Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk

•  Fotó: Makkay József

Fotó: Makkay József

Több ezer kilogrammnyi paradicsom kerül a szemétbe Dél-Romániában: a gazdák arra panaszkodnak, hogy a minisztériumi Tomata-program sokakat ösztönzött a paradicsomtermesztésre, most pedig nincsen hasznuk munkájukból.

Krónika

2024. június 14., 15:402024. június 14., 15:40

2024. június 14., 16:092024. június 14., 16:09

A mezőgazdasági minisztérium által pár éve indított Tomata program keretében a melegházakban megtermelt paradicsom és uborka értékesítése is szerepel. A program keretében az állam 1000 négyzetméterre számolva 3000 eurós, „de minimis” támogatást nyújt a zöldségtermesztő gazdáknak.

A gazdák most arra panaszkodnak, hogy a paradicsom nagybani eladásából származó pénzből még a betakarítás és a szállítás költségeit sem tudják fedezni, így ahelyett, hogy még jobban eladósodjanak, kénytelenek lemondani a betakarításról, így gyakorlatilag az összes munkájuk eredményéről.

A digi24.ro hírportál újságírói ellátogattak az Ilfov megyei Vidra község egyik termelőjéhez. Petrică Bolocan elmondta, hogy a tavalyi szezonban körülbelül 5 tonna paradicsomot dobott ki, idén pedig legalább 3 tonnát fog kidobni. Ennek az az oka, hogy Romániában nincs piaca az olyan terményeknek, mint a paradicsom, a padlizsán és az uborka, és a közvetítők, akik felvásárolják ezeket a terményeket a romániai gazdáktól, nagyon alacsony árat adnak, hiszen idén bőséges a termés.

Vagyis az üzletek, kereskedők 1 lejért veszik meg a dél-romániai paradicsom kilóját, a gazdák pedig legalább 4 lejt akarnak kapni, hogy profitot termeljenek. Viszont a jelenlegi helyzetben már hajlandóak eladni két lejért is egy kiló paradicsomot, csak azért, hogy ne dobják ki. Ilyen helyzetek már előfordultak már Romániában az elmúlt években, amikor nagy mennyiségű uborka, padlizsán és paradicsom komposztként végezte.

A gazdák szerint az egyik megoldás az lenne, ha az állam által felajánlott támogatási program más mezőgazdasági terményekre, például uborkára, padlizsánra is vonatkozna, valamint ha a hatóságok lehetővé tennék, hogy a gazdák az Unirea állami élelmiszer-felvásárló és -forgalmazó állami vállalatnál értékesíthessék a terményeiket – ahol az állam minden szükséges feltételt előkészített az ilyen termények forgalmazásához.

Az Unireát 2019-ben létesítette a szaktárca, de az elmúlt években nem működött, erőfeszítések árán 2022 októberében sikerült elindítani a tevékenységét. Az állami tőkével működő vállalat a hazai zöldségtermelőket akarja helyzetbe hozni azzal, hogy az ország zöldségtermesztő vidékeinek gazdáitól helyi szövetkezeteken keresztül felvásárolja a terményeket,

és azt nagybani forgalmazóként értékesíti üzletláncoknak, üzleteknek és minden olyan kereskedőnek, aki hajlandó részt venni a hazai termékek forgalmazásában. Mindezt a kommunizmus éveiben működő, úgynevezett Aprozar-boltok, vagyis zöldség- és gyümölcsüzletek mintájára képzelték el. Az állami felvásárlási program fő szereplői azok a gazdák, akik a kistermelőknek szánt „de minimis” támogatással láttak hozzá zöldségtermesztéshez.

Az Ilfov megyei gazda azt mondta, jelenleg 1,5 lej és 1 lej közti áron tudja csak eladni a paradicsomot, de ez nem elég ahhoz, hogy profitot termeljen és beruházásokat eszközöljön - mert a termeléshez szükséges anyagok, vagyis minden input 30%-kal drágult a tavalyi évhez képest.

