Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk

•  Fotó: Makkay József

Fotó: Makkay József

Több ezer kilogrammnyi paradicsom kerül a szemétbe Dél-Romániában: a gazdák arra panaszkodnak, hogy a minisztériumi Tomata-program sokakat ösztönzött a paradicsomtermesztésre, most pedig nincsen hasznuk munkájukból.

Krónika

2024. június 14., 15:402024. június 14., 15:40

2024. június 14., 16:092024. június 14., 16:09

A mezőgazdasági minisztérium által pár éve indított Tomata program keretében a melegházakban megtermelt paradicsom és uborka értékesítése is szerepel. A program keretében az állam 1000 négyzetméterre számolva 3000 eurós, „de minimis” támogatást nyújt a zöldségtermesztő gazdáknak.

A gazdák most arra panaszkodnak, hogy a paradicsom nagybani eladásából származó pénzből még a betakarítás és a szállítás költségeit sem tudják fedezni, így ahelyett, hogy még jobban eladósodjanak, kénytelenek lemondani a betakarításról, így gyakorlatilag az összes munkájuk eredményéről.

A digi24.ro hírportál újságírói ellátogattak az Ilfov megyei Vidra község egyik termelőjéhez. Petrică Bolocan elmondta, hogy a tavalyi szezonban körülbelül 5 tonna paradicsomot dobott ki, idén pedig legalább 3 tonnát fog kidobni. Ennek az az oka, hogy Romániában nincs piaca az olyan terményeknek, mint a paradicsom, a padlizsán és az uborka, és a közvetítők, akik felvásárolják ezeket a terményeket a romániai gazdáktól, nagyon alacsony árat adnak, hiszen idén bőséges a termés.

Vagyis az üzletek, kereskedők 1 lejért veszik meg a dél-romániai paradicsom kilóját, a gazdák pedig legalább 4 lejt akarnak kapni, hogy profitot termeljenek. Viszont a jelenlegi helyzetben már hajlandóak eladni két lejért is egy kiló paradicsomot, csak azért, hogy ne dobják ki. Ilyen helyzetek már előfordultak már Romániában az elmúlt években, amikor nagy mennyiségű uborka, padlizsán és paradicsom komposztként végezte.

A gazdák szerint az egyik megoldás az lenne, ha az állam által felajánlott támogatási program más mezőgazdasági terményekre, például uborkára, padlizsánra is vonatkozna, valamint ha a hatóságok lehetővé tennék, hogy a gazdák az Unirea állami élelmiszer-felvásárló és -forgalmazó állami vállalatnál értékesíthessék a terményeiket – ahol az állam minden szükséges feltételt előkészített az ilyen termények forgalmazásához.

Az Unireát 2019-ben létesítette a szaktárca, de az elmúlt években nem működött, erőfeszítések árán 2022 októberében sikerült elindítani a tevékenységét. Az állami tőkével működő vállalat a hazai zöldségtermelőket akarja helyzetbe hozni azzal, hogy az ország zöldségtermesztő vidékeinek gazdáitól helyi szövetkezeteken keresztül felvásárolja a terményeket,

és azt nagybani forgalmazóként értékesíti üzletláncoknak, üzleteknek és minden olyan kereskedőnek, aki hajlandó részt venni a hazai termékek forgalmazásában. Mindezt a kommunizmus éveiben működő, úgynevezett Aprozar-boltok, vagyis zöldség- és gyümölcsüzletek mintájára képzelték el. Az állami felvásárlási program fő szereplői azok a gazdák, akik a kistermelőknek szánt „de minimis” támogatással láttak hozzá zöldségtermesztéshez.

Az Ilfov megyei gazda azt mondta, jelenleg 1,5 lej és 1 lej közti áron tudja csak eladni a paradicsomot, de ez nem elég ahhoz, hogy profitot termeljen és beruházásokat eszközöljön - mert a termeléshez szükséges anyagok, vagyis minden input 30%-kal drágult a tavalyi évhez képest.

Ezért legalább 4-5 lejt kéne kapjon a gazda a paradicsom kilójáért. „A de minimis támogatás nem fedezi a termelő költséget, ahhoz, hogy most 1000 négyzetméternyi területen vetőmagot termesszünk az érés második ciklusára, 10 000 lejre lenne szükségünk, hogy termést hozzunk létre. Őszig sok a munka a paradicsommal, akkor meg majd újra eladjuk 1 lejért kilóját” – mondta keserűen a gazda.

korábban írtuk

Nem a kiskereskedelmi árstop, hanem a szövetkezeti háló a megoldás a gazdák számára
Nem a kiskereskedelmi árstop, hanem a szövetkezeti háló a megoldás a gazdák számára

Húsz százalékra csökkentené Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az élelmiszerek kiskereskedelmi árrését, ezzel védve a mezőgazdasági termelőket. A Krónika által megkérdezett Becze István agrárszakember szerint a gazdákon a szövetkezeti háló segíthet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

A romániai autóalkatrész- és bútoripar érezheti meg leginkább Trump vámjait

A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.

A romániai autóalkatrész- és bútoripar érezheti meg leginkább Trump vámjait
2025. április 03., csütörtök

Oszlopadó: megenyhült a kormány, módosított a rendeleten

A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.

Oszlopadó: megenyhült a kormány, módosított a rendeleten
2025. április 03., csütörtök

A romániai vevők imádnak külföldi webáruházakból vásárolni

Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.

A romániai vevők imádnak külföldi webáruházakból vásárolni
2025. április 03., csütörtök

Bizonytalanságot szítanak Trump büntetővámjai, Von der Leyen válaszlépésekkel fenyeget

Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.

Bizonytalanságot szítanak Trump büntetővámjai, Von der Leyen válaszlépésekkel fenyeget
2025. április 02., szerda

Nehezen elkerülhető az adóemelés a Krónikának nyilatkozó elemző szerint

Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.

Nehezen elkerülhető az adóemelés a Krónikának nyilatkozó elemző szerint
2025. április 02., szerda

Különleges nyugdíjak: két forgatókönyv terítéken, százmilliók úszhatnak el

Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.

Különleges nyugdíjak: két forgatókönyv terítéken, százmilliók úszhatnak el
2025. április 02., szerda

„Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” – A lakásbiztosításokat népszerűsítik

Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.

„Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” – A lakásbiztosításokat népszerűsítik
2025. április 01., kedd

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég

Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég
2025. április 01., kedd

Kevesebb embernek volt munkája februárban, mint januárban

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.

Kevesebb embernek volt munkája februárban, mint januárban
2025. március 30., vasárnap

Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra

Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.

Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra