Elvágyakozás. A romániai munkavállalók alig több mint 20 százaléka elégedett a jelenlegi munkahelyével
Fotó: Pixabay
A romániai alkalmazottak alig 13 százaléka elégedett a fizetésével, 40 százalékuknak szándékában is áll béremelést kérni az elkövetkező egy év alatt, 16 százalék pedig munkahelyet tervez váltani – derül ki a PwC által készített, Workforce Hopes and Fears című nemzetközi felmérésből, amelynek eredményeit a davosi Világgazdasági Fórumon hozták nyilvánosságra.
2022. május 25., 11:492022. május 25., 11:49
Összehasonlításképpen, világszerte az alkalmazottak 19 százaléka tervez munkahelyet váltani, és 35 százalék kér fizetésemelést a következő tizenkét hónapban.
Ami Romániát illeti, a megkérdezettek 13 százaléka mondta azt, hogy „nagyon egyetért” azzal a kijelentéssel, ami szerint munkáltatója korrekt módon megfizeti az általa kifejtett munkát, 26 százalék pedig „mérsékelten ért egyet”.
– hasonló, de némiképp jobb egyébként a helyzet a nemzetközi színtéren is, összesen a megkérdezett munkavállalók 28 százaléka jelölte be ezt a választ.
A munkahelyváltás döntő oka a romániai alkalmazottak 78 százaléka számára a bérezés, de 76 százalék számára fontos, hogy jól érezze magát munkahelyén, 71 százalék számára pedig lényeges a szakmai elégedettség is.
A romániai munkaszerződések több mint 70 százalékát bruttó 5000 lejnél kisebb összegre kötötték meg, ami azt jelenti, hogy az alkalmazottak csaknem háromnegyede nettó 2925 lejt vagy annál kevesebbet visz haza egy ledolgozott hónap után.
Amikor arról faggatták, hogy mi aggasztja a leginkább, ha arra gondol, milyen hatással lehet az elkövetkező három évben a jelenlegi munkahelyére a technológiák fejlődése,
35 százalék pedig azt nehezményezte, hogy nincs lehetősége tanulni azoktól a kollégáktól vagy együtt dolgozni azokkal a kollégákkal, akik jobban ismerik ezeket az új technológiákat. A romániai munkavállalók mintegy harmada gondolja ugyanakkor azt, hogy munkáltatója nem segíti a jövőbeni munkaerő számára életbevágó technológiai és digitális készségek elsajátításában.
A romániai lakosság 58 százaléka gondolja azt, hogy a fogyasztás visszafogása jelentheti a megoldást a szárnyaló infláció által okozott anyagi nehézségekre – derül ki a Reveal Marketing Research felmérésének kedden nyilvánosságra hozott eredményeiből.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
szóljon hozzá!