Ezért legalább 4-5 lejt kéne kapjon a gazda a paradicsom kilójáért. „A de minimis támogatás nem fedezi a termelő költséget, ahhoz, hogy most 1000 négyzetméternyi területen vetőmagot termesszünk az érés második ciklusára, 10 000 lejre lenne szükségünk, hogy termést hozzunk létre. Őszig sok a munka a paradicsommal, akkor meg majd újra eladjuk 1 lejért kilóját” – mondta keserűen a gazda.

korábban írtuk

Nem a kiskereskedelmi árstop, hanem a szövetkezeti háló a megoldás a gazdák számára
Nem a kiskereskedelmi árstop, hanem a szövetkezeti háló a megoldás a gazdák számára

Húsz százalékra csökkentené Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az élelmiszerek kiskereskedelmi árrését, ezzel védve a mezőgazdasági termelőket. A Krónika által megkérdezett Becze István agrárszakember szerint a gazdákon a szövetkezeti háló segíthet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 22., péntek

Prosumerek: nem szólt oda senkinek, nyolc hónapja vár sorára az AFM-alelnök

A Zöld ház program közel 130 ezer kedvezményezettjének energiatároló rendszerekre van szüksége, mert nem tudják az általuk napelemmel megtermelt energiát az országos hálózatba juttatni, azaz akadályozva van prosumer státusuk.

Prosumerek: nem szólt oda senkinek, nyolc hónapja vár sorára az AFM-alelnök
2024. november 22., péntek

Csak két erdélyi és egy partiumi városban drágább az élelmiszer, mint Bukarestben

Románia három városában drágább az élelmiszer, mint Bukarestben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból, amelyeket a Hotnews.ro vett górcső alá.

Csak két erdélyi és egy partiumi városban drágább az élelmiszer, mint Bukarestben
2024. november 22., péntek

Több mint 160 ezer munkanélküli helyezkedett el az első tíz hónapban

Az év első tíz hónapjában 162 502 személy jutott álláshoz az Országos Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (ANOFM) közvetítésével, és közülük több mint 82 ezren 45 évnél idősebbek – tájékoztatott pénteken az intézmény.

Több mint 160 ezer munkanélküli helyezkedett el az első tíz hónapban
2024. november 22., péntek

Újabb rekordot döntött az arany árfolyama

A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany pénteken 415,3204 lejt ért, 9,4105 lejjel (2,32 százalékkal) többet, mint csütörtökön. Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.

Újabb rekordot döntött az arany árfolyama
Újabb rekordot döntött az arany árfolyama
2024. november 22., péntek

Újabb rekordot döntött az arany árfolyama

2024. november 22., péntek

Rossz hír a hiteleseknek: tovább nőtt a bankközi kamatláb

A csütörtökön jegyzett évi 5,59 százalékról 5,75 százalékra nőtt pénteken a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi kamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).

Rossz hír a hiteleseknek: tovább nőtt a bankközi kamatláb
2024. november 22., péntek

Óvás óvás hátán: még egy cég megtámadta az észak-erdélyi autópálya legdrágább szakaszára kiírt eljárás végeredményét

Óvás óvást követ az észak-erdélyi autópálya legnehezebb és legdrágább, Szilágy megyei szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárás eredményhirdetése után: az olasz WeBulid után újabb cég támadta meg az eredményt.

Óvás óvás hátán: még egy cég megtámadta az észak-erdélyi autópálya legdrágább szakaszára kiírt eljárás végeredményét
2024. november 22., péntek

Újra elindult a vonat, amelyet egy nap üzemelés után leállítottak

A menetrendnek megfelelően péntek reggel 5 óra 40 perckor elindult a bukaresti Északi pályaudvarról Brassó felé a Coradia Stream vonat – közölte a Vasúti Reform Hatóság (ARF).

Újra elindult a vonat, amelyet egy nap üzemelés után leállítottak
2024. november 21., csütörtök

Kitolták az adótartozás rendezésének határidejét

Csütörtöki ülésén a kormány december 19-ig meghosszabbította azt az időszakot, ameddig az adófizetők a részleges adóamnesztia kedvezményeivel élve törleszthetik az adóhátralékaikat.

Kitolták az adótartozás rendezésének határidejét
2024. november 21., csütörtök

Százezer dollárhoz közelít a bitcoin – Szakértőt faggatunk a trendekről, illetve arról, hogy vegyünk-e kriptovalutát

Soha nem látott magasságokba röpítette Donald Trump győzelme a bitcoint és más kriptovaluták árfolyamát. Szakértővel jártuk körbe az árrobbanás körülményeit, a várható trendeket.

Százezer dollárhoz közelít a bitcoin – Szakértőt faggatunk a trendekről, illetve arról, hogy vegyünk-e kriptovalutát
2024. november 21., csütörtök

Burduja: a tárolás az országos energiastratégia első számú prioritása

Sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a kormány az akkumulátoros energiatárolás és a szivattyús-tározós erőművek támogatásáról – számolt be Sebastian Burduja.

Burduja: a tárolás az országos energiastratégia első számú prioritása