A fiatalok, valamint a 16 és 23 év közötti gyermeket nevelő szülők több mint fele aszerint választ egyetemet, hogy az oklevél megszerzése után mekkora az esély a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre – derült ki D&D Research cég által a bukaresti Román–Amerikai Egyetem rendelésére készített felmérésből.
2015. július 02., 17:392015. július 02., 17:39
Az összeállítás szerint a fiatalok és a szülők által figyelembe vett második kritérium az, hogy a kinézett egyetem partnerségben áll-e olyan cégekkel, amelyeknél lehetőség van gyakorlatozni, bedolgozni. A megkérdezettek 45 százaléka azt is figyelembe veszi, hogy mennyire ajánlják a felsőoktatási intézményt, ugyanakkor 42 százalékuknak fontos, hogy neves egyetemre járjanak, illetve írassák be gyermeküket.
A felmérésben résztvevők jelentős hányada, 65 százalékuk elvárja, hogy a felsőoktatási intézményben elismert oktatók tanítsanak. Az egyetem hatékonyságát legtöbben azzal mérik, hogy mennyire segít a munkahelykeresésben, de az is fontos, hogy a hallgatók érdemösztöndíjat kapjanak, illetve legyenek költségtérítéses helyek is. Az érintettek azt is figyelembe veszik, hogy az egyetem rendelkezik-e modern bentlakásokkal, valamint korszerű technikai felszereléssel.
A megkérdezettek 35 százaléka a kiválasztott egyetem oktatóitól, míg 29 százalékuk a diákoktól tájékozódik, 26 százalékuk pedig barátoktól, családtagoktól szerez információt a felsőoktatási intézményről. Az összeállításból az is kiderült: a végső döntést legtöbb esetben a leendő hallgató hozza meg, és csak az esetek 5 százalékában határoz a szülő arról, hogy melyik egyetemre iratkozzon a fiatal. A felmérésben résztvevők 38 százaléka szándékszik az egyetemi alapképzés után is folytatni tanulmányait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy rössel dolgoznak az elmúlt 35 év legnagyobb romániai energetikai projektjén Dél-Erdélyben, a Hunyad megyei Marosnémetiben, ahol Európa legnagyobb, legmodernebb és leghatékonyabb gázerőműve épül.
A rászorulók közvetlen pénzügyi támogatást kapnak áramszámlájuk kifizetésére a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után, az eddigi általános árplafont egy „célzottabb, hatékonyabb és szociális szempontból korrektebb megközelítés” váltja fel.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!