A földek parlagoltatásának elhalasztásával megszületett az első konkrét intézkedés a gazdák követeléseire
Fotó: Szilágyi Zsolt
Az Európai Bizottság részéről megszületett az első konkrét válasz a gazdák követeléseire: a tagállamoknak elküldött levelében az uniós kormány azt javasolja, halasszák el a termőföldek parlagoltatását előíró GAEC 8 környezetvédelmi csomag alkalmazását. Kedden kiderült, visszavonják azt a törvénytervezetet, amely a növényvédőszerek használatának felére csökkentésére irányult volna az EU-ban.
2024. február 06., 16:182024. február 06., 16:18
2024. február 06., 17:482024. február 06., 17:48
A román mezőgazdasági szaksajtó szerint az Európai Bizottság vezetőségének döntése a COPA-COGECA, a Mezőgazdasági és Együttműködési Szövetség (AAC) által képviselt román gazdálkodók nevében küldött nyílt levél nyomán született. Az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek január 23-i Agrifish-ülésén Florin Barbu román mezőgazdasági miniszter ismét felvetette a gazdálkodók ökofeltételek alóli mentesítésének és az Ukrajnából származó mezőgazdasági terménybehozatalnak a kérdését.
Ezenkívül az AAC a mezőgazdasági biztosnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének küldött levelében támogatta a román gazdálkodók álláspontját.
Nem csökkentik a növényvédőszerek használatát
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden bejelentette: javasolni fogja a testületének, hogy vonják vissza azt a törvénytervezetet, amely a növényvédőszerek használatának felére csökkentésére irányult volna az EU-ban. Véleménye szerint azért kell visszavonni, mert a törvénytervezet a „megosztottság szimbólumává” vált környezetvédelmi és mezőgazdasági kérdésekben. „Az Európai Bizottság egy új, sokkal érettebb javaslatot készíthetne az érdekelt felek bevonásával ebben a kérdésben” – tette hozzá. Ennek kapcsán Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője elmondta: ezt a rendelettervezetet az RMDSZ EP-képviselői nem támogatták már a parlamenti első olvasat során sem. „Sokszor elmondtuk: támogatjuk a fenntartható mezőgazdaságot és a környezetvédelmet, de a klíma- és környezetvédelmi célokat nem a gazdák ellenében, hanem velük együtt kell elérni” – hangoztatta Winkler. Az Európai Bizottság visszavont javaslata a növényvédőszer-használat 30 vagy 50 százalékos csökkentését írta elő, az egyes országok fogyasztásának függvényében. „Egy ilyen rendelet egyértelmű csődöt jelentett volna a mi gazdáink számára. Például Romániának a jelenlegi 680 g/ha átlagfogyasztását 476 g/ha-ra kellett volna csökkentenie, míg Hollandia, amely több mint 8000 g/ha növényvédőszert használ, 4000 g/ha-ra kellett volna csökkentenie, vagyis a romániai növényvédőszer-használat kilencszeresére” – részletezte az erdélyi EP-képviselő.
A közép-erdélyi falugazdászokat foglalkoztató Pro Agricultura honlapjának tájékoztatója szerint
az EB döntése nyomán azonban immár szinte biztosra vehető a szántóterületek részleges parlagoltatásáról rendelkező GAEC 8 előírás alkalmazásának elhalasztása.
Traktorokkal vették körbe az olasz fővárost az egész országból érkező tüntető gazdák, akik több ponton elfoglalták a Rómába bevezető országutakat hétfőn.
A környezetvédelmi előírásokat magába foglaló GAEC-csomag lényege a ,,jó mezőgazdasági és környezeti feltételek”. A GAEC 8 szabvány előírja a mezőgazdasági terület egy minimális részének terméketlenül hagyását szántóföldek vagy egyéb területek esetén – ezek lehetnek parlagon hagyott földek, de a sövényekkel vagy fákkal borított területekre is vonatkoznak. A kötelezettség alól mentesülnek a tíz hektárnál kisebb termőfölddel rendelkező gazdálkodók.
de jogosult legyen a közvetlen KAP-támogatásra. Az ajánlat a következő: ahelyett, hogy földterületeik 4 százalékát műveletlenül vagy terméketlenül hagynák, a gazdák termesszenek nitrogénmegkötő növényeket (borsó, bab, lencse) és/vagy szántójuk 7%-án vessenek másodnövény-kultúrát, így megfelelnek a követelményeknek. A másodnövény-kultúrák két fő szántóföldi növény között nőnek, és állati takarmányként vagy zöldtrágyaként lehet hasznosítani. A nitrogénmegkötő növények és másodnövény-kultúrák használata jót tesz a környezetnek.
A tagállamok az intézkedésről a következő napokban, a bizottsági ülésen szavaznak. A rendelet visszamenőleges hatállyal, 2024. január 1-től lép életbe.
Mint ismeretes, a GAEC 8 környezetvédelmi csomagot 2024-től kellett volna kötelezően alkalmaznia minden uniós tagállamnak. Az erről szóló rendelkezések alapján a tíz hektárnál nagyobb földterületen termelő gazdák a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) megyei hivatalaiban kellett 2023 májusig bejelentsék, milyen határrész(ek)ben parlagoltatják az előírt nagyságú szántóterületeket.
Gazdák csaptak össze rendőrökkel az Európai Parlament brüsszeli épületénél, a rendfenntartók vízágyúval oszlattak az uniós intézmény előtti Luxembourg téren – tájékoztatott a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap csütörtökön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!