Agrárminiszterek luxemburgi tanácskozása. Uniós priorításként kezelnék a mezőgazdaságot
Fotó: MTI
A július 1-jén kezdődő magyar EU-elnökség arra törekszik, hogy a mezőgazdaság bekerüljön a következő uniós ciklus legfontosabb szakpolitikái közé – jelentette ki Nagy István magyar agrárminiszter Luxemburgban.
2024. június 25., 13:352024. június 25., 13:35
Nagy István az EU-tagállamok mezőgazdasági minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón elmondta: Magyarország azt szeretné elérni, hogy a jövő agráriuma válságálló, versenyképes, fenntartható, gazdaközpontú és tudásalapú legyen. A belga elnökség által még nem lezárt agrárdossziékat a magyar elnökség tovább fogja vinni, de Magyarország új dossziékat is fog nyitni, mint például az élelmiszerpazarlás elleni fellépés vagy a talajvédelem területén.
Mivel a magyar elnökség egy része egy időközi szakaszban zajlik, Magyarország iránymutatást kíván adni a következő Európai Bizottságnak a mezőgazdaság területén. Az elnökség során olyan tanácsi következtetéseket kell elfogadni, amelyek azzal foglalkoznak, hogy milyen legyen az elkövetkező öt év közös agrárpolitikája, és milyen egyszerűsítések, új szabályok lépjenek életbe.
– fogalmazott az agrártárca vezetője. Nagy István arról is beszámolt, hogy a tanácsüléssel együtt a V4-es országok agrárminiszterei is tárgyaltak. Úgy véli, jó lesz az együttműködés a július 1-jén induló lengyel V4-es elnökséggel, és Magyarország olyan ügyeket fog előtérbe helyezni, amely a visegrádi négyek számára rendkívüli előnyökkel járhat.
Az ukrán gabonadömpinggel kapcsolatban az agrárminiszter elmondta, hogy az Európa Tanács elnökségének keretében Magyarország feladata az lesz, hogy nyomon kövesse és jelezze az Európai Bizottság felé mindazokat a folyamatokat, amelyek Ukrajnából akár a gabonaexport vagy bármely más élelmiszer terén történnek.
– hívta fel a figyelmet. Nagy István szerint fontos továbbá, hogy miután a tengeri kikötők megnyíltak, és így szabaddá váltak Ukrajna hagyományos agrárpiacai a Közel-Keleten, illetve Ázsiában és Afrikában, Kijevet arra kell biztatni, hogy ott adja el termékeit.
Az agrárminiszter azt is kiemelte, hogy az Európai Unióba érkező minden élelmiszerre, mezőgazdasági termékre ugyanaz a termelési szabály vonatkozzon, és ezeknek érvényesnek kell lennie minden, az unióban előállított termékre is. ,,Azt, hogy ezek a szabályok vonatkozzanak az EU-ban előállított termékekre is, a lehető legnagyobb erővel ki kell kényszeríteni, mert így tudnak a gazdák védetté válni, és versenyben maradni” – tájékoztat az MTI.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!