérik, hogy a repülőtéren biztosítsák a nyelvi jogokat: angol, német, román és magyar nyelvűek legyenek a feliratok.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtökön megkeresésünkre elmondta, úgy érzi, a Brassó Megyei Tanács, Brassó város és a két háromszéki önkormányzat részéről komoly a szándék, hogy befejezzék a repülőteret. A támogatás ütemezését is összehangolták, a tervek szerint idén a Brassó megyei közgyűlés járul hozzá tízmillió euróval, jövőre Brassó város tesz be a projektbe egy tetemes összeget, majd 2019-ben Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy, azzal a feltétellel, ha akkor már a megvalósítás végén tartanak. „A következő hároméves, rövid ciklusban a pénzügyi forrásokat elő tudjuk teremteni. Számunkra nem újdonság, hogy Bukarest időnként meg akarja akadályozni ezt a tervet, hiszen soha nem is támogatta” – emlékeztetett a székelyföldi elöljáró. Egyúttal kiemelte, hogy az RMDSZ az elmúlt években helyi és országos szinten is minden, a repülőtér megépítésére vonatkozó döntést megszavazott, és ezután is azt teszi.
Hosszú történet
Amint arról korábban beszámoltunk, a brassó-vidombáki nemzetközi repülőtér építése három éve leállt, mert a terület használati jogára vonatkozó procedúrát csak sok huzavona után sikerült véglegesíteni. A légikikötő megvalósíthatósági tanulmánya 2006-ban készült el, aztán évek teltek el a különböző területrendezési tervek, tanulmányok készítésével, a kisajátításokkal, a terület tulajdonjogának tisztázásával. A tulajdonképpeni munkálatok csak 2013-ban kezdődtek el, akkor 6,5 millió eurót, egy év után újabb 4,9 millió eurót, majd 2015-ben 4,7 millió eurót fordítottak a kifutópálya megépítésére, eddig ez a kifutópálya és egy kerítés készült el. Ezek után meg kell építeni a terminálokat, az irányítótornyot, nagy összegbe kerülnek a műszerek, a kivilágítás.
A reptér megépítése már kezdetektől politikai csatározások tárgya, Bukarestből több ízben megkérdőjelezték a szükségességét, arra hivatkozva, hogy a közelben működnek a bukaresti, a szebeni és a marosvásárhelyi nemzetközi repterek. A tervek szerint, a brassói az otopeni-i után az ország második legnagyobb légikikötője lenne. A megvalósíthatósági tanulmány szerint az utasforgalmat és a teherszállítást lebonyolító terminálok tízezer négyzetméteres területet foglalnak el, óránként 400, míg évente kétmillió utas fordul meg és óránként 6 ezer tonna árut mozgatnak.
Újabb járat Nagyváradról
A 2015-ben felújítások miatt lezárt, tavaly megnyitott nagyváradi reptér kapcsán újabb jó híreket közöltek csütörtökön. A repteret üzemeltető Bihar megyei közgyűlés, a légikikötő és a Ryanair fapados légitársaság képviselői közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy ősztől közvetlen járat indul Nagyváradról London Stansted repterére. Az októberi indulást követően heti háromszor lehet majd eljutni a brit fővárosba vagy onnan Váradra, a jegyeket pedig hamarosan el is kezdik értékesíteni.
A sajtótájékoztatón Pásztor Sándor, a Bihar megyei közgyűlés elnöke azt mondta, bízik abban, hogy „egy nem túl távoli jövőben a Ryanair Váradról indított járatainak száma tovább fog bővülni”.
Amint arról beszámoltunk, Nagyvárad újonnan felújított repülőtere volt tavaly Európa leggyorsabban növekvő légikikötője az ötmilliós utasforgalom alatti csoportban az ACI Europe legfrissebb jelentése szerint. A váradi reptér tavaly csaknem 500 százalékkal növelte az utasforgalmát. Ez 41 723 utast jelent, ám olyan körülmények között, hogy a légikikötő 2015-ben átfogó felújítási munkálatokon esett át.
Az újranyitást követően tavaly még sokáig csak a Tarom Bukarest–Várad-járatait fogadta, aztán egy tel-avivi charterrel bővült a kínálat, decemberben pedig a Blue Air is elindította bukaresti járatát. Jövő hónapban 26-ától azonban a Blue Air és a Ryanair Torinóba, Milánóba és Barcelonába indít gépet. Emellett a nyár folyamán charterjáratok is lesznek. Hamarosan pedig elkezdődik egy új utasterminál megépítése, hogy a reptér ki tudja szolgálni az egyre nagyobb utasforgalmat.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
szóljon hozzá!