Aki megdolgozza a földjeit, tovább szeretné bővíteni a birtokát
Fotó: Makkay József
Országos regisztert hoz létre a földeladások nyomon követésére a bukaresti mezőgazdasági minisztérium. Az RMDSZ szakpolitikusa szerint az elővásárlási jogtól függő romániai földkereskedelmet ez nem változtatja meg, hanem átláthatóbbá teszi. Ezzel együtt megvannak a kiskapuk, hogy a helyi földterületek más vidékről vagy országból érkező vállalkozók kezébe kerüljenek.
2024. március 11., 19:122024. március 11., 19:12
A termőföldeladások nyomon követésére hozott létre egységes elektronikus regisztert a bukaresti mezőgazdasági minisztérium. A 2014/17-es számú törvény arról rendelkezik, hogy milyen feltételek mellett lehet külterületi besorolásban levő mezőgazdasági földeket értékesíteni. Előírásai szerint a földtulajdonosnak elsőként a polgármesteri hivatalt kell értesítenie annak érdekében, hogy a helyben elővásárlási joggal rendelkező potenciális vásárlók értesülhessenek a földeladás szándékáról. Az új elektronikus regisztert létrehozó szakminisztériumi döntés szerint az eladási szándékot egy évig a polgármesteri hivatal és az országos nyilvántartó párhuzamosan hirdeti meg, 2025. március 1-től viszont a mezőgazdasági minisztérium adatbázisa lesz az egyetlen hely, ahol a minisztérium honlapján bárki nyomon követheti a tranzakciókat.
A változással kapcsolatban Könczei Csaba RMDSZ-es képviselő, a román parlament mezőgazdasági szakbizottságának tagja a Krónikának leszögezte, hogy az országos regiszter létrehozásával nem változnak meg a 2014-ben elfogadott 17-es számú törvény előírásai.
,,Eddig is az volt a gyakorlat, hogy a földeladás szándékát a polgármesteri hivataloknak 15 napon belül kellett jelezniük a megyei mezőgazdasági vezérigazgatóságok felé, ahonnan a végleges tranzakciók felkerültek a szakminisztérium nyilvántartásába. Most annyi változik, hogy mindenki számára áttekinthetőbb lesz az az út, amíg egy földdarab gazdát cserél” – magyarázza a székelyföldi agrárszakember.
Ha az eladó által kért árat az elővásárlási joggal rendelkezők közül senki nem fizeti meg, akkor szabad a piac, és a más településen élők vagy külföldiek is meg tudják vásárolni. Amennyiben a felsorolt személyek közül valaki élni szeretne elővásárlási jogával, a megyei mezőgazdasági vezérigazgatóság igazolást bocsát ki a vásárló számára, aki közjegyzővel irathatja át és telekelheti a saját nevére.
Könczei Csaba szerint a törvény meglehetősen jó garanciákat nyújt arra, hogy a földterületek a településen élők tulajdonában maradhassanak. Háromszéki tapasztalatai alapján a jogszabály életbe lépése óta kevés olyan esetet ismer, amikor más településről, más megyéből vagy külföldről érkező vásárló jutott volna mezőgazdasági területekhez. Ez 2014 előtt gyakoribb jelenség volt, habár a megye összterületéhez képest akkor is elhanyagolható aránynak számított a nem helybéliek által megvásárolt földterületek nagysága.
Földmérés. Telekkönyvezés nélkül nem lehet földet eladni
Az országban nem mindenhol ennyire megnyugtató a helyzet, a törvénynek ugyanis léteznek kiskapui. Az egyik ilyen a földadományozás: aki ezt a tranzakciót választja, és hivatalosan átadja valakinek ,,ingyen” a földterületét, az megkerülheti az elővásárlási joggal rendelkezőket. Ez viszont nem gyakori jelenség.
Néhány uniós országban legalább tíz évet kell helyben gazdálkodnia a külföldinek életvitelszerűen, hogy termőföldet vásárolhasson, Romániában viszont ehhez elegendő egy esztendő.
Az ország legjobb minőségű bánsági mezőgazdasági területeiből így került külföldi tulajdonba több falu szántóterülete, de ugyanez a jelenség a Kárpátokon túli, déli megyékben is elterjedt. Székelyföldön és Erdély más részein az emberek jobban ragaszkodnak saját földjeikhez, itt a birtokok jórészt helyi vásárlók között cserélnek gazdát.
„A földkoncentráció, a tagosítás irányába létezik egy hangsúlyos »földmozgás«.
