Elemzők szerint a szándékos félretájékoztatás is veszélyként leselkedik mindennapjainkra
Fotó: Pixabay
Jövőre az országot gazdasági jellegű (magasabb adók és recesszió) és nem gazdasági jellegű (dezinformáció és fegyveres konfliktus) kockázatok is fenyegetik – fogalmazta meg a pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület.
2024. november 28., 15:282024. november 28., 15:28
A CFA Románia havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében Románia gazdaságának egyéves távlatairól. Októberben arról is megkérdezték a szakembereket, hogy szerintük jövőre milyen jelentősebb kockázatok várnak a román gazdaságra. Az elemzők három gazdasági, és két nem gazdasági jellegű kockázatot neveztek meg.
Ezt követi a román gazdaság recesszióba kerülésének veszélye. A harmadik helyen egy nem gazdasági jellegű kockázat, a félretájékoztatás áll. Ezután következik
Miközben az elemzők rövidtávon az adók és illetékek emelését várják a gyorsan növekvő költségvetési hiány letörésére, a bukaresti kormány boszorkánykonyhájában elkészült egy, a deficit csökkentését célzó hosszú távú, hétéves terv.
Az októberi felmérés szerint az előző hónaphoz képest 4,8 ponttal 44,9 pontra nőtt a 0-tól 100-ig terjedő skálán a román gazdasággal szembeni bizalom indexe. A mutatónak két összetevője van, az egyik a jelenlegi gazdasági helyzetet tükrözi, míg a másik a következő 12 hónapra vonatkozó kilátásokat. Előbbi mutató stagnált, utóbbi 7,3 ponttal nőtt szeptemberhez viszonyítva.
Mintegy 33 százalékuk az infláció mérséklődésére, 39 százalék pedig a stagnálására számít a következő egy évben.
Idén lassabb lesz a gazdasági növekedés az év elején vártnál, 2025-ben drágulnak az élelmiszerek, két százalékpontos áfaemelést láthatunk, de legkorábban jövő év közepén – vetíti előre az UniCredit Bank legfrissebb prognózisa.
Az Agerpres hírügynökség által idézett elemzők 72 százaléka szerint a következő 12 hónapban gyengülni fog a lej az euróval szemben,
A válaszadók a 2024-es GDP-arányos költségvetési hiányt 7,8 százalékra becsülik, jövőre 6,5 százalékos deficitet valószínűsítenek. Prognózisuk szerint a GDP-arányos államadósság 57 százalékra nő a következő egy évben, ugyanakkor idén 1,6 százalékos, jövőre pedig 1,4 százalékos gazdasági GDP-növekedésre számítanak.
A szerdán jegyzett évi 5,91 százalékról 5,92 százalékra nőtt csütörtökön a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR). Az év elején 6,21 százalékos volt a három hónapos ROBOR.
A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 5,95 százalékról 5,96 százalékra, a 12 hónapos ROBOR pedig 5,98 százalékról 5,99 százalékra nőtt.
Mint ismeretes, a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 5,99 százalék. A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa. A három hónappal ezelőtt közölt értéke évi 5,86 százalék volt.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
szóljon hozzá!