Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Jó hírrel szolgált a budapesti Agrárminisztérium: a hagyományos nyugat-európai felvevőpiacokon idén ismét megugrott a kereslet Közép-Kelet-Európa egyik legjobb minőségű kenyérgabonájára, a Magyarországon megtermelt búzára.
2024. június 24., 16:132024. június 24., 16:13
Magyarországon országszerte elkezdődött az aratás, idén azonban már nem az elmúlt két esztendő értékesítési bizonytalansága fogadja a gazdákat. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Feldman Zsolt budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az élénkülő kivitelnek köszönhetően a magyarországi gabonaraktárak szinte ki is ürültek mostanra.
így a visszajelzések szerint a belföldi raktárak kihasználtsága az aratás kezdetére 10 százalék alá csökkent. Magyarország 2022 második felében 1,9 millió tonna gabonát exportált, 2023 második felében már 3,3 millió tonnát. Az Olaszországba irányuló kivitel különösen jól alakult, oda jutott az idei első három hónap 2,1 millió tonnás gabonaexportjának majdnem a fele, ezzel az elmúlt éveket jellemző visszaesés megfordult.
Az államtitkár azt is közölte, hogy az egységes kérelmek alapján a nyári aratású növények vetésterülete csökkent. Tavalyhoz képest őszi búza 864 ezer hektáron, 18 százalékkal kisebb területen terem, az őszi árpa 260 ezer hektáros területe majdnem 35 százalékkal kisebb éves összevetésben. Az őszi betakarítású növények vetésterülete ugyanakkor majdnem 11 százalékkal nőtt, összességében eléri az 1,7 millió hektárt. A szójáé 112 ezer hektárral majdnem a kétszerese az elmúlt 5 év átlagának.
A mostani szárazság kedvez a betakarítási munkálatoknak, a kora nyári esőzések jót tettek a kapásnövényeknek. A termés átlagos lehet, az őszi kalászosok eredményei viszont gyengébbek a várakozásoknál.
Az elmúlt napokban a Partium és Közép-Erdély több részén is elkezdődött az aratás, a gazdák nálunk is bizakodóbbak. Román szakemberek szerint a romániai gabonaexport is élénkült, miután több nyugat-európai felvásárló lemondott a gyenge minőségű ukrajnai kenyérgabona behozataláról, és helyette visszatért a kelet-európai nyersanyag megvásárlására.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
szóljon hozzá!