Aki a földjét megdolgozza, az nem adja el, hanem arra törekszik, hogy még vásároljon hozzá” – fogalmaz az RMDSZ-es képviselő.
A jó minőségű erdélyi termőföldekért hektáronként több mint tízezer eurót kérnek
Fotó: Makkay József
Kiss Júlia földügyekben jártas kolozsvári jogász szerint az elmúlt években kialakult a törvény szerinti hatékony adás-vétel. Inkább az okoz nagyobb gondot, hogy sok termőföld tulajdonjoga nincs tisztázva, így az örökösök nem tudják értékesíteni, amíg nem oldják meg a telekkönyvezésé. Ennek ellenére többen ma is zsebszerződéssel próbálkoznak, hogy elkerüljék az örökösödési eljárás és a telekkönyvezés költségeit. A szakember szerint ez viszont igen kockázatos vállalkozás.
„A zsebszerződést elvileg kétféle bírósági eljárással lehet érvényesíteni, de hosszú időbe telik, és nem mindig sikeres. Több példa van rá, amikor a vásárló a kárral maradt, mert nem sikerült átíratnia, telekelnie a korábban kifizetett mezőgazdasági területet” – nyomatékosítja az ügyvéd.
Ezen a téren azok a mezőgazdasági termelők és agrárvállalkozók vannak némileg helyzeti előnyben, akik tulajdonjogi szempontból rendezetlen földterületet használnak – megdolgozzák és fizetik az adóját –, így kérhetik, hogy a telekkönyvbe a nevük alatt vezessék be a föld használati jogát. Ha három esztendeig ezt a státust senki nem bolygatja, a birtokot saját nevükre telekelhetik. Ez a fajta ,,földszerzés” nem érvényes a bérleti szerződéssel rendelkező területekre, de olyan esetben sem, ha előkerül egy örökös, akinek jogos követelése van az újdonsült földtulajdonostól.
„Romániában a földtulajdonosok számára nem vonzó a földek éves bérleti díja. Ezeket a szerződéseket csak azok vállalják, akik ragaszkodnak földtulajdonukhoz, és el akarják kerülni, hogy gazban álljon, amiért bírságot is kaphatnak a polgármesteri hivataltól. Akinek pénzre van szüksége, az inkább eladja” – hívja fel a figyelmet a romániai tapasztalatokra Kiss Júlia kolozsvári ügyvédnő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megérkezett vasárnap délután az első Lufthansa-járat Münchenből Nagyváradra.
Belső ember adhatta le az információt a temesvári főpostáról tízmillió lejt ellopó rablóknak arról, hogy mikor és hol kell betörniük az ingatlanba – vélekedett Valentin Ștefan, a Román Posta igazgatója vasárnap.
A kockázatokra való tekintettel és a polgárok életének védelme érdekében a hatóságok elrendelték a parajdi Sóhát Dózsa-bánya környéki lakóinak az evakuálását – jelentette be vasárnap délutáni közleményében a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség.
Az ország 16 megyéjét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki elsőfokú, vagyis sárga jelzésű figyelmeztetést vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Célzott segélyprogrammal támogatja az Ökumenikus Segélyszervezet a víz alá került parajdi sóbánya dolgozóinak családjait, és a helyszínen egyeztet a helyi vezetőkkel – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben vasárnap.
Az elmúlt napok árvizei kapcsán a legfontosabb az, hogy sikerült elkerülni a haláleseteket, most a kárfelmérés következik, majd a támogatási rendszer kidolgozása – jelentette ki Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök vasárnap Kovászna megyében.
Közlekedési rendőrök buktattak le szombaton két postarablót Temesváron, akik jókora összeget, tízmillió lejt zsákmányoltak.
Az árvíz miatt bezárt parajdi sóbánya alkalmazottai támogatást és kártérítést kapnak, a kormány pedig a turizmusból élő több száz helyi lakos számára hozott különleges intézkedések lehetőségét is vizsgálja – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter.
RMDSZ-es vezetők társaságában, Sepsiszentgyörgyön teraszozva „vezette le” az árvíz sújtotta székelyföldi településeken tett látogatását Nicușor Dan államfő szombaton.
Parajdi látogatását követően az árvíz sújtotta Háromszékre is ellátogatott szombaton Nicușor Dan államfő, akit a sóbányájáról híres székelyföldi településhez hasonlóan Kökösbácsteleken is nagyon sokan várták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!