Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Védővámokat vezetett be az Európai Unió Ukrajnából származó zab behozatalára, így az engedélyezett kontingens túllépése után az EU vészféket léptethet életbe. A rendelkezés 2025. június 5-ig érvényes.
2024. június 24., 16:562024. június 24., 16:56
Az erdélyi gazdák számára is fontos intézkedés azután vált lehetővé, hogy korábban elérték a vészfék kiterjesztését a gabonafélékre is. Az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi liberalizáció egy évvel történő meghosszabbításáról szóló megállapodáshoz kapcsolódóan az EP plenáris ülése módosító indítványokat hagyott jóvá – tájékoztatta szerkesztőségünket az RMDSZ sajtóosztálya. Mint írták, ezek között szerepelt az európai mezőgazdasági termelők védelmét szolgáló intézkedés is, amelyet Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője az INTA szakbizottságban kezdeményezett, közösen az AGRI szakbizottságban tevékenykedő liberális képviselőkkel.
„Ennek megfelelően áprilisban elértük, hogy az Európai Parlament arról szavazzon, hogy a vészféket olyan termékekre is kiterjesszék mint a gabonafélék és a méz. A végleges megállapodás az automatikus védintézkedési mechanizmus hatályát az Európai Bizottság által javasolt termékeken,
Az automatikus védintézkedési mechanizmus arra kötelezi a bizottságot, hogy ismét vámkontingenseket vezessen be, ha e termékek behozatala meghaladja a 2021, 2022 és 2023 első félévében behozott mennyiségek számtani átlagát” – magyarázta a frissen újraválasztott EP-képviselő.
A zab esetében ez az átlag 2440,56 tonna. Amint ezt a mennyiséget elérték, a bizottság a 2016 óta hatályos kereskedelmi megállapodás értelmében újra bevezette a megfelelő védővámot, 89 euró/tonna értékben. „Az EB azért is tudott gyorsan döntést hozni, miután a liberalizáció kiterjesztéséről szóló megállapodás június 6-án hatályba lépett, mivel a vészfék alkalmazására rendelkezésre álló időszak 21 napról 14 napra csökkent, ahogyan az Európai Parlament – indítványunkra – ezt megszabta” – részletezte Winkler Gyula.
Jó hírrel szolgált a budapesti Agrárminisztérium: a hagyományos nyugat-európai felvevőpiacokon idén ismét megugrott a kereslet Közép-Kelet-Európa egyik legjobb minőségű kenyérgabonájára, a Magyarországon megtermelt búzára.
Amennyiben Romániát augusztusban leminősítik, és bekerül a befektetésre nem ajánlott, vagy bóvli (angolul junk) minősítésű országok sorába, a 2009-eshez hasonló helyzet alakulna ki – figyelmeztet Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) szerdán bejelentette, hogy az új kormány megalakulásáig felfüggeszti finanszírozási programjainak elindítását.
A Mentsétek meg Románát Szövetség (USR) parlamenti képviselője, Oana Țoiu szerint a jövendőbeli koalíciót alkotó pártok megállapodtak a deficitcsökkentő intézkedéscsomag 80 százalékáról.
Márciusban 56,1 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte szerdán a pénzügyminisztérium.
Rendkívüli támogatást igényel a román mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium az EU mezőgazdasági tartalékalapjából a gyümölcs- és szőlőtermesztőknek szánt kárenyhítő juttatásra.
Az energiaügyi minisztérium becslései szerint a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után mintegy 3,5 millió háztartás fog részesülni az áramszámlák kifizetésére nyújtott állami támogatásból.
Rekordméretű forgalmat könyvelhettek el 2024-ben a romániai élelmiszer‑kiskereskedelmi piacon tevékenykedő multinacionális üzletláncok. A néhány százalékos európai átlagot többszörösen meghaladó romániai növekedés éllovasa a piacvezető Lidl üzletlánc.
Miután a hónap végén több ársapka is hatályon kívül kerül, a július drágulásokat hozhat.
Romániában idén az elmúlt 28 év legnagyobb búzatermése várható, ami azt jelenti, hogy a következő évben az ország Európa egyik vezető búzaexportőre lesz – írja az Argus Media tanácsadó cég elemzőire hivatkozva a Bloomberg.
Rekordot döntött a napelemparkok termelése Romániában hétfőn – írja az economica.net az országos villamosenergia-hálózatot működtető Transelectrica adatai alapján.
szóljon hozzá!